NyomtatásE-mail

Agárd

( 31 értékelés )

Az agárdi Szent István király Római Katolikus templom 

Agárd-fürdőtelepi templom. Ezen a néven született meg templomunk építésének

gondolata, megkülönböztetendő az akkor már Agárdon élő katolikus keresztény

közösséget szolgáló Agárd-pusztai templomtól.

A templomépítő mozgalom 1932-ben indult, Kereszthy Kornél budapesti hívő az eszme

első mozgatórugója. Megyés Főpásztorunk a kezdeményezés mellé állt, így 1934.

szeptemberében alakult meg 16 taggal a templomépítő bizottság, amely 1939.

szeptember 20-án mondta ki feloszlását, miután a templom építését befejezte.

Az építkezés 1936. április 12-én a műúttól 30 méterre, a Nádasdy család által

ajándékozott 1391 négyszögöl telken kezdődött Fábián Gáspár budapesti műépítész

tervei alapján, melyet ingyen bocsátott az Egyházközség rendelkezésére.

A kivitelezést a Piazza és Hoffbauer építővállalat végezte Schuch Jakab ürömi

kőfaragómester és Holczinger Pál ácsmester bevonásával.

1936. júliusára készen állott a templom, 1936. július 5-én Megyés Főpásztorunk

ünnepi szentmise keretében helyezte el az épületbe a zárókövet, amelybe

alapítólevelet helyezett el.

A templomot 1938. július 5-én szentelte fel Shvoy Lajos Főpásztor, két nappal

korábban, július 3-án került sor a főoltár konszekrálására, Szent Theodosius vértanú

és Szent Crescentia szűz és vértanú ereklyéinek elhelyezésével.

Shvoy Lajos néhai megyéspüspök

A templom titulusa: Szent István király.

Templomunk hossza 23,4 m, szélessége 9 m, magassága 6 m, 8,5 m

toronymagassággal.

Berendezése az építéssel egyidejű: az oltár vörös márványból, a retabulum hasonló

márványból készült. A főoltár fölött 2 m magas műmárvány feszület áll bronz

korpusszal, egyszerű tisztasággal. Kettős üvegablakai akkor még festettek, szenteket

ábrázoltak, a harmónium, padok, gyóntatószék a hívek adományaiból készült.

A szentély hajó felé futó falán áll Szűz Mária és Szent István műkőből készült szobra,

Krasznay Lajos budapesti szobrász alkotásai. Ő készítette a templom előtt álló Jézus

Szíve szobrot is. A szobrokat 1944-ben állították fel.

A II. világháború okozta károkat 1948-1949 évekre sikerült helyrehozni: a bombáktól

sérült tető javításra került, a mennyezetet újra vakolták, a kitört festett üvegablakok

helyére vastag fehér katedrálüveg került.

Az azóta eltelt évtizedek alatt folyamatosan szépült, de egyszerűségét, tisztaságát

megőrizte.

Az eltelt évtizedek számtalan beruházása közül kiemelkedik a faragott szembemiséző

oltár, papi szék, és az ambó. Az oltár 2002. április 21-én került felszentelésre.

Lelkipásztoraink, plébánosaink voltak, akik áldozatos szeretettel és alázattal viselték

gondját templomunknak:

Jelinek Antal az építéstől 1941. július 1-ig, nyugállományba vonulásáig,

Dobosi Ferenc 1941. július 1-től 1949. július 1-ig,

Horváth István 1949. július 1-től 1988. november 1-ig, nyugállományba vonulásáig,

rövid ideig látták el a lelkipásztori teendőket Dr Glósz Ervin, Reich László, Dusik Tibor,

1989. október 1-től 2007. augusztus 1-ig Bódai József.

Jelenleg Páli Balázs templomunk plébánosa.

 

joomla template