Október / A rózsafüzér hónapja
( 13 értékelés )Október - a rózsafüzér hónapja
A rózsafüzér imádság az Evangélium rövid összefoglalása. Benne visszhangzik
Mária imádsága, hálaadása a megváltás művéért, mely tulajdonképpen az ő szűz
méhében kezdődött el. „A rózsafüzérrel a keresztény nép beiratkozik Mária
iskolájába.” Általa a hívő ember a kegyelmek bőségét nyeri el.
Pontosan nem tudjuk, hogy mikor kezdték imádkozni, de a XV. század második
felétől már biztosan elterjedt lelkiségi szokás volt. 1480-tól kezdve pontos
forrásokból tudjuk, hogy a keresztények 15 „titok" segítségével imádkozva
elmélkedtek Jézus életéről, szenvedéséről és megdicsőüléséről.
A pápáknak is mindig kedves imádságuk volt a rózsafüzér, ezért mindig gondosan
ápolták - egészen napjainkig. Az imádkozásnak ezt a formáját IV. Sixtus pápa
hagyta jóvá 1478-ban.
XIII. Leó pápa 1883. szeptember 1-én tette közzé Supremi apostolatus afficio
kezdetű encikliáját. Ez a dokumentum előfutára lett számos, egyéb, a rózsafüzérre
vonatkozó megnyilatkozásnak, és úgy mutatta be, mint hatékony spirituális
segítséget a társadalom bajaira.
XXIII. János szintén szorgalmazta az imádság eme formáját.
VI. Pál a Marialis cultus kezdetű apostoli buzdításában hangsúlyozta a rózsafüzér
evangéliumi jellegét és krisztológiai irányultságát.
IV.Sixtus (1471-84), XIII.Leó (1878-1903), XXIII.János (1958-63), VI.Pál (1963-78)
II. János Pál pápa pedig nem sokkal megválasztását követően, 1978 októberében
így nyilatkozott: „A rózsafüzér nagyon kedves imádságom. Csodálatos imádság!
Csodálatos az egyszerűsége és a mélysége (...) Elmondható, hogy a rózsafüzér
imádság kommentár a II. vatikáni zsinat Lumen gentium konstituciójának utolsó
fejezetéhez. Ahhoz a fejezetéhez, mely Isten Anyjának csodálatos jelenlétéről
szól Krisztus és az egyház misztériumában. Ugyanis az Üdvözlégy Mária szavainak
mondása közben elvonulnak lelki szemeink előtt Jézus Krisztus életének fő
eseményei. Ezen események az örvendetes, fájdalmas és dicsőséges titkok
összességét adják, s eleven közösségbe kapcsolnak Jézussal - mondhatnánk - az
Ő Anyjának szívén keresztül. Ugyanakkor szívünk belefoglalhatja a rózsafüzér e
tizedeibe mindazt, ami egy személy, a család, a nemzet, az egyház és az
emberiség életét alkotja. Az egyéni gondokat, a felebarátok gondjait, s különösen
a hozzánk,a szívünkhöz közelebb állók gondjait. Így az egyszerű imádság adja az
emberi élet ritmusát.
Minden bizonnyal II. János Pált is a rózsafüzér pápájaként fogják emlegetni,
hiszen a 2002.október és 2003. októbere közötti időt a Rózsafüzér Évének
nyilvánította. Ebből az alkalomból adta ki Rosarium Virginis Mariae kezdetű
apostoli levelét, melyben az eddigi titkokat kiegészítette újabb öttel, a világosság
titkaival.
V. Pius pápát ugyancsak a rózsafüzér pápájaként emlegetik. Az ő érdekes
története a török időkre nyúlik vissza. Az 1500-as években Európa rettegett
ellensége a török sereg volt, mely a kontinens jelentős részét már uralma alatt
tartotta. A pápák minden erejükkel azon voltak, hogy valamilyen módon
megállítsák a török hódításokat. Sok vesződséggel végre 1571-ben sikerült V.
Piusnak megszerveznie egy erős keresztény hajóhadat.
A hajókra felhúzták a keresztes lobogókat, és megindultak a törökök ellen. A csata
előtti órákban a főparancsnok vezetésével a pápai sereg a rózsafüzér
imádkozásába kezdett. Az ütközet ideje alatt Rómában, Pius pápa Szűz Mária képe
előtt térdelt, és a rózsafüzért imádkozta, kérte a Szűzanyát, hogy segítse
győzelemre a sereget.
A csata elején úgy tűnt, hogy a törökök erősebbek, de a dél körül hirtelen
megforduló szél a törökök szemébe fújta ágyúik füstjét, amitől nagy zavarodottság
támadt közöttük. Ekkor a keresztény sereg, kihasználva a kavarodást,
elsüllyesztette a török vezérhajót. Amikor az ellenség észrevette a veszteséget,
már késő volt. A vezér nélkül maradt hajóhad eszeveszett menekülésbe kezdett.
Így a keresztények a lepantói tengeri csatában fényes győzelmet arattak, s ezzel
hosszú időre elejét vették a törökök hódításainak.
A pápa még abban az órában látomásban értesült a győzelemről. Hálából a
győzelem napját, október 7-ét a Rózsafüzér Királynéjának, Szűz Máriának
ünnepévé tette. Azóta októbert a rózsafüzér hónapjának is nevezik.
A csata keresztény vezére, Don Juan d'Austria meg szerette volna ostromolni
Konstantinápolyt, de a többi parancsnok és IV. Károly sem helyeselte ezt a
döntését. A győzteseket ókori diadalmenettel fogadták Rómában. Magyar
szempontból érdekessége még a csatának, hogy ennek következtében közel 14
ezer magyar rabszolgát szabadítottak ki, akik a török hajókon teljesítettek
szolgálatot.
A mohamedán hitre áttért török alvezér, Uluc Ali, algíri kalózvezér elmenekült, akit
ezért a vereségért selyemzsinór várt. Nándorfehérvár óta, ahol Hunyadi szintén a
rózsafüzért kötötte kardjára, hite és elkötelezettsége jeléül, nem ért el ilyen
katonai sikert a Nyugat. Így láthatjuk, a rózsafüzér legalább annyira magyar, mint
európai vallási szokás.