A názáreti Angyali Üdvözlet-bazilika
( 18 értékelés )A názáreti Angyali Üdvözlet-bazilika
A VI. Pál pápa által - vatikáni tervek alapján - 1964-től öt éven keresztül építtetett
Angyali Üdvözlet temploma, amelyet 1969-ben március 23-án szentelt fel Garonne
bíboros, az elmúlt évtizedek legnagyobb szakrális építményének számít zsidó földön.
Alatta 4 egymásra épült templom található a régmúlt időkből.
Ez az a hely, ahol az evangélium szerint Gábriel arkangyal hírül adta Máriának a
Megváltó születését, s ahol Jézus élete legnagyobb részét is töltötte. Immár másfél
évezrede látogatott keresztény zarándokhely.
Názáret jellegzetes képét a templom 37 méteres kupolája uralja, mégpedig a nagy
misztériumot hirdető latin felirattal: Verbum caro hic factum est! Magyarul: Itt lett
testté az Ige! Azaz: itt lett emberré, közülünk valóvá az Isten.
A templom kerengőjében különféle nemzeteknek a sajátos arculatú Mária-ábrázolásai
láthatók. Többek között tájföldi, kínai, vietnámi, guatemalai, afrikai és a mára már
világszerte közismertté vált görög ábrázolás, az Isten-anyaként ismert ikon.
A templom belső gerendáit úgy képezték ki, hogy a látogatóban a fagerendák
benyomását keltsék. Ferences felügyelet alatt áll ez a szent hely is. Az csak
természetes, hogy a formabontónak számító, modern vonalú templomépület-együttest
megálmodó VI. Pál arcképe is kiemelt helyet kapott a szentély terében. Amióta Szent
Péter elhagyta a Szentföldet, azóta VI. Pálig nem járt itt pápa. A nyolc szög fölötti
belső kúpkupola liliom alakú, ami ősrégi Mária-jelképre utal. A templom belső falán
egy magyar vonatkozású falikép is látható Patrona Hungariae felirattal.
II. János Pál 2000. évi látogatásának a jelentőségét csökkenteni, illetve „ellensúlyozni”
szerették volna a városban lakó muszlimok. Ezért 1998-ban megvásárolták a templom
körüli telkeket azzal a céllal, hogy a lehető leggyorsabban a bazilikánál is nagyobb
méretű mecsetet húzzanak fel, takarva ezzel valamelyest a bazilikát. A terv hallatán a
keresztények nyomban tüntetni kezdtek, zavargásokig fajult a dolog. Az alkotmány
szerint minden kisebbségnek joga van templomot építeni, kaptak is rá engedélyt, de
csak 2001-ben. Közben persze, megtörtént a pápalátogatás, és most már nincs igény a
nagyméretű mecsetre.
A Szent Család a Szent József-templom homlokzatán
A bazilikától néhány méterre helyezkedik el az 1914-ben felszentelt Szent József-
templom. Egy sziklába vájt barlang fölött áll, ahol a korai keresztény hagyomány
szerint Krisztus nevelőapjának asztalosműhelye működött, a későbbi értelmezések
pedig a názáreti Jézus és szüleinek lakóhelyével azonosították. A bizánci korszakban
már szent helyként tisztelték. Építéstörténete hasonló az Angyali Üdvözlet bazilikáéhoz:
a XII. századi keresztes templom romjaira a XVIII. század második felében emelték a
ferencesek az első kápolnát, a jelenlegi épületet pedig 1914-ben építették a romok és a
barlang fölé.
Az Angyali Üdvözlet templomától kb. 1,5 km-re északkeletre, a Tibériásba vezető főút
közelében van Mária-kútja. Az ő idejében édesvizű forrás volt, ma már itt víz nem
csobog. Ezt a kutat örökítette meg Csontváry Kosztka Tivadar Mária kútja Názáretben
című festményén.
Názáret ma egy 100 000 lakosú arab város, de a keresztények számára az isteni akarat
kinyilatkoztatásának helye, ahol a názáretinek nevezett Jézus gyermekkorát töltötte. A
Gábriel arkangyal Szűz Mária előtti megjelenésének és a szeplőtelen fogantatás
megjövendölése helyszínének, Mária lakóhelyének tartott sziklabarlang fölött a IV–V.
században bizánci stílusú templom állt, amelyet a XI. századi pusztulást követően
keresztesek építettek újjá: a bazilika valószínűleg kereszthajóval is rendelkezett, déli
oldalán kolostorral, északi oldalán püspöki palotával. A XIII. században azonban ezek
az építmények is megsemmisültek a keresztes háborúk utolsó fejezeteit lezáró
összecsapások, mameluk támadások nyomán.
A sziklabarlangot a muzulmánok is szent helynek tekintették, így a keresztesek kiűzése
után zarándokok látogathatták ugyan az angyali üdvözlet nyugati kereszténység által
elismert helyszínét, de a templomot csak a XVII. században kezdte el újjáépíteni a
ferences rend, amely már a XIV. században kolostort alapított Názáretben.
A bazilika altemploma
A görögkeleti egyház értelmezésében egyébként az angyal egy kútnál, vízmerítés
közben adta hírül a Megváltó megszületését Máriának, így a Gábriel arkangyal
tiszteletére szentelt templom szentélyének oltára a kutat tápláló forrás fölé épült. A
ferences szerzeteseket a XVII. század folyamán többször is elűzték Názáretből, így
templomuk a XVIII. század táján készült el, hogy majd a XX. század derekán lebontsák
a mai Angyali Üdvözlet-bazilika létrehozása érdekében, amely a bizánci és a keresztes
korszakból fennmaradt alapokra épült. Ezek a maradványok az említett sziklabarlanggal
egyetemben a mai altemplomban láthatók.
Az Angyali Üdvözlet barlangja
A bazilika történetével kapcsolatban még számos érdekességet őriz a történelem:
Szent Jeromos szerint valószínűleg zsidó keresztények éltek itt, akik Mária háza helyére
egy "domus ecclesie"-t, házi templomot építhettek. Mikor a Tibériásból való József, a
zsidó pap és konvertita Konstantin császártól megbízást kapott arra, hogy Galileában
keresztény templomokat építsen, Názáret ahhoz a négy városhoz tartozott, amelyek
különösen ellenséges lelkületűek voltak: ,,Senki sem tudott ott templomot építeni,
mert lakóik között sem görög, sem szamaritánus, sem keresztény nem volt... ezek a
városok kínosan ügyeltek arra, hogy egyetlen idegen le ne telepedhessék közöttük''
(Epiphaniusz, Adv. Haereses 30, 11).
Euszébiosz (339) egyháztörténetében idézi a Jeruzsálemből való Julius Africanus (+240
után) állítását, amely szerint Názáretben még élnek az Úr rokonai. Euszébiosz, miután
elmondta, hogy nagy Heródes hogyan semmisítette meg az összes hivatalos zsidó
nemzetségtáblát, hogy így palástolja a maga idúmeus származását, ezt írja:
"Néhányan mégis maradtak, akik azzal dicsekedhettek, hogy megőrizték származásuk
névjegyzékét, akár úgy, hogy emlékezetből tudták, akár magánfeljegyzések alapján.
Hozzájuk tartoztak azok is, akik a Megváltó családjához tartoztak, és ezért "az Úr
rokonai"-nak hívták őket. (Hist. eccl. 1, 7).
Megnyugtató valószínűséggel elfogadhatjuk, hogy az ,,Úr rokonai'' alkották Názáretben
a keresztény közösség magvát, és gondosan ápolták a hely hagyományait. Egy
zsidókeresztény istentiszteleti hely, egy ,,zsinagógatemplom'' felfedezése a 2.-3.
századból azon a területen, amelyet a hagyomány az Angyali Üdvözlet helyének tart,
ezt a valószínűséget a bizonyosság szintjére emeli.
Konstantin császár uralkodása alatt Názáretnek is ki kellett tárnia kapuit az idegenek
elôtt. De még sokáig a zsidók képezték a lakosság zömét, - ahogy erről 570 körül a
piacenzai zarándok értesít - jóllehet 460 táján már a püspöki székhelyek között tartják
számon Názáretet. A zarándoknak megmutatták Názáretben a régi zsinagógát és az
Angyali Üdvözlet templomát: "Szűz Mária háza-bazilika lett''. A piacenzai zarándok ezt
jegyezte fel: "Akkor Názáret városába értünk, ahol sok csoda történt. Ebben a városban
a zsidó nők figyelemre méltóak, mert náluk szebbeket nem lehet találni az egész
vidéken, s azt mondják, hogy szépségüket Szűz Máriának köszönhetik; azt mondják,
hogy az ő rokonai, s mig a zsidók nem szeretik a keresztényeket, ők nagyon szeretik
őket."
A galliai püspök, Arkulf (670) leírása szerint a templom oda épült, "ahol az a ház állt,
amelybe az arkangyal belépett Szűz Máriához''. Ezek szerint az angyali üdvözlet házban
történt és nem barlangban. Az ásatások szabaddá tették néhány faltöredékét annak a
bizánci bazilikának, amelynek pompájáról a piacenzai zarándok ír. A feltárt
mozaiktöredékek és a más templomokkal való összehasonlítást követően arra a
következtetésre jutottak a kutatók, hogy ezt az épületet az 5. század első felében
emelték.
614-ben II. Koszroesz perzsa király pusztító seregeivel betört Palesztinába, és a zsidók
lelkesen csatlakoztak a hódítóhoz: "Amikor Koszroesz Jeruzsálem felé vette az útját, a
zsidók hozzá csatlakoztak - ahányan csak Tibériásban, Galilea hegyei közt, Názáretben
és a környéken laktak - és segítettek a perzsáknak a templomok lerombolásában és a
keresztények meggyilkolásában'' (Eutychii, Annales 212 c.).
A következô években Hérakliusz császár legyőzte a perzsákat, és félelmetes bosszút
állt a palesztinai zsidókon. A 629-630-as év a zsidó Názáret pusztulásának évét
jelentette.
Amikor a keresztesek a XI. században Názáretbe jöttek, megtalálták az Angyali
Üdvözlet templomának a romjait, és rövid idő alatt új templomot emeltek a romok
helyére. Ennek az alapfalait is sikerült feltárni az 1955-ös ásatásoknál. A keresztesek
által épített bazilika nagyobb volt, ezért egészen magába zárta a régi templom
romjait. 1263-ban Bibarsz szultán lerombolta a keresztesek Angyali Üdvözlet-
templomát. Ismét csak a barlang maradt látható tanúként a romok alatt.
A ferencesek hosszas fáradozás után 1730-ban kaptak engedélyt a törököktől, hogy a
romokból a grotta fölé új templomot építhessenek. De mindössze hat hónapot kaptak a
templom építésére! Azért hat hónapot, mert akkoriban ennyi időt kellett a mekkai
zarándoklatra szánni. A nagy sietségben a régi templom romjai fölé keresztbe építették
az új templomot, s az Angyali Üdvözlet barlangja lett a templom kriptája, amelyhez
széles márvány lépcső vezetett.
Csodálatos képi anyagot tekinthetnek meg a bazilikáról, ha ide kattintanak!
Forrás: igeretfoldje.blogspot.com és szabadsag.ro