Szent Imre herceg
( 16 értékelés )SZENT IMRE HERCEG - NOVEMBER 5.
Szent Istvánnak, a magyarok első királyának és feleségének, Boldog Gizellának a
hagyomány szerint több gyermeke volt. Így a Képes Krónika több fiúról tesz említést.
A gyermekek azonban nagyobbrészt már kiskorukban meghaltak, nevét is csak
kettőnek ismerjük. Volt egy Ottó nevű fiuk, aki valószínűleg még 1000 előtt született
és korán elhunyt. A másik fiú, Imre nevét anyai nagybátyjától, II. Szent Henrik
császártól vették (a Henricus magyar változata az Imre).
Hogy melyik évben született, nem tudjuk biztosan. Általában az 1007-es évet
szokták elfogadni, de a legújabb történetírás az 1000 és 1007 közötti évekre
teszi születésének idejét, helyét pedig Székesfehérvárra.
Imre herceg élete folyását nem könnyű követni, mivel legnagyobbrészt a
krónikák és legendák gyér adataira vagyunk utalva, a legenda pedig a ,,liliomos
herceg'' alakját még jobban kiszínezte, mint Istvánét. Szüzessége miatt
századokon át valami nőies, finom, nem e világból való alaknak rajzolták.
,,Pedig - írja joggal Sík Sándor - Szent Imre kétségtelenül erőteljes, férfias
jelenség volt. Kétféle vér egyesül az ereiben: apai és anyai öröksége bár kétféle,
de édestestvére egymásnak. Mindkettő a hősiességnek, a hivatásnak, a
heroizmusnak hagyománya. Az apai vér Árpád vére, aki maga is folytatója volt a
honfoglaló ősök hősies hagyományának. Szent István hitvédő harcaiban
átlelkesült, átszellemiesült ez a vér, de erejéből, bizonyos értelemben még ősi
vadságából, fiatalos nyerseségéből is alig vesztett. Nem lehet kétséges, hogy az
uralkodó, hadvezér, diplomata Szent István trónusának várományosát is
uralkodónak, hadvezérnek és diplomatának nevelte. A hősi magyar hagyományban
nevelte.
Zichy Mihály: Szent Imre születése
A másik hagyományt az anyatejjel szívta magába: anyja Gizella, maga is szent
életű Boldog, a regensburgi udvar szent levegőjéből jön, ahol már akkor egy
császári szent-család él, és szenteli meg az uralkodás német hagyományait."
Bizonyos, hogy a trónörökös nevelésére rendkívül nagy gondot fordítottak. A
legendaíró szerint "már gyermekkorában is szorgalmas őrködés alatt nevelkedve''
fejlődött. Első nevelői mindenesetre a szülei voltak, akik mindketten az életszentség
útján jártak, s az ő hatásuk alatt érlelődött meg a kis királyfiban az az életideál és az
az út, amelyet járni megtanult. Mint a korabeli íróknál olvassuk, István
szenvedélyesen szerette fiát, nevét nap nap után belefoglalta imádságos
megemlékezésébe, és nem szűnt meg Krisztus kegyes pártfogásába és a mindenkor
szeplőtelen Szűz anyai oltalmába ajánlani.
Gyökeres változás állott be Imre herceg nevelésében 1015-ben, amikor Gellért
bencés szerzetes Velencéből jövet - eredeti szándékát, hogy a Szentföldre
utazzék, megváltoztatva - Pannóniába érkezett. Itt István udvarába vezették. A
magyarok királya azonnal fölismerte benne a kiváltságos, nagy tudományú, szent
életű szerzetest, aki elmondhatta magáról: "Nincs könyv, amelyet ne olvastam
volna'', és fia nevelőjévé tette.
Zichy Mihály: Szent Imre, Szent István és Szent Gellért
Imre királyfi hét éven keresztül tanult kiváló mestere irányítása mellett.
Elvégezte az akkori kor iskolafokozatait, a triviumot és quadriviumot, megtanult
latinul, s anyjától föltehetőleg németül is. Azt mondja a legenda, hogy Imre a
"grammatikai mesterségnek minden tudományával betelt''. Egy velencei krónika
szerint "tudós és szent'' volt. A világi tudományok mellett Gellért apát bizonyára
beavatta őt a lelki élet magasabb iskolájának titkaiba is. Így érthető, hogy olyan
ifjú lett belőle, "akit szeretett az Isten és tiszteltek az emberek'', mint a krónika
mondja róla. Talán ebben az időben esett meg vele az a történet, amelyet a
legendaíró elbeszél.
Imre herceg egy szolga kíséretében egy alkalommal a veszprémi Szent György-
templomban időzött, s "ottan imádságnak adván magát szívében elmélkedék,
mi legyen... a legkedvesebb áldozat, amelyet Istennek fölajánlhatna. Hirtelen
nagy tündöklésű világosság körülfénylette az egyháznak minden helyeit... s
isteni szózat hallatszik: Felette dicséretes a szüzesség; kívánatos kívánom én, te
elmédnek és testednek szüzességét, ezt ajánld nékem, eme szándékodban
mindvégig megállj!'' - Imre válasza: "Úr Isten, Te ki vagy mind az egész világnak
gondviselője és az emberi erőtlenségnek segítője, ki elragadod a fejedelmek lelkét,
aki rettenetes vagy a földnek királyai előtt, végezd el kedvedet bennem.''
Imre herceg egész életében nem árulta el szívének ezt a titkát, s szolgájának is
hallgatást parancsolt. Föltehető, hogy akkor még életben volt valamelyik bátyja,
s így szabadon követhette szíve sugallatát. Ha eddig is teljes igyekezettel
törekedett Mestere nyomdokain járni, most kétszeres buzgósággal tört a szentség
magaslatai felé. Gellértnek és atyjának példája ebben bizonyára nagy segítségére
volt.
Franz Anton Maulbertsch: Szent István és Szent Imre
Tizenöt éves korától atyja vette maga mellé, huszonhárom éves korában
befejezettnek látta nevelését. Imrétől, mint jövendő uralkodótól elvárták, hogy
rangjának megfelelő házasságot kössön, s biztosítsa a dinasztia fennmaradását
utódaiban.
A hagyomány három királyi családot említ, amelyből feleséget vehetett: a lengyel,
horvát és görög uralkodóházat. A lysagorai Szent Kereszt-monostor évkönyveinek
följegyzése szerint Imre egyszer Lengyelországban járt mint vőlegény. Más
vélemény a görög uralkodóházzal való rokonságot helyezi előtérbe.
Így pontosan nem tudjuk megállapítani feleségének kilétét, csak annyi bizonyos,
hogy szűzi házasságban éltek egymással. Amint a legenda gyönyörűen mondja:
ez a csodálatos ifjú "keblében hordta a lángot, de el nem perzseltetett annak
égésétől''. "Lehetetlen, hogy ne érezte volna át óriási felelősségét, hogy ne látta
volna atyja gondjait - írja ismét Sík Sándor. - Ha mégis vállalta fogadalma
következményeit, biztosra vehetjük, hogy számolt ezzel a problémával; hogy
valami nagy jót akart elérni fogadalmával, nagyobbat, mint az a veszteség, amely
áldozatából származott...''
A hagyomány szerint a székesfehérvári Szent Imre templom
területén született Szent Imre
István őt jelölte ki utódjául. Nem volt kétséges, hogy nemcsak a főpapság és
István közvetlen hívei, hanem az egész hívő magyar nép egy emberként fog fia
mögé sorakozni és őt királyának elismerni. Ezért a nemzete jövőjéért annyira
aggódó szent király gondosan fölkészítette fiát jövendő uralkodói feladataira.
Mint 11. századi életrajzírójától tudjuk, gondoskodott róla, "hogy a nehéz kormány
terhének viselésére igazhitű férfiak tanítása által minél alkalmatosabb legyen, s
azok tanításait vele naponként figyelmesen hallgattatá. Atyja szerelmének
buzgóságától indíttatva maga is ír a számára egy könyvet az erkölcsök neveléséről
(Intelmek), melyben híven és nyájasan intőleg szól hozzá, oktatván, hogy tartsa
tiszteletben a püspökök méltóságát, szeresse az országnagyokat és vitézeket,
szolgáltasson igazságot, ügyeljen minden tettében a türelemre, tanács nélkül
semmit se tegyen, őseit szüntelenül szeme előtt tartsa és példa gyanánt vegye, az
imádkozás kötelességét teljesítse, a kegyességet és irgalmat a többi erényekkel
együtt gyakorolja.
Az "Intelmek'' könyve, amelyet István király fia számára készíttetett (a
megfogalmazás valószínűleg nem tőle való, de a gondolatok föltétlenül), később a
magyar törvénytár élére kerül, s fölveszik a Corpus Juris Hungariciba.
Szent István király intelmei Imre herceghez
Imrével kapcsolatban még meg kell említenünk II. Konrád német császárnak
Magyarország elleni hadjáratát 1030-ban, amely teljes kudarccal végződött.
Egyes történetírók valószínűnek tartják, hogy a győri csatát Imre vezette. A magyar
sereg előtt nyitva állt Bajorország kapuja, de a magyar királytól távol állt a hódítás
szándéka. Békét ajánlott a császárnak, aki a szégyenletes kudarc után nem akart
maga tárgyalásokba bocsátkozni, s a békekötést 13 éves fiára bízta. Henrik bajor
herceg - a későbbi III. Henrik császár - 1031 tavaszán Esztergomba érkezett "az
igazságtalanul megbántott magyar király'' megkövetésére, s a Lajta és Fischa folyó
köze újra visszakerült Magyarországhoz a Morvamezővel együtt. Imrének a
békekötésben való részvételére - talán atyja megbízottaként - a hildesheimi
évkönyvek engednek következtetni, amelyek őt Dux Ruisiorum néven említik.
Gizella királyné remekműve: a csodálatos miseruha
István ekkor, 1031-ben hatalmának és tekintélyének tetőpontján Székesfehérvárott
koronázásra készült. Egyetlen életben maradt fiát akarta megkoronáztatni, hogy
trónját és országában a kereszténység zsenge vetését a jövő számára biztosítsa.
Valószínűleg erre az alkalomra készült Gizella királyné keze munkájával és irányítása
alatt az a miseruha, amelyet később átalakítva koronázási palástnak használtak 900
esztendőn keresztül: az egész királyi család képe rá van hímezve. Ebben az
ünnepélyes hangulatban jött a szomorú hír: Imre herceget vadászat közben egy
földühödött vadkan halálra sebezte, és sebeibe 1031. szeptember 2-án belehalt. A
gyászhír hatását a krónika így érzékelteti: "Siratta őt Szent István és egész
Magyarország vigasztalhatatlanul, nagy sírással...''
Zichy Mihály: Szent Imre a ravatalon
Szent László király Szent Imrét atyjával, Istvánnal, és nevelőjével, Gellért
püspökkel 1083-ban az ország főpapjai és világi nagyjai jelenlétében oltárra
emeltette (ez felelt meg akkor a szentté avatásnak). Azóta példaképe a
magyarságnak, elsősorban a magyar ifjúságnak. Nevét szívesen viselik.
Halálának 900. évfordulóját nagy ünnepélyességgel tartották meg 1930-ban
Budapesten a pápai követ, hat más bíboros és több száz főpap jelenlétében.
Prohászka Ottokárnak igaza volt, amikor azt írta: "Szent Imre hivatása az, hogy
eszményt hirdet, példája kihat századokra, s nemzetének nagyobb szolgálatot
tesz, ha az erény uralmát benne biztosítja, mint ha az országot arasznyi
uralmával boldogítja.''
Forrás: A szentek élete