Hiba
  • [sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló Agárd 16-800.jpg mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

NyomtatásE-mail

Szent Anna Kápolna - Agárdpuszta

( 39 értékelés )

[sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló Agárd 16-800.jpg mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

Az agárdpusztai Szent Anna Kápolna 

A 2013-as felújítás után:

{gallery layout=fixed animation=8000 slider=boxplus.carousel slider:positioning=center slider:edges=blurred}szentanna1{/gallery}

 

A felújítást megelőző években:

{gallery layout=fixed animation=8000 slider=boxplus.carousel slider:positioning=center slider:edges=blurred}szentanna{/gallery}

Agárd első írásos említése 1193-ban egy adományozó oklevélben szerepel. Előtte

királyi birtok volt. A török idők után a Jezsuita Rend birtokába kerül feloszlatásukig,

1782-ig. A hívek a XVIII. század közepe táján Pázmándra, a század végén pedig

Velencére, anyaegyházaikba jártak át szentmisére.

Agárd - és egyben a Velencei-tó déli partjának – első templomát 1814-ben az akkori

földbirtokos Ürményi Miksa Szent Anna tiszteletére építtette román stílben, Kasselik

Fidél neves budapesti építőmester által, a Velencei-tótól DK-i irányban, a tó partjától

1,5 km-re.

A hívek lelki gondozását székesfehérvári papok látták el, elsőként Farkas Imre

székesfehérvári teológiai tanár, később székesfehérvári megyéspüspök. Őt követte

Dobrotkai Mátyás 1829-ig, majd Nyirák Ignác 1831-ig, kik szintén teológiai tanárok

voltak a székvárosban. 1833-tól a fehérvári Ferences atyák gondozzák a lelkészség

megalakításáig.

1842-ben az Ürményi család és a megyéspüspök önálló lelkészséget alapít Agárdon,

elszakítva ezzel a velencei parochiától és kinevezi Fábos József váli káplánt agárdi

lelkésszé.

Az 1840-es évek elején Agárdot az Ürményi családtól Hartig gróf, államminiszter

veszi meg. 1848-ban Gárdony kéri, hogy csatolják Agárdpusztához, de ez nem

történik meg.

1849 után Agárd a Nádasdy család birtokába kerül, kik kastélyt, iskolát és a régi

helyébe új kápolnát építenek a régi titulus megtartásával. Az eseményről a magyar

katolicizmusnak akkor ismert folyóirata, a Religio is beszámolt: „1855. szept. 17-én

kezdték meg az agárdi régi templom lebontását, s gróf Nádasdy Lipót rendelkezésére

helyébe új, díszesebb egyház épül, toronnyal, az eddig haranglábon függő

harangocska elhelyezésére.”

{gallery}Agárd 16-800.jpg{/gallery}

Az új templom 1856-ra készült el, pontosan a régi kápolna helyére. A 9,8 m hosszú,

5,4 m széles, 6 m magas templomocska építési anyaga kő és tégla volt, stílje:

provinciális barokk, a 15 m magas torony a frontba épült, s a sekrestye templomunk

délkeleti oldalához simult. Oratórium, sírbolt nem épült hozzá. Ekkor Daniss

Zsigmond volt a lelkész, kit beszédei, főként „Az agárdi lombok alatt” címmel a

Katolikus Néplapban megjelent zamatos, népies stílusú írásai tettek ismertté,

tekintélyt szerezve paróchiája és kedves temploma számára is. Áldott emlékét a váli

espereskerület papjai meleghangú felirattal örökítették meg a templom falán lévő

szürke márványtáblán.

1860-ban Károly János – a kitűnő egyházi szónok – lett a lelkész, kit később

székesfehérvári nagypréposttá neveztek ki. 1862. december 29-én Farkas Imre

püspök Gárdonyt elszakítja Velencétől és Agárdhoz csatolja.

1893-ban a templom már kicsinek bizonyul a hívek létszámának befogadására, ezért

1907-ben a kegyúr, Nádasdy Ferenc, a sekrestyét megnagyíttatja. Méretei a

következők lettek: hosszúsága 5,2 m, szélessége 4 m, magassága 2,5 m. Ugyancsak

ő, még 1893-ban a templomot alaposan renováltatja, kifesteti, a tornyot vörösrézzel

boríttatja, a torony keresztjét, melyen 1738. év volt felírva, aranyoztatja, és

miseruhákat szerez be.

1928-ban Nádasdy Ferencné bérmálás alkalmából meszelteti ki a templomot, s

Dienes László festőművésszel restauráltatja a mennyezet Szentháromság képét.

Az 1930-as évek elején a Nádasdy család felosztja és eladja agárdi birtokát. 1939-

ben Schreiner János tábornok utóbirtokos meszelteti ki a templomot. 1941-től Dobosi

Ferenc tököli káplán lesz a lelkész. Megindul az ifjúsági élet, a lelkipásztor

színdarabokat tanít be a fiataloknak, megalakul a Szívgárda és az Oltáregylet.

A második világháború alatt 1944. december 8-tól 1945. március 10-ig kevés

megszakítással Agárdon hadműveletek folytak, minek következtében a berendezés

egy része elpusztult. A padok és a harmónium eltűntek. A front alatt a katonák a

kápolnát és a sekrestyét istállónak használták.

Mivel a harcok következtében a plébánia épülete romokban állt, a lelkész, Dobosi

Ferenc kénytelen volt Gárdonyba, bérvillába költözni. A templom épülete is súlyos

károkat szenvedett. Ezután még használták ugyan, de felújítására pénz nem volt, és

állapota így csak tovább romlott.

{gallery}Agárd 08-800.jpg{/gallery}

1949-ben Shvoy Lajos megyéspüspök Gárdonyt plébániai rangra emeli és az eddigi

mátert, Agárdpusztát, Gárdonyhoz csatolja filiaként.

1959. januárjában átcsatolják az időközben megalakult Agárd-fürdőtelepi

lelkészséghez. 1974-75-ben az agárdi plébános, Horváth István gyűjtést szervez,

melynek eredményeképp sikerül a kápolnát teljesen felújítani. A felújított templomot

1976. augusztus 1-én szentelte újra Kisberk Imre megyéspüspök.

1984. április 1-én Agárdpusztát ismét visszacsatolták Gárdonyhoz, és jelenleg is

Gárdony filiája.

Templomunk legfőbb ékessége az oltárkép. Szent Annát a kis Szent Szűzzel és Szent

Joakimmal ábrázolja. Festője Hess János Mihály a XIX. század elejének ismert nevű,

bécsi származású művésze. A „hat láb magas” oltárkép Ürményi Miksa ajándéka volt

még az első templom részére. Hessnek ifjúkori festménye, talán kissé bágyadt

színezetű alkotás, de művészünk épp ezt a halk hangot kedveli szentképein.

{gallery}szent anna oltár-800.jpg{/gallery}

Az eredeti főoltárt az 1975-ös felújítás során szétbontották. Egyszerű architektúrájú

tömboltár volt, fából faragták provinciális empire stílben. Tabernákulumát

sugárkévével ékesített tympanon koronázta, ajtaja két-két formás oszlopocska

között nyílott. 

Másik nevezetessége templomunknak, hogy itt keresztelték meg Gárdonyi Gézát

1863. augusztus 4-én. A keresztkút, miből keresztelték, a kápolnában látható.

Márvány betétje eredeti, a tartóoszlop és a fa burkolat 1975-ben készült. 1854-ben

említik először.

Az 1975-ös felújítás előtt karzat is tartozott a templomhoz, melyet rossz állapota

miatt szintén lebontottak.

A toronyban lévő egyetlen harang 28 kg súlyú, valószínűleg az 1918-ban eltört

harang újraöntésének gyümölcse.

A templombúcsú ünnepén, Szent Anna napján, július 26-án ünnepi szentmisét

tartunk itt.

 

Forrás: Historia Domus Agárdpuszta-Gárdony, Canonica Visitatio Agárd 1963,

Canonica Visitatio Gárdony 1949

Szerkesztette: Bagi Ádám

A 2013. évi felújításról készült beszámolónkat itt, a tavaly augusztusi ünnepünkről

szóló anyagot pedig itt olvashatják!

 

joomla template