A pápai Nagytemplom
( 4 értékelés )A pápai Szent István vértanú plébániatemplom
A pápai nagytemplom az elmúlt évszázadban Pápa város egyik meghatározó jelképévé
vált. A jelenlegi épületet 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr
költségén kezdték el építeni Fellner Jakab uradalmi építész által készített tervek alapján.
Halála után a megkezdett munkát Grossmann József vezette. A templom 15 év alatt épült
fel. A végleges díszítések elkészülte után, 1795. május 3-án szentelte fel a templomot
Pierer József tinini püspök.
Már a 13. századtól vannak írásos forrásaink arról, hogy - mivel Pápa biztosan
főesperességi székhely volt - kellett valamiféle templommal rendelkeznie. Az első
templom, amely valószínűleg egyben plébániatemplom is volt, a román stílus jegyében
születhetett, valószínűleg a mai templom körülbelüli helyén, I. Szent István király
templomépítő törvénye alapján. A templom növekedhetett, bővülhetett, kiegészülhetett
hajókkal, és így létrejöhetett a mostani templom közvetlen elődje, egy gótikus templom,
amelyről szintén vajmi keveset tudunk. A régészeti kutatások azt mutatják, hogy a mai
templom alatt helyezkednek el romjai, amelyeket a közeljövőben akár fel is tárhatnak
majd. A reformációtól kezdve, egészen 1732-ig, a templom protestáns volt. A templomot
több csapás mellett egy 1751-ben keletkezett tűzvész tette tönkre. Több javítást és
festést követően jutunk el 1774-ig, a jelenlegi templom építéséig. Ami ezután történt,
azt már a bevezetőben olvashatták!
A templomot nagy méretei miatt szokták csarnoktemplomnak is nevezni, amely már nem
teljesen a barokk túldíszített stílusát mutatja, de annak jegyeit még erősen magán viseli.
Az építkezéskor a templom már a klasszicizmus felé hajló barokkban, az úgynevezett
copfban (más néven klasszicizáló késő barokkban) valósult meg. A templom méreteit
tekintve óriási, a Dunántúl legnagyobb hatású épülettömbje: hossza 42 méter,
szélessége 22 méter, belső tere 24 méter magas. A két torony magassága eléri a 72
métert.
A homlokzat hatalmas tömegét a timpanonnal és a fölötte lévő három
szoborkompozícióval a könnyed szerkezetű oszlopokra támaszkodva oldották meg. A
tornyok gyönyörű, rézborítású összetett sisakokban végződnek.
A templomba a főkapu vezet be, ahonnan a falakat borító, Süttőről és Bakonyszűcsről
származó márványburkolat vöröses és sárgás színe fogja meg és vezeti tovább a
látogatót a főoltár felé. A hatalmas vasajtón belépők látásmódjához készültek el a
mennyezetfreskók is. A freskókat Franz Anton Maulbertsch alkotta 1781-1783 között. A
három kupolafreskó, a szegélyképek és a főoltárkép együttesen mondják el Szent István
első vértanú életét. A három kupolában Szent István és társai diakónussá szentelése
(első), prédikálása (második), a szent elfogatása (harmadik) látható. A vértanú sorsa
jeruzsálemi megkövezésével a főoltárképen teljesedik be, amely Hubert Maurer alkotása.
A templom képeinek témái meglehetősen hasonlítanak a római Sancto Stefano Rotondo
templom képeire. (Inkább elméleti síkon, mintsem tervezési hasonlóságban. Ez azért
lehet, mert Esterházy Károly hosszabb időt töltött Rómában és megtetszhetett neki ez a
stílus).
A főoltár hatalmas tömegét - többek között Szent István és Szent László carrarai márvány
szobrait - Prokop Fülöp készítette. Ugyanő faragta a régi gyóntatószékeket, a
keresztelőkutat és a szószéket is.
A templomnak négy mellékoltára van, amelyek Zirckler János alkotásai. Ezek Nepomuki
Szent János, Szent Anna, Szent József és Borromei Szent Károly tiszteletére lettek
szentelve.
Szintén Maulbertsch festette a sekrestye, a Szűz Mária-kápolna és a két oratórium (kórus)
freskóit is. Jelenleg a Szűz Mária-kápolnában és a felette levő oratórium-térben kiállítás
található, ahol az oltárban megtekinthető Szent Martiális vértanú teljes alakos ereklyéje.
Az emeleti térben az Esterházyak kosztümös kiállítása látható.
Különösen szép és értékes alkotások a templom bronz keresztelőmedencéje és a libanoni
cédrusból faragott szószék.
A falakon lévő terrakottából készült stációkat Cziráki Lajos készítette.
A nagytemplom alatt található egy kripta, amelyben nyugszik az Esterházy család több
tagja és néhány pápai nemes és polgár.
Forrás: Wikipédia