NyomtatásE-mail

Október / A rózsafüzér hónapja

( 13 értékelés )

Október - a rózsafüzér hónapja

A rózsafüzér imádság az Evangélium rövid összefoglalása. Benne visszhangzik

Mária imádsága, hálaadása a megváltás művéért, mely tulajdonképpen az ő szűz

méhében kezdődött el. „A rózsafüzérrel a keresztény nép beiratkozik Mária

iskolájába.” Általa a hívő ember a kegyelmek bőségét nyeri el.

Pontosan nem tudjuk, hogy mikor kezdték imádkozni, de a XV. század második

felétől már biztosan elterjedt lelkiségi szokás volt. 1480-tól kezdve pontos

forrásokból tudjuk, hogy a keresztények 15 „titok" segítségével imádkozva

elmélkedtek Jézus életéről, szenvedéséről és megdicsőüléséről.

A pápáknak is mindig kedves imádságuk volt a rózsafüzér, ezért mindig gondosan

ápolták - egészen napjainkig. Az imádkozásnak ezt a formáját IV. Sixtus pápa

hagyta jóvá 1478-ban.

XIII. Leó pápa 1883. szeptember 1-én tette közzé Supremi apostolatus afficio

kezdetű encikliáját. Ez a dokumentum előfutára lett számos, egyéb, a rózsafüzérre

vonatkozó megnyilatkozásnak, és úgy mutatta be, mint hatékony spirituális

segítséget a társadalom bajaira.

XXIII. János szintén szorgalmazta az imádság eme formáját.

VI. Pál a Marialis cultus kezdetű apostoli buzdításában hangsúlyozta a rózsafüzér

evangéliumi jellegét és krisztológiai irányultságát.

IV.Sixtus (1471-84), XIII.Leó (1878-1903), XXIII.János (1958-63), VI.Pál (1963-78)

II. János Pál pápa pedig nem sokkal megválasztását követően, 1978 októberében

így nyilatkozott: „A rózsafüzér nagyon kedves imádságom. Csodálatos imádság!

Csodálatos az egyszerűsége és a mélysége (...) Elmondható, hogy a rózsafüzér

imádság kommentár a II. vatikáni zsinat Lumen gentium konstituciójának utolsó

fejezetéhez. Ahhoz a fejezetéhez, mely Isten Anyjának csodálatos jelenlétéről

szól Krisztus és az egyház misztériumában. Ugyanis az Üdvözlégy Mária szavainak

mondása közben elvonulnak lelki szemeink előtt Jézus Krisztus életének fő

eseményei. Ezen események az örvendetes, fájdalmas és dicsőséges titkok

összességét adják, s eleven közösségbe kapcsolnak Jézussal - mondhatnánk - az

Ő Anyjának szívén keresztül. Ugyanakkor szívünk belefoglalhatja a rózsafüzér e

tizedeibe mindazt, ami egy személy, a család, a nemzet, az egyház és az

emberiség életét alkotja. Az egyéni gondokat, a felebarátok gondjait, s különösen

a hozzánk,a szívünkhöz közelebb állók gondjait. Így az egyszerű imádság adja az

emberi élet ritmusát.

Minden bizonnyal II. János Pált is a rózsafüzér pápájaként fogják emlegetni,

hiszen a 2002.október és 2003. októbere közötti időt a Rózsafüzér Évének

nyilvánította. Ebből az alkalomból adta ki Rosarium Virginis Mariae kezdetű

apostoli levelét, melyben az eddigi titkokat kiegészítette újabb öttel, a világosság

titkaival.

V. Pius pápát ugyancsak a rózsafüzér pápájaként emlegetik. Az ő érdekes

története a török időkre nyúlik vissza. Az 1500-as években Európa rettegett

ellensége a török sereg volt, mely a kontinens jelentős részét már uralma alatt

tartotta. A pápák minden erejükkel azon voltak, hogy valamilyen módon

megállítsák a török hódításokat. Sok vesződséggel végre 1571-ben sikerült V.

Piusnak megszerveznie egy erős keresztény hajóhadat.

A hajókra felhúzták a keresztes lobogókat, és megindultak a törökök ellen. A csata

előtti órákban a főparancsnok vezetésével a pápai sereg a rózsafüzér

imádkozásába kezdett. Az ütközet ideje alatt Rómában, Pius pápa Szűz Mária képe

előtt térdelt, és a rózsafüzért imádkozta, kérte a Szűzanyát, hogy segítse

győzelemre a sereget.

A csata elején úgy tűnt, hogy a törökök erősebbek, de a dél körül hirtelen

megforduló szél a törökök szemébe fújta ágyúik füstjét, amitől nagy zavarodottság

támadt közöttük. Ekkor a keresztény sereg, kihasználva a kavarodást,

elsüllyesztette a török vezérhajót. Amikor az ellenség észrevette a veszteséget,

már késő volt. A vezér nélkül maradt hajóhad eszeveszett menekülésbe kezdett.

Így a keresztények a lepantói tengeri csatában fényes győzelmet arattak, s ezzel

hosszú időre elejét vették a törökök hódításainak.

A pápa még abban az órában látomásban értesült a győzelemről. Hálából a

győzelem napját, október 7-ét a Rózsafüzér Királynéjának, Szűz Máriának

ünnepévé tette. Azóta októbert a rózsafüzér hónapjának is nevezik.

A csata keresztény vezére, Don Juan d'Austria meg szerette volna ostromolni

Konstantinápolyt, de a többi parancsnok és IV. Károly sem helyeselte ezt a

döntését. A győzteseket ókori diadalmenettel fogadták Rómában. Magyar

szempontból érdekessége még a csatának, hogy ennek következtében közel 14

ezer magyar rabszolgát szabadítottak ki, akik a török hajókon teljesítettek

szolgálatot.

A mohamedán hitre áttért török alvezér, Uluc Ali, algíri kalózvezér elmenekült, akit

ezért a vereségért selyemzsinór várt. Nándorfehérvár óta, ahol Hunyadi szintén a

rózsafüzért kötötte kardjára, hite és elkötelezettsége jeléül, nem ért el ilyen

katonai sikert a Nyugat. Így láthatjuk, a rózsafüzér legalább annyira magyar, mint

európai vallási szokás.

joomla template