A balatonfüredi "piros templom"

A balatonfüredi Krisztus Király plébániatemplom

A piros templom 1927-ben épült neoromán stílusban. Két, 35 méteres tornya a város

egyik meghatározó jelképe. A plébániára vonatkozó első adat 1333-ból való, amikor pápai

tizedszedők járták a veszprémi egyházmegye plébániáit, és számadásaik szerint a füredi

plébániának János nevű papja 23 dénárt fizetett pápai tized gyanánt. A Szent Mihály

templom romjait ma is láthatjuk a papsokai városrészben.

Hasonlóképpen látható a Bajcsy Zsilinszky utcában a volt Szent Margit templom, amely

később református templomként is működött, majd zsidó zsinagógaként illetve "Fekete

Lovag" étteremként.

A füredi plébánia a török korban teljesen elpusztult. A katolikusok elmenekültek vagy

meghaltak a végvári harcokban, a megmaradtakat pedig beolvasztotta a protestantizmus,

olyannyira, hogy 1747-ben mindössze hét katolikus család élt Füreden.

A balatonfüredi katolikusok sok-sok próbálkozására, kérésére végül Dr. Rott Nándor

veszprémi megyéspüspök 1918-ban Dr. Luttor Ferenc fiatal teológiai tanárt küldte

Balatonfüredre, hogy a plébániát megszervezze. A tehetséges fiatal pap a mai

önkormányzat helyén lévő szükségtemplomban és lakásában kezdte meg áldásos

munkáját. A kezdetektől látható volt, hogy a szükségtemplom kicsi a fürediek számához

képest, s szinte a kezdetektől fogva érlelődött egy új templom építésének a gondolata.

Az építendő templom tervezésére a lelkész felkérte Dr. Fábián Gáspár budapesti,

országos hírű tervezőmérnököt, aki a tervezést díjtalanul elvállalta.

A jelenlegi "piros templom" helyén szállást is adó vendéglő volt.

A templom alapkövét 1926. októberében rakta le Dr. Rott Nándor püspök. A neoromán

stílusú templom 40 méter hosszú, 20 méter széles és 10 méter magas. A munkálatok

olyan gyorsan haladtak, hogy 1927. márciusában már álltak a falak, ennek az évnek

májusában pedig a két 35 méteres toronyra feltették a kereszteket. A templomajtón

belül, jobbra Dr. Rott Nándor képét festették meg, s a kép alá ezt a szentírási idézetet

írták: "A ház, melyet építeni kívánok, nagy, mert nagy a mi Istenünk" (2 Krón 2, 5). Az

ajtón belül, balra pedig megörökítették Dr. Luttor Ferencet is. Az ő festménye alá pedig

ez a szentírási szöveg került: "Én pedig házat építettem nevednek, hogy ott lakjék

mindörökké" (2 Krón 6,2)

Krisztus Király liturgikus ünnepét XI. Pius pápa 1925. december 2-án rendelte el. Így az

új füredi teplomot Krisztus Király tiszteletére szentelték fel. Ezzel a címével országosan

is, de világviszonylatban is az elsők között van. A főoltárt Kerger Ferenc és Krisztus

Király kőből készült szobrát - Kerger Ferenc tervei alapján - Homoray Béla készítette. A

mellékoltárok szobrát: Szűzanya és Szent József Krausz (Krasznay) Lajos

szobrászművész alkotta.

A II. Vatikáni Zsinat szellemében 1985-ben készült el az új liturgikus tér. Bittsánszky

Gézáné Kopp Judit művésznő alkotása. A szembemiséző oltár az utolsó vacsorát

ábrázolja. A felolvasó állványon Keresztelő Szent János alakja van megfaragva diófából.

A szószéken pedig négy, a tanítással kapcsolatos faragvány látható: 1.) Krisztus

mennybemenetele, amikor elküldte apostolait tanítani; 2.) A Pünkösd, amikor a

Szentlélek leszállt az apostolokra; 3.) A csodálatos halfogás, és 4.) A hegyi beszéd.

Forrás: balatonfured.hu