NyomtatásE-mail

Ferenc pápa február 26-i katekézise

( 12 értékelés )

NE FÉLJÜNK PAPOT HÍVNI A BETEGEKHEZ!

A Szentatya február 26-án, szerdán folytatta a szentségekről szóló katekézis-

sorozatát. A múlt héten a bűnbánat szentségéről, míg ez alkalommal a betegek

szentségéről elmélkedett. Régen ezt utolsó kenetnek nevezték, mivel úgy tekintették,

mint lelki vigaszt a halál közeledtével. A betegek kenete elnevezés azonban segít,

hogy a betegségre és a szenvedésre Isten irgalmasságának távlatában tekintsünk –

magyarázta Ferenc pápa.

Van egy bibliai történet, amely jól kifejezi a betegek kenetében megjelenő

misztérium mélységét: ez az irgalmas szamaritánus példabeszéde, amelyet Lukács

evangéliumában olvashatunk (Lk 10,30-35). Valahányszor ehhez a szentséghez

járulunk, az Úr Jézus a pap személyében közel hajol a szenvedőhöz, a súlyos beteg

vagy idős emberhez. A példabeszédben az irgalmas szamaritánus a szenvedő

segítségére siet, olajat és bort önt sebeire. Az olaj arra az olajra emlékeztet

bennünket, amelyet a püspök a húsvét előtti nagycsütörtökön a krizmaszentelő

misén áld meg, és amely a betegek kenete lesz majd. A bor pedig Krisztus

szeretetének és kegyelmének a jele, amely értünk feláldozott életéből fakad, és az

egyház szentségi életében fejeződik ki teljes gazdagságában. A példabeszédben a

szamaritánus a szállásadó gazdára bízta a sérült embert, hogy tovább viselje gondját,

nem törődve a költségekkel. Ma ki ez a szállásadó? – tette föl a kérdést a pápa, majd

így válaszolt: Az egyház, a keresztény közösség, mi vagyunk azok, akikre az Úr Jézus

nap mint nap rábízza a testben és lélekben szenvedőket, hogy mi adjuk át nekik

teljes irgalmasságát és üdvösségét.

Pontosan erről a küldetésünkről szól Jakab apostol levele, ahol ezt az utasítást

olvassuk: „Beteg valaki köztetek? Hívassa az egyház elöljáróit. Imádkozzanak fölötte,

s kenjék meg olajjal az Úr nevében. A hitből fakadó imádság üdvére lesz a betegnek,

és az Úr megkönnyebbíti őt, ha pedig bűnben van, bocsánatot nyer” (Jak 5,14-16).

Olyan gyakorlatról van tehát szó, amely már az apostolok idejében szokásos volt –

állapította meg a Szentatya, majd hozzátette: Jézus azt tanította tanítványainak,

hogy hozzá hasonlóan szeressék a betegeket. Átadta nekik a képességet és a

feladatot, hogy a nevében adjanak vigaszt és békét nekik a betegek szentségének

sajátos kegyelmén keresztül. Nem szabad azonban megszállottan keresnünk a

csodát, vagy elvárni, hogy minden esetben gyógyulást nyerjünk.

„Arról van szó, hogy Jézus biztosítja közelségéről a betegeket, az időseket – mert

minden 65 év feletti személy részesülhet ebben a szentségben. Sokan félnek papot

hívni a súlyos beteghez, nehogy megrémisszék, vagy nehogy szerencsétlenséget

hozzon rá. Hogy miért? Mert kicsit az az elképzelés él az emberekben, hogy amikor

papot hívnak a beteghez, rögtön utána jön a temetkezési vállalat. De ez nem igaz! A

pap azért jön, hogy segítsen a betegen vagy az idős emberen. Ezért fontos kihívni őt,

hogy feladja neki a kenetet, megáldja őt: hiszen személyében Jézus érkezik, hogy

megkönnyebbülést hozzon neki, erőt és reményt adjon, segítsen és megbocsássa

bűneit. Mindez pedig nagyon szép, ne gondoljátok, hogy tabu!” – magyarázta

rögtönzött szavakkal Ferenc pápa.

Mindig jó tudni ugyanis, hogy a fájdalom és a betegség pillanataiban nem vagyunk

egyedül: a pap és mindazok, akik jelen vannak a betegek kenetének átadásakor, az

egész keresztény közösséget képviselik, amely egyetlen testként Jézussal együtt

veszi körül a szenvedőt és hozzátartozóit, növeli bennük a hitet és a reményt,

imádsággal és testvéri szeretettel támogatva őket. A legnagyobb vigasz azonban

abból a tényből ered, hogy a szentségben maga Jézus Urunk jelenik meg, aki kézen

fog minket és megsimogat, ahogy ő tette a betegekkel. Arra emlékeztet, hogy immár

örökké hozzá tartozunk, és semmi – sem a rossz, sem a halál – nem választhat el

tőle többé.

„Tartsuk meg ezt a szokást, hívjuk ki tehát a papot súlyos betegeinkhez,

időseinkhez, hogy kiszolgáltassa nekik ezt a szentséget, megadja a vigaszt, a

Jézustól származó erőt a továbbiakhoz. Tegyük meg. Köszönöm” – fejezte be szerdai

katekézisét Ferenc pápa.


Amikor a pápa megérkezett a térre, egy négyéves, pápai ruhába öltöztetett

kisgyermeket hoztak a közelébe a csendőrök, hogy megcsókolja és megáldja őt.

Svájci gárdista, Robin Hood, bohóc, méhecske és sok más jelmezben megjelent

kisgyermeket áldott meg a pápa vagy küldött nekik csókot autójáról.

A szertartás végén Ferenc pápa köszöntötte a világ különböző országaiból érkezett

híveket. Külön üdvözölte a SIGNIS, a Tömegkommunikáció Katolikus Világszervezete

római világkongresszusának résztvevőit, valamint a lengyel katolikus rádiók

igazgatóit, akik ezekben a napokban tartják lelkigyakorlatukat Rómában.

Végül a Szentatya a fiatalokhoz, a betegekhez és az új házasokhoz fordult.

Emlékeztetett, hogy csütörtökön ünnepeljük a Fájdalmas Szűzről nevezett Szent

Gábor liturgikus emléknapját. Példája segítse a fiatalokat, hogy Jézus lelkes

tanítványai legyenek. A betegeket buzdítsa, hogy egyesítsék szenvedéseiket

Jézuséval. Az ifjú házasokat pedig ösztönözze arra, hogy az evangéliumot tegyék a

házastársi élet alapvető szabályává.

 

Forrás: Magyar Kurír

joomla template