Szent Péter-bazilika

( 14 értékelés )

[sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló péterkülső.JPG mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

A Szent Péter-bazilika 

{gallery}péterkívül.jpg{/gallery}

A Szent Péter-bazilika a világ második legnagyobb keresztény temploma az

elefántcsontparti Yamoussoukroban található Mária-temploma után. Befogadóképessége

kb.60 000 fő. A bazilikát Szent Péter apostol sírjára építették. A katolikus egyház első

számú szentélye, az ún. "négy nagy bazilika" (basilica maior) egyike. Ennek ellenére

nem ez a templom Róma püspökének a székesegyháza, hanem a Lateráni Keresztelő

Szent János-főszékesegyház. A 14. század óta van a Szent Péter-bazilikának

kitüntetettebb szerepe, amikor a pápa lakóhelye a lateráni palotából a Vatikánba

tevődött át.

A régi és a mai Szent Péter-bazilika története:

Néró keresztényüldözésének áldozataként 67-ben feszítették keresztre és temették

el Szent Péter apostolt. Sírja ókeresztény zarándokhellyé vált, majd Constantinus

313-as türelmi rendeletét követően építették fel itt a régi Szent Péter-bazilikát

(San Pietro Vecchio). Az öthajós épület római bazilikastílusban épült, kupola nélkül,

viszont egy kereszthajóval. Az akkori bazilikát 326-ban, Szilveszter pápa szentelte föl.

A templom falai az évszázadok során oly omladozóvá váltak, hogy a 14. századi

restauráció ellenére újjáépítés vált szükségessé. Noha már V. Miklós pápa terveztette,

csak II. Gyula, az energikus építkező ideje alatt indulhattak meg a munkálatok. Ő

Bramante építőmestert bízta meg, aki egy hatalmas görög kereszt alapú templomot

tervezett, félgömbkupolával borítva. A bazilikára egy Panteon-méretű kupolát építeni

tipikus reneszánsz álom volt. A tervekből csak a négy pillér készült el.

Bramante 1514-ben bekövetkezett halála után Raffaello és Sangallo vették át az

építkezés vezetését. Eleget téve a klérus, a világ legnagyobb templomára vonatkozó,

még nagyobb befogadóképességet igénylő kívánságának, egy hosszanti hajót terveztek,

s így az alaprajzot latin keresztté módosították. Ez azonban nem készült még el, amikor

1546-ban Michelangelo nyerte el a megbízatást. Ő ismét görög keresztet akart, de nem

Panteon-mintájú félgömbkupolával, hanem - mint azt Brunelleschi a firenzei dómon

kivitelezte - a boltozatot egy henger alakú dobbal (tambur) megemelve. Ezt a tervet

csak Michelangelo 1564-ben bekövetkezett halála után Barozzi da Vignola, Domenico

Fontana és Giacomo Bella Porta tudta befejezni, 1590-re. V. Pál pápa ismét hosszanti

hajót kívánt; így Carlo Maderna meghosszabbította Michelangelo építményét, és

megtoldotta egy előcsarnokkal 1614-ben. Így nyerte el mai formáját. VIII. Orbán pápa

(1623-1644) a régi Szt. Péter-templom felszentelésének 1300. évfordulóján, 1626-ban

szentelte fel a bazilikát.

{gallery}péterkülső.JPG{/gallery}

Előcsarnok: két-két pillér szegélyezi a középső nyolc oszlopot, amelyet a timpanon zár

le. Az architráv fölött levő keskeny attikát a Megváltó, Keresztelő Szt. János, és az

apostolok (kivéve Péter) szobrai díszítik, míg a sarkokon órákat láthatunk. Az architráv

alatt levő kilenc ablak közül a középsőből osztja a pápa az "urbi et orbi" áldást. Amikor

a konkláve pápaválasztásra összeül, az újonnan választott főpásztor nevét is innen

hirdetik ki.

Öt kapun keresztül juthatunk az előcsarnokba, amelyet pompás díszítésű

stukkómennyezet borít. Jobbra Bernini műve, a Constantinus-szobor, balra pedig Nagy

Károly lovas szobra áll. Öt portál vezet a templom belsejébe, a jobb szélsőt Porta Santa

("Szent Kapu")-nak hívják, mert azt csak a szent évben nyitják ki. A középső firenzei

bronzmunka, hat mezőben ábrázolja Jézus, Mária, Péter és Pál apostolok életét és

halálát. Ez a műalkotás még a régi Szent Péter-bazilikából származik, ugyanúgy, mint a

vele szemközt látható Navicella ("Ladik") mozaik, mely Giotto munkája, amelyen a

hitetlen fiatalok Jézus vízen járását csodálják.

Az épület belseje: Ha az ember belép a kereszténység legnagyobb templomának 

középső kapuján, engednie kell a hatalmas tér hatásának, és el kell időznie a 

padlózatba süllyesztett kerek porfírtáblákon: ezek a régi Szt. Péter-templomban a

főoltár előtt feküdtek, és rajtuk koronázták császárrá 800 karácsonyának éjszakáján

Nagy Károlyt. A hajó óriási oszlopai tartják az aranyozott dongaboltozatot;

padlózata hosszirányban a világ templomai között az egyik legnagyobb. A főhajó

terének homlokvonala a megfigyelő tekintetét a fénnyel elárasztott kereszthajóra és

a főoltárra vonja, amelynél csak a pápa celebrálhat misét. Az oltár Szent Péter sírja

fölött áll, Bernini tervezte a négy, egyenként 29 méter magas, csavart oszlopot,

amelyek a baldachint tartják.

{gallery}péterbald.jpg{/gallery}

A főhajón keresztül a pápai oltár felé haladva, jobbra a negyedik oszlopon egy szobor

érdemel különös figyelmet: ez az ülő Péter apostol. A szobor annak az Arnolfo di

Cambio, 13. századi szobrásznak és építésznek az alkotása, aki Rómában a gótikus

építészeti és szobrászati elemeket először alkalmazta. A kupolacsarnok végén a Szent

Péter-templom szentélyét érjük el. Az apostol sírja a főoltár alatt fekszik, amely fölött

Michelangelo világhírű kupolája, Róma városának és az egész kereszténységnek a

jelképe magasodik.

A Bazilikában műalkotások százai találhatók, közülük csak a legfontosabbakat említem

meg. A jobb oldali mellékhajó első kápolnájában látható a kétségtelenül legtöbbet

csodált alkotás: Michelangelo Piétája, amelynek elkészítésén 25 évig dolgozott a

művész. A szobrot állandóan emberek tömege veszi körül. Az 1500-ban befejezett

márványszobor megalapozta Michelangelo hírnevét, és ez az egyetlen olyan mű, amit a

művész szignált.

{gallery}péterpieta.jpg{/gallery}

Szemben, az első oszlopon, egy relief mutatja a svéd Krisztina királynő emlékét. Az

emlékművel szemben van a Bernini által ovális alaprajzúra tervezett Capella San

Nicola, amelyhez a Sebestyén-kápolna csatlakozik. A nagy mozaik a szent vértanúságát

ábrázolja, az emlékműveket XI. Pius és XII. Pius pápáknak ajánlották.

A második oszlopon ismét egy Bernini-mű található, amely a Szt. Péter-templom

belsejének egyik meghatározó darabja: Toszkánai Matild grófnő emlékműve. Az övé

volt Canossa vára, ahol IV. Henrik német császár "Canossát járva" VII. Gergely

pápánál elérte az egyházból való kiközösítés visszavonását. A „Szentség kápolnát”

Borromini díszes bronzrácsa zárja le, az aranyozott bronzszentségtartó ismét Bernini

műve. A Gregorián-kápolnát Michelangelo tervezte, mozaikokkal és márvánnyal

velencei művészek díszítették.

A kupolacsarnok (amelyben a pápai főoltár áll) négy oszlopa (71 méter magasak)

tartja a kupolát, amelynek alsó körére Krisztus szavait vésték ("Te vagy Péter, kire,

mint sziklára, építem egyházamat, és Neked adom a mennynek kulcsait"). A négy

oszlopra Bernini fülkéket és loggiákat épített a régi Szt. Péter-templom oszlopaiból.

A kápolnákban találhatóak a legszentebb ereklyék: St. Longinus lándzsája, amellyel

a kereszten függő Krisztust átdöfte; Szt. Andrásnak, Péter testvérének a feje; Szt.

Veronika kendője; a kereszt egy darabja, amelyet St. Helena császárnő Jeruzsálemből

hozott magával. A Longinus-oszlopon található a már említett ülő Péter-szobor, és az

oltár előtt jut be az ember a "Confessio"-ba, az apostolsír helyére. Itt térdel VI. Pius

pápa két aranyozott ércajtó előtt, amelyek a régi Szt. Péter-templomból származnak, és

az apostol sírjához vezetnek. A márványszobor Casanovából származik, a sír bejárata a

vatikáni barlangok felett helyezkedik el.

A főhajó a magasabban fekvő kórusban, a Triburtalban végződik, ahol a Cattedra

Petra, Péter püspöki széke található. A négy egyházatya, Ambrosius, Augustinus,

Athanasius és Chrysostomos tartja Péter bronzzal borított székét; angyalok és puttók

népesítik be az aranyozott égboltot, ahol a kulcsok a mennyországot, a galamb pedig a

Szentlelket szimbolizálja. A szenvedélyes, mozgalmas tájképet Bernini 1665-ben fejezte

be. Ezt a csoportot két díszes sírkő szegélyezi: jobbról VIII. Orbán pápa sírköve, szintén

Bernini alkotása, balról III. Pál pápa sírköve Giacomo della Portától.

{gallery}péterszéke.jpg{/gallery}

A gazdagon díszített Kóruskápolnában áll a Szt. Péter-bazilika egyik legjelentősebb,

még a régi templomból származó műremeke: Antonio Pollaiuolo szobrász 1498-ban

befejezett, VIII. Ince pápa számára készített bronz síremléke.

Forrás: Wikipédia

{gallery}pétersír.jpg{/gallery}

A római Szent Péter-bazilikáról többet is

megtudhatnak a http://saintpetersbasilica.org, vagy

a http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_P%C3%A9ter_Bazilika oldalakon.