Szeptember / Keresztek Hegye - zarándokhely Litvániában

A Keresztek Hegye

(Keresztek Dombja, litvánul: Kryžių kalnas) katolikus zarándokhely, egyben

Litvánia kiemelkedő turisztikai látványossága, a Siauliait Rigával összekötő főút

mentén, előbbi várostól kb. 12 kilométerre északra található. A zarándokok és a

turisták fohászaik megerősítésére, vagy hálájuk jeléül sokféle anyagból

készült és számtalan, eltérő méretű keresztet állítanak a 10 m magas dombon.

A Keresztek Hegyére tartó zarándoklat időpontja nincs adott dátumhoz kötve, de

gyakran látogatnak ide az emberek esküvők, születések és házasságkötések

alkalmával.

A Keresztek Hegye ("Litván Golgota") évszázadok óta a litvánok egyik legerősebb

nemzeti szimbóluma. Maga a domb egy kora középkori földvár maradványa.

A csatákban elesett, ismeretlen helyen eltemetett katonák rokonai állítólag már

a XIV. században állítottak itt kereszteket. A keresztek állításának szokásával

kapcsolatos írásos nyomok azonban csak a XIX. század elejére utalnak.

Az orosz uralom elleni 1831-es és 1863-as levert felkelések túlélői a feszületek

állításával és gondozásával igyekeztek ébren tartani a nemzeti öntudatot: a század

végén már legalább ezer kereszt állt a dombon.   

Az I. világháború után létrejött független Litvániában a dombot átmenetileg

elhanyagolták, a keresztek száma ötvenre csökkent. Az 1940-es szovjet megszállás

után viszont ismét több ezer kisebb-nagyobb kereszt állt a dombon.

Éppen ezért a szovjet időkben a hatalom többször (1961, 1973, 1975) megpróbálta

a kereszteket megsemmisíteni: a fakereszteket szétverték, a vasból készülteket

hulladék fémként elszállították, a dombot pedig ledózerolták, a domb helyét

szeméttel borították. E fellépéseket követően azonban a litvánok a dombot néhány

hét alatt visszaépítették, a kereszteket pótolták. A szovjet vezetésben felmerült,

hogy egy közeli folyóra építendő vízierőmű vizével árasztanák el a dombot,

azonban ez elmaradt. 

1990 márciusában, a litván függetlenség kikiáltásakor már ismét mintegy

hatvanezer kereszt állt a dombon.

1993. szeptember 7-én-én II. János Pál pápa meglátogatta a Keresztek Hegyét,

ahol kb. 1000000 hívő előtt celebrált szabadtéri misét. Látogatása során azzal

bízta meg a Ferences-rendet, hogy gondozza a zarándokhelyet és építsen kolostort.

A kolostor alapkőletétele a kilencvenes évek végén volt, és kétéves építkezést

követően 2000 júliusában avatták fel.

A Vatikán 1994-ben egy nagy feszületet is ajándékozott a hegynek. Mindezeknek

köszönhetően a Keresztek Hegye a világ katolikus hívőinek szent helye. A

keresztek pontos száma nem ismert, de a becslések szerint 1990-ben 55000 körül

volt, 2006-ban pedig 100000 körül. 

Sólyom László, akkori köztársasági elnök 2006. szeptember 6-án, litvániai hivatalos

látogatása során állított itt keresztet.

Még egy érdekesség: az augusztus közepén hozzánk érkezett litván

zarándokcsoport a Keresztek Hegyétől indult a Medjugorjéba tartó 2800 km-es

útjára!

Forrás: Wikipédia