A zirci Apátság
( 17 értékelés )A Zirci Ciszterci Apátság
A Zirci Ciszterci Apátság a ciszterci rend magyarországi központja. A zirci apát egyben a
kongregáció prézes apátja is. A jelenlegi apátot, Dékány Sixtust 2011. január 8-án
választotta meg a zirci konvent és a kongregáció küldöttei, és iktatták be hivatalába.
A Bakony erdejének sűrűjében - jórészt csak erdei vadak járta tájon - 400 m
magasságban alapított ciszterci kolostort a rend nagy hazai pártfogója, III. Béla király
(1182), a francia föld legnagyobb és leghíresebb ciszterci apátsága, a Champagne-i
Clairvaux filiájaként. Az első szerzetesek onnan is érkeztek.
A templomot a rend előírásai szerint Szűz Mária tiszteletére szentelték. Eleinte az
apátságot egyszerűen „bakonyi”-nak nevezték, de már 1199-ben előfordult a később
meghonosodottá vált Zirc név is.
A birtokokkal gazdagon ellátott kolostor tragédiáját a török fenyegetés jelentette. A
hódítóktól rettegő szerzetesek 1538 körül elhagyták a kolostort, amelyet Veszprém
török kézre kerülése (1552) után földúltak a törökök.
1629-ben a lilienfeldi kolostor apátja kapott megbízást, hogy készítse elő a rend
Magyarországra való visszatérését. I. Lipót 1660-ban Újfalusy Márton soproni születésű
lilienfeldi szerzetest nevezte ki zirci apáttá, aki Pápán telepedett le, mivel ekkor Zircen
nem volt lakható épület. Újfalusy 1678-ban Gyulakeszi határában portyázó török
csapatoknak esett áldozatul. Ezt követően a lilienfeldi apátok maguknak tartották fenn
a zirci apáti címet. A zirci apátság egykori birtokait csak hatalmas összegért tudták
megváltani, illetve hosszadalmas birtokperek által visszaszerezni, ezért Lilienfeld apátja
1699-ben a vállalkozásba befektetett összeg, 31.000 Ft megtérítése fejében átadta a
feladatot a sziléziai Heinrichau apátjának, Kalert Henriknek, akit I. Lipót a következő
évben zirci apáttá nevezett ki. A török kiűzése után több mint egy évszázad telt el, míg
ismét megtelepedtek az első szerzetesek Zircen (1726).
A 18. század folyamán a zirci apátság újjáépítése és az apátság elhagyott birtokainak
újratelepítése a heinrichaui apátság irányításával és költségén zajlott. A század közepén
fölépült az új templom és a kolostor. A középkori épületeket teljesen elbontották, alig
néhány csonk maradt belőlük. A kolostorban a magyar származású rendtagok száma
egyre nőtt (1798-ban 28 közül 11 magyar). 1810-ben a porosz kormány feloszlatta a
sziléziai apátságot, majd miután az utolsó heinrichaui apát, Gloger Konstantin 1814-ben
meghalt, a zirci apátság önállóvá vált. Ettől kezdve Zirc a magyarországi ciszterci rend
központja lett.
A ciszterciek egyre nagyobb szerepet vállaltak az oktatásban. A zirciek vállalták a
székesfehérvári és a pécsi gimnázium fenntartását (1814). A 20. század elején már a
bajai és a budai ciszter gimnáziumok is megnyíltak.
1950-ben a zirci kolostort is megszüntették, a szerzeteseket elűzték, csak 1990-ben
térhettek vissza. Az öt államosított gimnázium közül azóta már négyben ismét
ciszterciek tanítanak.
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és
külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai
igazi remekművek.
Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól
megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű
forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista
épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két
szélen timpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a
klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.
A központi ablak felett címerkép található. Körkörösen indák, levelek díszítik. Jobbról,
illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mint a tűz, az újjászületést
jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona
alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A
címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt,
melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség
heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése,
hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó
ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló
képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági
rangra.
A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és
Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.:
Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által
megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később
újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták
meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy
újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát
adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink
renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták
felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.
1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott
a pápától.
A Monostor ad továbbá helyet még a Reguly Antal Műemlék Könyvtárnak és a Bakonyi
Természettudományi Múzeumnak is. A kolostor legnagyobb látványossága a csodálatos
könyvtárterem, 60 ezer nagy értékű könyvvel. A könyvtár legnagyobb kincsei az
ősnyomtatvány-, könyv- és folyóirat-ritkaságok. A ciszterci szerzetesek évszázados
szorgalommal őrizték, javították és védték ezeket, így napjainkban is kiváló állapotban
vannak, de látogató számára nem elérhetőek.
A múzeumban ez egész Bakonyra jellemző fafajták ismertetését (kérgét, leírását,
fotókat) tekinthetjük meg, a környékre jellemző geológiai ismeretanyaggal és
emlékekkel együtt. Állandó kiállításai a "A Bakony természeti képe" és "A Kárpát-
medence ásványai". A Zirci Galéria kap még helyet a kiállítások mellett, illetve Zirc
nagyjai és Bakonykutatók Panteonja.
A zirci Apátság honlapját ide kattintva érhetik el!
Forrás: Wikipédia