Március / II. János Pál az Úrangyala imádságról

Boldog II. János Pál gondolatai az Angelusról

II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmával 1991. augusztus 18-án a

következő beszédet intézte a hívekhez az Úrangyala (Angelus) imádsággal

kapcsolatban:

Emlék a máriapócsi szentmiséről

"Kedves Testvérek!

1. Örömmel és meghatottsággal tölt el, hogy e gyönyörű magyar földön a

nyilvánosság előtt elimádkozhatom az Úrangyalát. Veletek együtt mondhatom el

Máriapócs szentélyében, amely mindig fontos szerepet játszott az ország lelki

életében.

Ez az imádság egyszerű és rövid, de tömör kifejezéseivel magában foglalja

üdvösségünk központi titkát. Jól tudjátok, hogy ez az ima olyan sorsdöntő

esemény következtében terjedt el az egész világon, amely hazátokhoz kötődik: a

keresztények győzelméhez a Nándorfehérvár védelméért folytatott csatában.

1456-ben III. Callixtus pápa rendelte el, hogy a keresztény világban délben húzzák

meg a harangokat, s kérjék Isten oltalmát e szép könyörgő imával Mária

tiszteletére. Ez a könyörgés adott erőt a keresztényeknek azokban a nehéz

időkben, amelyek oly sok veszedelemmel fenyegették mind a vallási, mind a

polgári életet.

Ennek következtében az Úrangyalát gyorsan elfogadták és bevezették az egész

egyházban, mint a hála és az Istenanya közbenjárásába vetett, s mindig

megújított bizalom fohászát.

2. Az ima történelmi eredete, a nyugalomra és békére hívó vágya, lényegében

bibliai felépítése - hiszen a megtestesülésből kiindulva eljut a húsvéti titokhoz,

hogy így megnyíljék a végső feltámadás reménуének - a századok távlatában is

megőrzi változatlan értékét és érintetlen frissességét. Az Úrangyala ma is nagyon

időszerű imádság. Örömmel használom fel ezért az alkalmat, hogy figyelmetekbe

ajánljam elimádkozását a megfelelő napszakokban - reggel, délben és este, a

mindennapi munka ritmusához igazodva. Kívánom, hogy a megváltás titkairól való

elmélkedésben mindegyiktek vigaszt és erőt találjon. Az üdvösségnek ilyen módon

felidézett történetét be kell kapcsolnunk minennapi életünkbe, úgy, hogy azt

belülről megvilágítsa és természetfölötti beteljesedése felé irányítsa.

II. János Pál a 2.magyarországi látogatása alkalmával Pannonhalmán is misézett

3. A modern városokban a felhőkarcolók teteje magasabbra nyúlik, mint a

templomtornyok, a forgalom zaja gyakran elnyomja a harangok zúgását, s a

munkaidő gyakran nem alkalmazkodik életünk természetes ritmusához. Mindez

megnehezíti az áhitat e hagyományos módjának gyakorlását. Fontos ezért, hogy

fölébe emelkedjünk a modern világ körülményeinek, és meg tudjuk őrizni lelkünk

belső életének kifejezési formáit. Nagyra kell értékelünk azt a gazdag üzenetet,

amelyet az Úrangyala hirdet számunkra, s ezáltal is erősítsük keresztény

elkötelezettségünket, s igent mondhassunk Annak üdvözitő tervére, aki « testté

lett és közöttünk lakozott »."

Forrás: vatican.va