A krakkói katedrális

( 17 értékelés )

A krakkói Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház

A Waweli székesegyház püspöki katedrális Krakkóban, a Wawel-dombon. Ebben a

templomban koronázták a lengyel királyokat és itt van végső nyughelyük is. A

katedrálist Szent Szaniszlónak, a lengyelek legfontosabb nemzeti szentjének szentelték,

aki a templomban nyugszik. Ide temetkezett I. Ulászlótól Erős Ágostig 19 lengyel király,

de a mai napig ide temetik a krakkói püspököket is.

A mai gótikus templom helyén két korábbi román katedrális állott. A korábbit, mely

Vitéz Boleszláv fejedelem idejében épült, Szent Vencelnek szentelték. Építését

1020-ban kezdték meg az 1000-ben lezajlott gnieznói szinódus határozata alapján. A

Szent Gereon templom maradványait (többek között a kripta alsó részét) a 20. század

elején tárták fel és az 1980-as évek vizsgálata azonosította ezzel az első templommal.

Az épület 1038-ban semmisült meg I. Bretiszláv cseh herceg támadása idején.

A második székesegyházat II. Boleszláv idején kezdték építeni, majd I. Ulászló Herman

alatt folytatták az építkezést és Ferdeszájú Boleszláv alatt fejezték be. 1142-ben

szentelték fel. A templom háromhajós bazilika volt két kórussal és a nyugati kórus alatti

Szent Leonard kriptával. A 13. században hozzáépült a Szent Miklós kápolna északon és

a Szent Péter és Pál kápolna délen, középen pedig kialakították szczepanówi Szent

Szaniszló mártír püspök sírját és oltárát, akinek hamvait 1289-ben hozták át a krakkói

Szent Mihály arkangyal templomból. Ettől kezdve a székesegyház lett a szent

kultuszának központja.

A katedrális 1305-ben leégett. Máig megmaradt belőle a Szent Leonard kripta és az

Ezüstharang-torony alsó része. 1320-ban a még romos és kiégett templomban a

gnieznói érsek lengyel királlyá koronázta I. Ulászlót. Röviddel ezután Nanker krakkói

püspök hozzákezdett az új, gótikus katedrális építéséhez.

Az újjáépítés a Szent Margit kápolnával kezdődött, ez jelenleg a sekrestye. A kórus

1346-ban lett kész, majd 1364-ban a templom többi része, a főhajó, kereszthajó és a

mellékhajók. A templomot 1364. március 28-án Nagy Kázmér jelenlétében szentelte fel

a gnieznói érsek, de az építését csak később fejezték be. A székesegyház háromhajós,

kereszthajós bazilika lett szentélykörüljáróval és kápolnakoszorúval, belsejét szobrokkal

és képekkel díszítették.

1679-ben a szentélykörüljáró északi szárnyát megmagasították a kórus magasságáig,

majd 1713-1715 között a másik két szárny magasságát is megnövelték. A templomot

többször kirabolta ellenséges katonaság, így 1655-1657 között a svédek sok műtárgyat

megsemmisítettek, majd 1702-ben újra feldúlták a templomot.

A 19. században a székesegyházat többször is átépítették. 1895-1910 között a

templomot közadakozásból teljesen restaurálták. Az osztrák uralom alatt a templomot

át akarták alakítani helyőrségi templommá és a királysírokat át kívánták szállítani a

krakkói Szent Péter és Pál templomba.

1817-ben Józef Poniatowski herceg hamvait, majd 1818-ban Tadeusz Kościuszko

hamvait helyezték el a templomban. 1890-ben Adam Mickiewicz hamvait hozták haza

Franciaországból, Juliusz Słowacki végső nyughelye pedig 1927-ben lett a

székesegyház. Józef Piłsudski marsal 1935-től, Władysław Sikorski pedig 1993-tól

nyugszik a templomban.

A második világháború alatt a német hatóságok bezárták a székesegyházat, kirabolták,

és sok műkincset megsemmisítettek.

A templom téglából és fehér mészkőből épült; háromhajós bazilika kereszthajóval,

szentélykörüljáróval és kórussal. A 18. században a hajók magasságának

megemelésével elvesztette a korábbi egységes bazilika jellegét. Évszázadok alatt a

gótikus épület köré különböző stílusú kápolnák koszorúja épült. A székesegyházat a

külső udvartól elválasztó falon Jan Trevano három barokk kaput épített 1609-ben.

A székesegyháznak három tornya van. Északon helyezkedik el a Zsigmond torony a

híres Zsigmond haranggal. Ennél magasabb az óratorony - Kacper Bażanka készítette

barokk toronysisakkal, a déli oldalon pedig a vikárius torony vagy ezüst harangok

tornya áll. Így hívják, mivel a benne lévő bronz harangok anyaga tartalmaz némi

ezüstöt is.

A templom homlokzata nagyrészt megőrizte eredeti alakját, különösen a felső része,

melyben megmaradt a rózsaablak. Ennek színes üvegablaka a Szent Szaniszlót ábrázoló

eredeti üvegablak 19. századbeli hű másolata, az eredeti az „Elveszett Wawel”

kiállításon látható.

A 15. században a templomhoz két kápolnát építettek hozzá, melyek falán a portál két

oldalán egy-egy dombormű látható: Szent Margit és Szent Mihály arkangyal a

sárkánnyal küzd. A bejáratnál a Szentháromság kápolnánál fosszilis állatok csontjai

függenek a falon. A bejárat felett barokk baldachin van. Az eredeti barokk, lemezzel

burkolt kapun ismétlődő díszítés a K betű - Nagy Kázmér nevének kezdőbetűje.

Az északi oldalon különböző épületek támaszkodnak a székesegyházra: a káptalanház,

a katedrális késő gótikus kincstára (1481-1500) és a káptalan könyvtára. A káptalan

épülete eredetileg 15. századi lakóház volt, 1775-ben ennek egy részét könyvtárrá és

levéltárrá alakították át.

A Zsigmond-tornyot a 14. század második felében kezdték építeni és a vár védelmi

rendszerébe szánták. 1520-ban alakították át harangtoronnyá, amikor felfüggesztették

az Öreg Zsigmond által adományozott Zsigmond-harangot, mely hosszú ideig a

legnagyobb lengyel harang volt. Megszólaltatásához 8-12 ember szükséges. A harangot

ma is használják, de csak nagy egyházi és állami ünnepeken. A torony többi harangja:

a Kardinális (1445), Urbán (1460), Félzsigmond (1463) valamint Szaniszló (1751). A

toronysisak 1898-ban készült.ű

Az Óratorony a 15. század elején épült a korábbi román torony alapjaira. Ma 1715-16

között készült barokk sisak fedi. A torony párkányának négy sarkán négy szent szobra

áll: Kázmér, Vencel, Szaniszló és Adalbert.

A déli szárnyon több kápolna épült, többek között a kupolával fedett Zsigmond-kápolna

és ennek mása, a Vasa-kápolna. Az ezüst harangok tornyának lábánál található a

királysírok kijárata, melyet az 1930-as évektől baldachin fed.

Az Ezüstharang-toronynak (más néven vikárius-torony) az alapja (12 m magasságig) a

második templom része volt. Három harangja van: Maciek (1699), Nowak (16.sz.) és

Gaworek (1496). A harangok bronzöntvénye jelenős mennyiségű ezüstöt tartalmaz,

innen a torony neve.

A székesegyház belső terében az eredeti gótikus összkép megmaradt, bár az utólagos

változtatások sokat módosítottak rajta. Szent Szaniszló mauzóleuma, melyet a 17.

században állítottak fel a kereszthajó közepén, a rövid főhajót és a kórust két külön

térre bontotta. A 17. és 18. században barokkosított szentélykörüljáró elvesztette

középkori jellegét. A főhajót és a kórust, melyet bordás keresztboltozat fed, csúcsíves

árkád választja el a mellékhajóktól és a szentélykörüljárótól. A kórus keleti oldalán

feltűnik a lengyel gótikára jellemző háromosztású boltozat. Eredeti megoldás a pillér-

támfalas rendszer, melyet krakkói rendszernek is neveznek.

A főhajó boltívek közötti pillérein Szent Jeromos, Szent Ambrus, Szent Gergely és Szent

Ágoston faszobra áll.

A pillérek között királysírok találhatóak:

- I. Ulászló magyar király (Lengyelországban III. Ulászló néven uralkodott) 1906-ban,

gótikus minták után készült jelképes szarkofágja (a sír üres, a király tetemét a vesztes

várnai csata után nem találták meg).

- Jagelló Ulászló magyar vörös márványból a 15. század első felében készült

szarkofágja. A reneszánsz homokkő baldachin felette 1524-ben készült.

A székesegyház belsejét borító brüsszeli gobelinek Jákob történetét ábrázolják - Jakkub

van Zeunen műhelyében készültek. Az empóriumot 1756-59 között F. Placidi készítette,

az orgona 1785-ből való. A falakon a régi falfestés maradványai láthatók.

A templom közepén helyezkedik el Szent Szaniszló barokk síremléke, mely 1626-1629

között készült. Ebben helyezték el Szent Flórián ereklyéit és Szent Szaniszló

maradványait. Az ezüsttel borított, fából készült, Szent Szaniszló életéről készült

jeleneteket ábrázoló ereklyetartó-koporsó Piotr von den Rennen munkája. Látható rajta

többek között a Grünwaldi csata egy jelenete is, mivel a legenda szerint Szent Szaniszló

hozzájárult a lengyelek győzelméhez. A síremlék neve: Ara Patriae, vagyis a haza

oltára. Ide helyezték évszázadokon keresztül a királyok a győzelmi trófeáikat, például

Jagelló Ulászló ide tűzte fel az 1410-es Grünwaldi csatában a német lovagrendtől

szerzett zászlókat. Utolsóként Sobieski János helyezte el az 1683-ban a Bécs alatti

csatában zsákmányolt török zászlót. A síremlék mellett püspökök szarkofágjai láthatók

A szentélyben a zárókövek faragott szobrai: Az angyalok imádják a feltámadt Krisztust,

Szent Szaniszló, Szent Vencel, valamint Rawicz címere a legrégibb krakkói gótikus

szobrok közé tartoznak. A falakon 1616-ból származó falfestmények maradványai

láthatók. Lejjebb tájképeket és címert ábrázoló 17. századi flandriai gobelinek és

1620-ban készült kanonoki stallumok. A háttámlákat és a szószéket 1901-ben

rekonstruálták, az eredeti darabjainak felhasználásával.

A főoltár Piotr Gembicki püspök alapítványából épült. Előtte zajlott le a lengyel királyok

koronázási szertartása. A ma is látható barokk oltár 1650 körül készült Giovanni

Battista Gisleni tervei szerint. Középen látható a Keresztre feszítés képe. A kórus

pódiumán Piotr Gembicki püspök trónja Nalecz címerével. A trón fölött III. Szász Ágost

király és felesége, Mária Jozefa osztrák főhercegnő 1734-es koronázására készített

baldachin függ. Az oltár mögött a 16. század második felében készült színes

falfestmény megmaradt részletei láthatók. Az oltárhoz vezető lépcsőn Jagelló Frigyes

kardinális bronz síremléke, jobbra pedig a főoltár megújítójának, Piotr Gembickinek a

sírja († 1657) foglal helyet.

A kórus két oldalán a pillérek közt sorban a következő szarkofágok láthatók:

- I. Ulászló lengyel király szarkofágja († 1333) Ezt a hesseni kőfaragók által

homokkőből faragott síremléket fia, Nagy Kázmér állíttatta, és a székesegyház első

szarkofágja lett. A föléje boruló neogótikus baldachin (1900-1903) a 17. században

eltávolított eredetit helyettesíti.

- Nagy Kázmér († 1370) szarkofágja, melyet unokaöccse, Nagy Lajos lengyel és

magyar király állíttatott. A síremlék és az oszlopok vörös márványból, a baldachin

homokkőből készült.

Kora barokk kapukon keresztül juthatunk a szentélykörüljáróba, a kapuk mellett Alfred

Daun 1903-ban készült bronz reliefjei vannak.

A keleti szárnyon, a sekrestye mellett fekete márvány barokk oltár, benne 14. századi

kereszt 17. századi ezüstdomborítás háttere előtt. E keresztet sötét függöny fedi. Szent

Hedvig királynővel kapcsolatos csodákról lett híres. A kereszt előtt imádkozott a

királynő, akinek a legenda szerint megszólalt a keresztre feszített Krisztus. A királynő

relikviáit az oltáron a kereszt előtt helyezték el 1987-ben. Az oltár közelében található

szobrokat 1753-1760 között Placidi készítette.

A déli szárnyon, Nagy Kázmér szarkofágjától jobbra találjuk Hedvig lengyel királynő (†

1399) fehér márvány síremlékét, mely Antoni Madeyski műve 1902-ből. A szarkofág

jelenleg üres, a királynő csontjait 1949-ben a főoltárhoz vitték át. Mellette üveg

szekrénykében a sírból kiemelt, fából készült koronázási jelvényei (jogar és

országalma) lettek elhelyezve.

A katedrális kápolnái: Szentkereszt kápolna, Potocki kápolna, Szafraniec kápolna, a

Vasa kápolna, Zsigmond kápolna, Jan Konarski püspök kápolnája, Jakub Zadzik püspök

kápolnája, János Albert király kápolnája, Andrzej Załuski püspök kápolnája, Piotr

Tomicki püspök kápolnája, Mária kápolna, Piotr Gamrat püspök kápolnája, Andrzej

Zebrzydowski püspök kápolnája, a Skotnicki család kápolnája, a Lipski család kápolnája,

Samuel Maciejowski püspök kápolnája, a Czartoryski család kápolnája, Szentháromság

kápolna, Előcsarnok, eredetileg Szent Miklós kápolnája.

A nemzeti hősök kriptája a bal oldali mellékhajó padozata alatt található. A kripta

szarkofágjaiban Adam Mickiewicz és Juliusz Słowacki nyugszik, az urnákban pedig

Cyprian Kamil Norwid és Salomea Słowacka, Słowacki édesanyjának hamvai vannak.

A Szent Leonard kripta a második román templom része volt. Az apszisban lévő oltár

1873-ban készült. A kripta közepén látható Maurus püspök sírja († 1118). A kriptában

nyugszik Sobieski János király, Maria Kazimiera, Michał Korybut Wiśniowiecki, Tadeusz

Kościuszko, Józef Poniatowski herceg és Władysław Sikorski tábornok.

A királysírok hét kriptából állnak, melyeket folyosó köt össze egymással. Itt nyugszanak

Öreg Zsigmondtól Erős Ágostig a lengyel királyok és családtagjaik, többek között

Báthory István, valamint a legnagyobb lengyel hősök is.

Itt nyugszik Lech Kaczyński lengyel államfő és felesége, Maria Kaczynska († 2010), akik

a szmolenszki légikatasztrófában vesztették életüket.

Az 1322-ben épült sekrestye eredetileg Szent Margit kápolna volt. A 15. század

második felében építették át sekrestyévé. A templom hajójából barokk portál vezet át

hozzá. A bordás keresztboltozat zárókövén látható a legrégibb krakkói dombormű. A

falakon barokk képek vannak.

A Kincstárat a kassai Hanusz Blatfus kőműves építette 1481-1500 között. A falak és

boltozat festése Józef Mehoffer és Jan Talaga munkája (1900-1902). A hosszú

évszázadok alatt a székesegyház kincstárában sok értékes kegytárgy és történelmi

emlék halmozódott fel. Ilynek Szent Móric lándzsája, melyet III. Ottó német-római

császár adományozott Vitéz Boleszlávnak; Szemérmes Boleszláv és felesége, Szent

Kinga diadémja; Hedvig királynő ajándékaiból ereklyetartó elefántcsontból, koronázási

jelvények, kelyhek, keresztek.

Forrás: Wikipédia