Agárd
( 34 értékelés )Az agárdi Szent István király Római Katolikus templom
Agárd-fürdőtelepi templom. Ezen a néven született meg templomunk építésének
gondolata, megkülönböztetendő az akkor már Agárdon élő katolikus keresztény
közösséget szolgáló Agárd-pusztai templomtól.
A templomépítő mozgalom 1932-ben indult, Kereszthy Kornél budapesti hívő az eszme
első mozgatórugója. Megyés Főpásztorunk a kezdeményezés mellé állt, így 1934.
szeptemberében alakult meg 16 taggal a templomépítő bizottság, amely 1939.
szeptember 20-án mondta ki feloszlását, miután a templom építését befejezte.
Az építkezés 1936. április 12-én a műúttól 30 méterre, a Nádasdy család által
ajándékozott 1391 négyszögöl telken kezdődött Fábián Gáspár budapesti műépítész
tervei alapján, melyet ingyen bocsátott az Egyházközség rendelkezésére.
A kivitelezést a Piazza és Hoffbauer építővállalat végezte Schuch Jakab ürömi
kőfaragómester és Holczinger Pál ácsmester bevonásával.
1936. júliusára készen állott a templom, 1936. július 5-én Megyés Főpásztorunk
ünnepi szentmise keretében helyezte el az épületbe a zárókövet, amelybe
alapítólevelet helyezett el.
A templomot 1938. július 5-én szentelte fel Shvoy Lajos Főpásztor, két nappal
korábban, július 3-án került sor a főoltár konszekrálására, Szent Theodosius vértanú
és Szent Crescentia szűz és vértanú ereklyéinek elhelyezésével.
Shvoy Lajos néhai megyéspüspök
A templom titulusa: Szent István király.
Templomunk hossza 23,4 m, szélessége 9 m, magassága 6 m, 8,5 m
toronymagassággal.
Berendezése az építéssel egyidejű: az oltár vörös márványból, a retabulum hasonló
márványból készült. A főoltár fölött 2 m magas műmárvány feszület áll bronz
korpusszal, egyszerű tisztasággal. Kettős üvegablakai akkor még festettek, szenteket
ábrázoltak, a harmónium, padok, gyóntatószék a hívek adományaiból készült.
A szentély hajó felé futó falán áll Szűz Mária és Szent István műkőből készült szobra,
Krasznay Lajos budapesti szobrász alkotásai. Ő készítette a templom előtt álló Jézus
Szíve szobrot is. A szobrokat 1944-ben állították fel.
A II. világháború okozta károkat 1948-1949 évekre sikerült helyrehozni: a bombáktól
sérült tető javításra került, a mennyezetet újra vakolták, a kitört festett üvegablakok
helyére vastag fehér katedrálüveg került.
Az azóta eltelt évtizedek alatt folyamatosan szépült, de egyszerűségét, tisztaságát
megőrizte.
Az eltelt évtizedek számtalan beruházása közül kiemelkedik a faragott szembemiséző
oltár, papi szék, és az ambó. Az oltár 2002. április 21-én került felszentelésre.
Lelkipásztoraink, plébánosaink voltak, akik áldozatos szeretettel és alázattal viselték
gondját templomunknak:
Jelinek Antal az építéstől 1941. július 1-ig, nyugállományba vonulásáig,
Dobosi Ferenc 1941. július 1-től 1949. július 1-ig,
Horváth István 1949. július 1-től 1988. november 1-ig, nyugállományba vonulásáig,
rövid ideig látták el a lelkipásztori teendőket Dr Glósz Ervin, Reich László, Dusik Tibor,
1989. október 1-től 2007. augusztus 1-ig Bódai József.
Jelenleg Páli Balázs templomunk plébánosa.