Március / Tudnivalók az Üdvözlégyről

Az Üdvözlégy eredete

Az "Üdvözlégy, Mária" (latinul: Ave Maria; görögül: Khaire Maria) kifejezés két

jelentéssel bír: egyrészt a Szentírásban Gábor főangyal e szavakkal köszöntötte

Máriát az angyali üdvözletkor; másrészt a Katolikus Egyház egyik alapvető

imádságát (a Miatyánk és a Hiszekegy mellett) nevezzük így. A nyugati egyházban

a legkedvesebb Mária-imádság, a rózsafüzér alapimádsága.

Szövege több részből tevődött össze:

a) Gábor angyal köszöntő szavai: Üdvözlégy, malaszttal teljes, az Úr van teveled

(Lk 1,28);

b) Erzsébet köszöntő szavai: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te

méhednek gyümölcse (Lk 1,42);

c) Jézus neve; d) könyörgés Isten anyjához: Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek

szent anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért most és halálunk óráján. Amen. 

A 15. sz. előtt csak az a + b sort imádkozták. Első nyomai 513 körül a Szent Jakab

litániában és Damaszkuszi Szent Jánosnál, a 6. sz. végén Nagy Szent Gergely

antifonáriumában tűntek fel. A hívő jámborságban a 11. századtól a Szűz Mária kis

zsolozsmája révén terjedt el. A 12. sz. végétől törekedett a papság arra, hogy a

Hiszekegy és a Miatyánk mellett az Üdvözlégyre is megtanítsák a hívőket, akik a

breviárium 150 zsoltárának analógiájára, esetleg naponta is 150 Üdvözlégyet

imádkoztak. Ebből alakult ki a rózsafüzér.

A 13. századra már az Üdvözlégy a c sorral zárult: „Jézus, Amen”, vagy „Jézus

Krisztus, Amen”, amit IV. Orbán pápa (ur. 1261–64) előírásának tulajdonítottak.

A d rész a 14–15. században tűnt fel, különböző formákban. Az itáliai eredetű, ma

általánosan imádkozott d formát V. Pius pápa 1568-ban vette föl a breviáriumba, s

a 17. századra terjedt el.

V. (Szent) Pius pápa

A gregorián énekek között antifónaként a 4. századtól használatos (az első része).

Teljes egészében a 16. sz. elejétől a korabeli szöveggel többszólamú kórusműként

dolgozták fel (Jacques Arcadelt, Josquen des Pres, Palestrina);

1568-tól a mai szöveggel a klasszikus zene kedvelt darabja. Szinte alig van

zeneszerző, aki valamilyen formában ne dolgozta volna fel. Legismertebbek

közöttük: Bach, Schubert, Rossini művei.

A magyar egyháztörténet úgy véli, hogy hazánkban Avesnes Detre frank ispán

felesége, Ada volt az, aki először imádkozott egy rövidebb változatot. 1309-ben,

az udvardi zsinaton rendelték el, hogy a Boldogasszony tiszteletére minden

település harangja délben és este konduljon meg, mire a hívek háromszor mondják

el az Üdvözlégyet. (Fejér Kódex).

Ez az ima csak a Szentírásból származó rövidebb részt tartalmazta: "Idvez légy

Mária malaszttal telyes, ur vagyon te veled, te vagy áldott azzoni állatoc közeth,

és áldoth a te méhednec gyümölcse Jesus Christus Amen".

Forrás: Magyar Katolikus Lexikon és Wikipédia