Szent Anna Kápolna - Agárdpuszta
( 42 értékelés )Az agárdpusztai Szent Anna Kápolna
A 2013-as felújítás után:
A felújítást megelőző években:
Agárd első írásos említése 1193-ban egy adományozó oklevélben szerepel. Előtte
királyi birtok volt. A török idők után a Jezsuita Rend birtokába kerül feloszlatásukig,
1782-ig. A hívek a XVIII. század közepe táján Pázmándra, a század végén pedig
Velencére, anyaegyházaikba jártak át szentmisére.
Agárd - és egyben a Velencei-tó déli partjának – első templomát 1814-ben az akkori
földbirtokos Ürményi Miksa Szent Anna tiszteletére építtette román stílben, Kasselik
Fidél neves budapesti építőmester által, a Velencei-tótól DK-i irányban, a tó partjától
1,5 km-re.
A hívek lelki gondozását székesfehérvári papok látták el, elsőként Farkas Imre
székesfehérvári teológiai tanár, később székesfehérvári megyéspüspök. Őt követte
Dobrotkai Mátyás 1829-ig, majd Nyirák Ignác 1831-ig, kik szintén teológiai tanárok
voltak a székvárosban. 1833-tól a fehérvári Ferences atyák gondozzák a lelkészség
megalakításáig.
1842-ben az Ürményi család és a megyéspüspök önálló lelkészséget alapít Agárdon,
elszakítva ezzel a velencei parochiától és kinevezi Fábos József váli káplánt agárdi
lelkésszé.
Az 1840-es évek elején Agárdot az Ürményi családtól Hartig gróf, államminiszter
veszi meg. 1848-ban Gárdony kéri, hogy csatolják Agárdpusztához, de ez nem
történik meg.
1849 után Agárd a Nádasdy család birtokába kerül, kik kastélyt, iskolát és a régi
helyébe új kápolnát építenek a régi titulus megtartásával. Az eseményről a magyar
katolicizmusnak akkor ismert folyóirata, a Religio is beszámolt: „1855. szept. 17-én
kezdték meg az agárdi régi templom lebontását, s gróf Nádasdy Lipót rendelkezésére
helyébe új, díszesebb egyház épül, toronnyal, az eddig haranglábon függő
harangocska elhelyezésére.”
Az új templom 1856-ra készült el, pontosan a régi kápolna helyére. A 9,8 m hosszú,
5,4 m széles, 6 m magas templomocska építési anyaga kő és tégla volt, stílje:
provinciális barokk, a 15 m magas torony a frontba épült, s a sekrestye templomunk
délkeleti oldalához simult. Oratórium, sírbolt nem épült hozzá. Ekkor Daniss
Zsigmond volt a lelkész, kit beszédei, főként „Az agárdi lombok alatt” címmel a
Katolikus Néplapban megjelent zamatos, népies stílusú írásai tettek ismertté,
tekintélyt szerezve paróchiája és kedves temploma számára is. Áldott emlékét a váli
espereskerület papjai meleghangú felirattal örökítették meg a templom falán lévő
szürke márványtáblán.
1860-ban Károly János – a kitűnő egyházi szónok – lett a lelkész, kit később
székesfehérvári nagypréposttá neveztek ki. 1862. december 29-én Farkas Imre
püspök Gárdonyt elszakítja Velencétől és Agárdhoz csatolja.
1893-ban a templom már kicsinek bizonyul a hívek létszámának befogadására, ezért
1907-ben a kegyúr, Nádasdy Ferenc, a sekrestyét megnagyíttatja. Méretei a
következők lettek: hosszúsága 5,2 m, szélessége 4 m, magassága 2,5 m. Ugyancsak
ő, még 1893-ban a templomot alaposan renováltatja, kifesteti, a tornyot vörösrézzel
boríttatja, a torony keresztjét, melyen 1738. év volt felírva, aranyoztatja, és
miseruhákat szerez be.
1928-ban Nádasdy Ferencné bérmálás alkalmából meszelteti ki a templomot, s
Dienes László festőművésszel restauráltatja a mennyezet Szentháromság képét.
Az 1930-as évek elején a Nádasdy család felosztja és eladja agárdi birtokát. 1939-
ben Schreiner János tábornok utóbirtokos meszelteti ki a templomot. 1941-től Dobosi
Ferenc tököli káplán lesz a lelkész. Megindul az ifjúsági élet, a lelkipásztor
színdarabokat tanít be a fiataloknak, megalakul a Szívgárda és az Oltáregylet.
A második világháború alatt 1944. december 8-tól 1945. március 10-ig kevés
megszakítással Agárdon hadműveletek folytak, minek következtében a berendezés
egy része elpusztult. A padok és a harmónium eltűntek. A front alatt a katonák a
kápolnát és a sekrestyét istállónak használták.
Mivel a harcok következtében a plébánia épülete romokban állt, a lelkész, Dobosi
Ferenc kénytelen volt Gárdonyba, bérvillába költözni. A templom épülete is súlyos
károkat szenvedett. Ezután még használták ugyan, de felújítására pénz nem volt, és
állapota így csak tovább romlott.
1949-ben Shvoy Lajos megyéspüspök Gárdonyt plébániai rangra emeli és az eddigi
mátert, Agárdpusztát, Gárdonyhoz csatolja filiaként.
1959. januárjában átcsatolják az időközben megalakult Agárd-fürdőtelepi
lelkészséghez. 1974-75-ben az agárdi plébános, Horváth István gyűjtést szervez,
melynek eredményeképp sikerül a kápolnát teljesen felújítani. A felújított templomot
1976. augusztus 1-én szentelte újra Kisberk Imre megyéspüspök.
1984. április 1-én Agárdpusztát ismét visszacsatolták Gárdonyhoz, és jelenleg is
Gárdony filiája.
Templomunk legfőbb ékessége az oltárkép. Szent Annát a kis Szent Szűzzel és Szent
Joakimmal ábrázolja. Festője Hess János Mihály a XIX. század elejének ismert nevű,
bécsi származású művésze. A „hat láb magas” oltárkép Ürményi Miksa ajándéka volt
még az első templom részére. Hessnek ifjúkori festménye, talán kissé bágyadt
színezetű alkotás, de művészünk épp ezt a halk hangot kedveli szentképein.
Az eredeti főoltárt az 1975-ös felújítás során szétbontották. Egyszerű architektúrájú
tömboltár volt, fából faragták provinciális empire stílben. Tabernákulumát
sugárkévével ékesített tympanon koronázta, ajtaja két-két formás oszlopocska
között nyílott.
Másik nevezetessége templomunknak, hogy itt keresztelték meg Gárdonyi Gézát
1863. augusztus 4-én. A keresztkút, miből keresztelték, a kápolnában látható.
Márvány betétje eredeti, a tartóoszlop és a fa burkolat 1975-ben készült. 1854-ben
említik először.
Az 1975-ös felújítás előtt karzat is tartozott a templomhoz, melyet rossz állapota
miatt szintén lebontottak.
A toronyban lévő egyetlen harang 28 kg súlyú, valószínűleg az 1918-ban eltört
harang újraöntésének gyümölcse.
A templombúcsú ünnepén, Szent Anna napján, július 26-án ünnepi szentmisét
tartunk itt.
Forrás: Historia Domus Agárdpuszta-Gárdony, Canonica Visitatio Agárd 1963,
Canonica Visitatio Gárdony 1949
Szerkesztette: Bagi Ádám
A 2013. évi felújításról készült beszámolónkat itt, a tavaly augusztusi ünnepünkről
szóló anyagot pedig itt olvashatják!