Május / A loretói litánia eredete
( 18 értékelés )Tudnivalók a loretói litániáról
A Boldogságos Szűz Máriát köszöntő és segítségül hívó imádság. Eredete a Párizsban
fönnmaradt, 1200 körül született rímes litánia, mely valószínűleg a bizánci
szertartás akathiszt (nem ülve énekelendő) himnusza hatására készült. 1500 körül
nyilvánosan imádkozták Loretóban. Nyomtatásban 1558-ban Dillingenben
(Németország) jelent meg, nagy valószínűséggel Kaniziusz Szent Péter kiadásában.
Alapformája 48 (12x4) invokáció, a Szűzanya 48 megszólítása. Ebből 13 Isten szűz
Anyját, 5 az erények hordozóját, 13 az ószövetségi előképekben jövendölt Máriát, 5 az
oltalmazót, 12 a királynőt kéri: „könyörögj érettünk!”
Magyar énekelt változatában (ÉE 692., Hozsanna 199.) 4 invokáció után ismétlődik a
„könyörögj érettünk!”. Hazánk templomaiban a lorettói litániát májusban a lehető
leggyakrabban imádkozzák.
Mivel a lorettói litánia az Egyházban eleven valóság, újabb és újabb invokációi
születnek: a II. Vatikáni Zsinat (1962-65) után pl. Egyházunk Anyja! Könyörögj
érettünk!
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon
__________________________________________________________________________
A loretói litánia részei
A bevezető rész ráirányítja figyelmünket, hogy minden adományt Mennyei Atyánktól
kapunk, és Jézus Krisztus volt az, aki feltárta nekünk a Szentháromság titkát.
Először a Szűzanyát három kiváltságában szólítjuk meg: Szentséges Szűz, Istennek
Anyja, Szüzek szent Szüze.
A következő csokorban azok a motívumok szerepelnek, melyekért őt tiszteljük: Krisztus
anyja, Kegyelem anyja, Tisztaságos, Szeplőtelen, Sérelem nélkül való, Szűz virág,
Szeretetre méltó, Csodálatos, Jótanács, Teremtőnk és Üdvözítőnk anyja.
Az ötödik részben Máriát mint szüzet különböző ékes jelzőkkel magasztalja. A hatodik
részben a Szentírásból vett jelzőkkel ruházza fel, amely az Igazság tükre
megszólítással kezdődik, és a Hajnali csillag köszöntő szóval fejeződik be.
A Szűzanya a Betegek gyógyítója, Bűnösök menedéke, Szomorúak vigasztalója és a
Keresztények segítsége, tehát a mi küzdelmes életünk résztvevője, akihez mindig
bizalommal fordulhatunk.
Amíg eddig a küszködők közbenjárójaként szólítottuk meg, most a megdicsőült világ
királynőjeként köszöntjük. A befejező megszólítások az időközben kimondott
hittételekben, pápai megnyilatkozásokban szereplő sajátos motívumokat említik
bizalmunk kifejezéseként.
A litánia az Isten Bárányához fordul, és könyörgéssel fejezi be a Szűzanya
köszöntését.
Természetes, hogy Máriát köszöntő imádságaink megszámlálhatatlan számban
léteznek. Ezért a litániák után még különböző imádságokat szoktak hozzákapcsolni,
amelyeket az egyházmegyei és a helyi gyakorlattal alakítottak ki.
Forrás: Verbényi István
__________________________________________________________________________
Loretói litánia története
A hagyomány szerint csodával határos módon hét évszázaddal ezelőtt, 1294. december
10-én került Mária názáreti házacskája az Adria-parti olasz városba, Loretóba. II. János
Pál pápa a kegyhely 7.centenáriumának ünnepségére üzenetet küldött.
A loretói Szent Ház kívülről
"A loretói szent ház, az első Szűz Máriának szentelt, nemzetközi jelentőségű szentély
a kereszténység igazi, máriás lelkületű központja volt évszázadok hosszú során át. Sok
pápa zarándokolt el erre a kegyhelyre, én magam két alkalommal imádkozhattam
áldott falai között" - ezekkel a szavakkal kezdte a pápa a loretói kegyhely pápai
delegátusához, Pascquale Macchi püspökhöz intézett levelét. Rámutatott arra, hogy a
loretói szentély centenáris ünnepségeire akkor kerül sor, amikor az egész
kereszténység az Üdvözítő születésének harmadik évezredére készül. Mindebben nagy
szerepe lesz a loretói megemlékezéseknek, mivel az itt őrzött szent ház nem elvont
igazságok őrzője, hanem a megtestesült Ige titkáé. Akárhányszor átlépjük e ház
küszöbét, nem kis megrendültséggel olvassuk e szavakat: "Hic verbum caro facto
est" (Az Ige itt lett testté).
A pápa ezután kiemelte a loretói szentély három nagy üzenetét.
Az első a kegyelem üzenete, Isten ingyenes ajándékáé. Erről az ajándékról szüntelenül
elmélkednünk kell, törekednünk arra, hogy újból rátaláljunk, ha már elveszítettük
volna, főként a bűnbánat szentségében, a gyónásban.
A második üzenet a hité, amely nemcsak ésszerű belátása a kinyilatkoztatott
igazságnak, hanem engedelmesség is, Isten elfogadása életünkben, nagylelkű és
tökéletes "igen" terveire, amint Máriáé volt az Angyali Üdvözlet pillanatában.
És végül a harmadik üzenet az üdvösség üzenete, amelyet Isten szegénységben és
elfelejtettségben emberré lett Fia hozott el valamennyiünknek.
A Szent Ház belülről
A loretói litánia a mai formájában a XVI. században tűnik fel először, de már a XII.
századból is ismerünk hasonló, közös végzésre készült imádságot. Az általunk ismert
loretói litánia a Loreto városának bazilikájában lévő Szent Házból származik, ahol –
adataink szerint – 1575-től, mások szerint már 1400-tól minden szombaton elénekelték
a Boldogságos Szüzet köszöntve. Amikor Canisius Szent Péter 1558-ban Loretoban járt
és meghallotta ennek éneklését, átvette imakönyvébe, és terjesztette. VIII. Orbán
pápa 1691-ben kiadott dekrétumában megtiltotta a különböző templomokban készült
Mária-litániákat, és egyetemes használatra a loretói litániát rendelte el. XIII. Leó pápa
ezt 1886-ban megújította. A pápák azóta is mindig hangsúlyozták a litánia közös és
egyéni imádkozásának jelentőségét, így XII. Piusz, VI. Pál, II. János Pál pápák. Az
Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció Népi ájtatosságokról szóló dokumentuma
jelentős ájtatosságnak tünteti fel a Szűzanya köszöntésének ezen tiszteletre méltó
módját.
Forrás: metropolita.hu