Kisboldogasszony

[sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló szőlő.jpg mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

KISBOLDOGASSZONY - SZŰZ MÁRIA SZÜLETÉSE - SZEPTEMBER 8. 

Az ünnep eredetileg annak a jeruzsálemi templomnak a felszentelési évfordulója, amely

ott áll, ahol a hagyomány szerint Mária született. Ez a templom a ma is álló

jeruzsálemi Szent Anna templom. Bizáncban és Rómában egyaránt már a VII.

században megünnepelték Mária születésnapját. Rajta kívül csak Jézusnak és az

előhírnök Keresztelő Jánosnak üljük meg földi születésnapját. Ez a nap a nagy Mária-

ünnepek közé tartozik, népi elnevezése Kisboldogasszony, vagy Kisasszony napja.

Pontosan kilenc hónappal van a Szeplőtelen fogantatás (dec. 8.) ünnepe után.

{gallery}kisboldogasszony.jpg{/gallery}

Mária születéséről a Szentírásban semmit sem olvashatunk. Csak apokrif

hagyományból ismerjük történetét. Eszerint Joachim és Anna sokáig magtalan volt és

csak idős korukra született kislányuk. A születés keddi napon történt és a

néphagyomány szerint Mária születésekor Gábor főangyal is megjelent. A jeruzsálemi

hagyomány a Betheszda-fürdő mellett tiszteli Mária születésének helyét.

{gallery}sztannatemp.jpg{/gallery}

A jeruzsálemi Szent Anna templom

Már a XI. században számon tartott ünnepünk. Mária születésének gazdag apokrif

hagyományai vannak, amelyek kódexirodalmunkba is bekerültek. Kultusza a régi

időkben – és napjainkban is – káprázatos gazdagságban bontakozott és bontakozik ki.

A középkori templomok többségének eredetileg Mária-patrónusa volt, a barokk időkben

aztán a Kisasszony-búcsúnapot választották hozzá. Egy korabeli eredetű legenda

szerint Kisasszony hajnalán angyalok zengnek éneket a mennyekben. E régi

hiedelemnek jellegzetes népi hajtásai is vannak.

Tápén, például, e jámbor hagyománynak hódolva még napjainkban is sok asszony

megy ki Kisasszony-nap hajnalán a Tisza partjára „napköltét” várni – írja Bálint Sándor.

Azt mondják, akinek „érdeme van rá”, az a felkelő napban megláthatja Máriát és azt,

hogy a nap sugarai rózsát szórnak.

{gallery}napbaöltözött.JPG{/gallery}

Kisasszony napjára a jámborabb asszonynép másfelé is virrasztással készül – írják

krónikáink. Ősi pogány őszkezdő nap. A fecskék is összesereglenek, hogy melegebb

égtájak felé repüljenek, ezért nevezik ezt a napot „fecskehajtó Kisasszonynak”.

Dologtiltó nap lévén, az asszonyok sem dolgoznak, különösen a fonás tilos.

Megkezdődik a termények betakarítása. Leverik a diót is, de a vetésre is kell gondolni,

hogy „Szent Mihály napra má fődbe kerüjjön a mag”. Az időjárást is figyelik a gazdák,

mert ha esik, nem lesz jó idő a vetésre.

A Balaton vidékén és Göcsejben volt szokás az, hogy a vetőmagot Kisasszony napjára

virradó éjszaka, illetve kora hajnalban kiteszik a harmatra, hogy az Úristen szentelése

fogja meg. Napkeltekor már be is viszik. Az a hiedelem, hogy az ilyen búza nem

üszkösödik meg, és bőven terem. Ez a nap volt sokfelé a cselédek szolgálatba

lépésének ideje is. E nap után kezdik szedni a fűszerpaprikát, majd rövid fonnyasztás

után felfűzik, és az eresz alá akasztják száradni.

Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai

fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából

van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint is:

„Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek.

Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.”

{gallery}szőlő.jpg{/gallery}

Ma Magyarországon közel 180 Kisboldogasszony templom, vagy kápolna van, 

melyeknek általában ezen a napon van a búcsújuk. A legismertebb zarándokhely a

máriaremetei Kisboldogasszony Bazilika, ahol már számos csoda és jelenés 

megtörtént. A Bazilika honlapját ezen a linken találják:

http://www.mariaremete.hu/

Ezen kívül szeretettel ajánlom figyelmükbe honlapunk művészeti rovatát is:

http://agardikatolikus.hu/hit-es-mveszet/kepzmveszet/280-kisboldogasszony.html