Ferenc pápa búcsúja Brazíliától

( 7 értékelés )

"AZÉRT DÖNTÖTTEM ÚGY, HOGY A SZENT MÁRTA HÁZBAN MARADOK,

MERT SZÜKSÉGEM VAN ARRA, HOGY AZ EMBEREK KÖZÖTT ÉLJEK" 

Július 28-án, vasárnap az Ifjúsági Világtalálkozó befejezése után a brazil TV Globo

interjút készített Ferenc pápával. A riporter elsőnek a fogadtatásról kérdezte a

Szentatyát. A pápa a következőket válaszolta: „Rendkívül nagy szívélyességgel, olyan

szeretettel fogadtak, amely idáig ismeretlen volt számomra. A brazil népnek nagy

szíve van. Ami az Argentína és Brazília közötti vetélkedést illeti, azt hiszem, hogy már

túl vagyunk rajta. Egyezséget kötöttünk: a pápa argentin, Isten azonban brazil. 

 

Itt Brazíliában nagyon egyszerű autót használt. Azután a Szent Márta

Házban lakik. Ez az egyszerűség új útmutatás a papok, püspökök és bíborosok

számára?

Ferenc pápa: - Két különböző dologról van szó. Meg kell különböztetni és el kell

magyarázni őket. Az autó, amit Brazíliában használok nagyon hasonlít arra, amit

Rómában használok, egy kék Ford Focus. Egyszerű autó, többek számára elérhető. Azt

hiszem, hogy ezen a téren az egyszerűségről, sőt a szegénységről kell tanúságot

tennünk. Népünk a szegénységet igényli papjainktól. Jó értelemben véve igényli, nem

kéri. A nép sebzettnek érzi magát, amikor az Istennek szentelt emberek ragaszkodnak

a pénzhez. Ez rossz dolog. Azután nem követendő példa az a pap, aki a legújabb

típusú autóval rendelkezik. Buenos Aires-ben is mindig azt mondtam a plébánosoknak:

a papoknak szükségük van autóra. A plébánián ezer dolgot kell elvégezni, szükséges a

helyváltoztatás. De legyen egyszerű az autójuk. Ez ami az autót illeti. 

Azt a döntésemet, hogy a Szent Márta Házban lakom, nem az egyszerűség kedvéért

hoztam, mert a pápai lakosztály nagy, de nem luxusos. Szép, de nincs olyan luxussal

berendezve, mint az alsóbb emeleteken a könyvtár, ahol az embereket fogadjuk. Sok

remekmű van benne, nagyon szép, de a lakosztály egyszerű. Az a döntésem, hogy a

Szent Márta Házban maradok, azonban rám vonatkozik, amilyen én vagyok. Nem tudok

egyedül élni. Nem élhetek bezárva. Szükségem van az emberek jelenlétére. Ezért

elhatároztam, hogy ezzel magyarázom: azért maradtam a Szent Márta Házban, mert a

pszichiáter javasolta. Hogy ne éljek magányosan, ami nem tesz nekem jót. És azért is,

hogy takarékoskodjam, különben sok pénzt kellett volna költenem a pszichiáterekre és

ez nem lenne jó. Azért élek ott, hogy együtt legyek az emberekkel. 

A Szent Márta Ház befogadó otthon, ahol 40 püspök és pap él, akik a Vatikánban

dolgoznak. Mintegy 130 szoba van benne, ahol papok, püspökök, bíborosok és világi

hívek laknak. A menzán eszem a többiekkel együtt, reggel, délben és este. Mindig más

és más emberekkel találkozunk és ez tetszik nekem. Ezek a fő okai döntésemnek.

Olyan valami, ami belülről jön, amely felvidítja a lelket. A Zsinat már felhívta erre a

figyelmet: szükség van egy egyszerűbb, szegényesebb életre. Nem tudom, hogy

válaszoltam-e kérdésedre, ami az autót, a Szent Márta Házat és az általános

szabályokat illeti.

Emlékeztetett XXIII. János pápa szentté avatására. Olyan példakép ő, amelyet követni

kíván?

Ferenc pápa: - Azt hiszem, hogy a két pápa, akiket ugyanazon a szertartáson iktatunk

a szentek közé, két, egymást kiegészítő példakép az egyház számára. Mindketten

tanúságot tettek az egyház megújulásáról és ezzel egyidejűleg megtartották az

egyház hagyományát. Mindketten kaput nyitottak a jövő számára. XXIII. János

kinyitotta a Zsinat kapuját, amely még ma is ösztönöz bennünket, de még ma sem

valósítottuk meg teljesen a gyakorlatban. Egy Zsinat határozatainak gyakorlati

megvalósítása nem könnyű, várni kell, átlag száz évre van szükség. Akkor tehát most

félúton vagyunk. II. János Pál pedig fogta a bőröndjét és körbeutazta a világot.

Misszionárius volt, elment, hogy hirdesse az egyház üzenetét. Valódi misszionárius.

Mindketten az egyház két nagy alakja a ma számára. Ezért nagy öröm lesz számomra,

hogy ugyanazn a napon, ugyanazon a szertartáson szentté lesznek avatva mind a

ketten. 

Érkezésekor Brazíliában nem jól működött a biztonsági szolgálat. Az álló autóban a

tömegtől körülvéve félt Ferenc pápa? Mit érzett abban a pillanatban? 

Ferenc pápa: - Nem félek. Talán meggondolatlan vagyok, de nem félek. Tudom, hogy

soha senki sem hal meg a vesperás idején. Akkor fog megtörténni, amikor Isten

akarja. Az utazás előtt elmentem, hogy megnézzem a pápamobilt, amelyet Brazíliába

kellett elküldeni. Teljesen zárt volt, be volt üvegezve. Ha azokkal akarunk lenni, akiket

szeretünk, a barátainkkal és kommunikálni akarunk velük, akkor nem lehet egy

üvegházban elutazni. Nem. Én nem tudtam volna eljönni ehhez a nagyszívű néphez

egy üvegdobozban. Amikor az autóban vagyok az utcán, lehúzom az ablakot, hogy ki

tudjam nyújtani a kezem, köszöntsem az embereket. Azt akarom ezzel mondani: vagy

mindent, vagy semmit. Vagy olyan az utazás, amilyennek lennie kell, vagy nem

megyünk el. A csak félig történő kommunikáció nem tesz jót. Köszönöm a vatikáni

biztonságiaknak – és ezen a ponton nagyon világosnak kell lennem – azt, ahogyan

előkészítették ezt a látogatást, a szokásos figyelemmel. És köszönöm a brazil

biztonsági szolgálatnak is. Valóban, nagyon köszönöm. Mert vigyáznak rám, hogy

valami kellemetlen ne történjen. Történhetne valami, valaki rámtör.. történhet valami

kellemetlen. Minden biztonsági erő nagyon jól dolgozott. Azonban tudják, hogy ezen a

téren fegyelmezetlen vagyok. De nem azért, mert úgy viselkedem, mint egy

fegyelmezetlen gyermek. Nem. Hanem azért, mert az embereket jöttem el

meglátogatni és meg akarom érinteni őket. 

A pápa nosztalgiával búcsúzott el Brazíliától – a fiatalokba vetett reménysége

határtalan - Ferenc pápa befejezte első nemzetközi apostoli útját, amelyre a Rio de

Janeiro-ban megrendezett 28. Ifjúsági Világtalálkozó alkalmából került sor.

Búcsúztatására a város Galeão repülőterén megjelent Michel Temer brazil

elnökhelyettes. 

„Boldog emlékekkel teli lélekkel távozom, amelyek minden bizonnyal imává válnak” –

kezdte búcsúbeszédét a Szentatya. Ebben a pillanatban már kezdek nosztalgiát érezni.

Nosztalgiát Brazília után, nagy népe után, amelynek nagy szíve van és olyan

barátságos nép. Nosztalgiát annyi ember nyílt és őszinte mosolya iránt, az önkéntesek

lelkesedése iránt. Nosztalgiát a hit és az öröm iránt, amit a Varginha lakói között

éreztem, akik nehézségekkel küzdenek. Biztos vagyok benne, hogy Krisztus él és

ténylegesen jelen van számtalan fiatal és annyi személy cselekvésében, akikkel e

felejthetetlen hét során találkoztam. Köszönöm a fogadtatást és a baráti

szívélyességet, amit irányomban mutattatok. Ez iránt is már kezdek nosztalgiát

érezni. 

A pápa köszönetét fejezte ki Dilma Roussef elnökasszonynak, akit a ceremónián

helyettese képviselt, hogy tolmácsolta Brazília egész népének érzéseit Péter utóda

iránt. Szívélyesen megköszönte a püspököknek és számos munkatársuknak azt, hogy

ezek a napok a Jézus Krisztusba vetett termékeny és örömteli hitünk csodálatos

ünneplései lehettek. Mindenkinek megköszönte, hogy részt vett a szentmiséken és a

többi eseményen, valamint gondolt minden szervezőre és azokra, akik a médián

keresztül tájékoztattak a találkozóról. Mindenkinek köszönetet mondott, akik

bármilyen módon válaszolni tudtak a fiatalok hatalmas tömege befogadásának és

ellátásának igényeire és azoknak, akik gyakran rejtett csöndben imádkoztak azért,

hogy ez az Ifjúsági Világtalálkozó a hitben való növekedés valódi tapasztalata legyen.

Isten fizesse meg mindenkinek, úgy, ahogyan csak Ő képes rá – mondta a Szentatya. 

A hála és a nosztalgia érzéseivel a pápa ezután a fiatalok felé fordult, akik ennek a

nagy találkozónak a főszereplői voltak: „Isten áldjon meg benneteket ezért a szép

tanúságtételért, az élő, mély és vidám részvételetekért. Sokan közületek

tanítványként érkeztetek erre a zarándokútra; nincs semmi kétségem afelől, hogy

most mindnyájan misszionáriusként távoztok. Az örömről és a szolgálatról tett

tanúságotok kivirágoztatta a szeretet civilizációját. Életetekkel mutatjátok meg, hogy

érdemes nagy ideáloknak szentelni magunkat, érvényre juttatni minden ember

méltóságát, Krisztusra és evangéliumára „fogadni”. Krisztust kerestük ezekben a

napokban, mert Ő az, aki elsőként keresett minket. Ő az, aki lángra lobbantja

szívünket, hogy hirdessük a Jó Hírt a nagyvárosokban és a kis településeken, vidéken

és e hatalmas világ minden helyén. Továbbra is végtelen reménységet táplálok Brazília

és az egész világ ifjúsága iránt: rajtuk keresztül Krisztus új tavaszt készít elő az

egész világon. Már láttam ennek a magvetésnek az első eredményeit, mások örülnek

majd a gazdag termés betakarításának. 

A pápa végül az Aparecidai Miasszonyunk utáni nosztalgiájáról szólt: „azon a szeretett

kegyhelyen letérdeltem, hogy imádkozzak az egész emberiségért, különösen is minden

brazíliaiért. Azt kértem Máriától, hogy erősítse meg bennetek a keresztény hitet,

amely része Brazília nemes lelkének, csakúgy, mint számos más országénak.

Kultúrátok kincse, bátorítás és erő egy új emberiség építésére, egyetértésben és

szolidaritásban. 

„Ez a pápa most elutazik és azt mondja nektek „a mielőbbi viszontlátásra”. Ez a

„mielőbb” is tele van nosztalgiával. Arra kér benneteket, hogy ne feledkezzetek el

imádkozni érte. Ennek a pápának nagy szüksége van mindnyájatok imájára. Mindenkit

átölelve búcsúzom, Isten áldjon benneteket!”

A pápai repülőgép magyar idő szerint éjfél után 36 perccel szállt fel és a tervek szerint

július 29-én, hétfőn délelőtt fél 12-kor érkezik meg Róma Ciampino repülőterére,

ahonnan a pápa helikopteren tér vissza a Vatikánba.

Hozzátesszük: a pápa portugálul mondott búcsúbeszédének vezérfonala a „saudade”

szó volt, tipikus, szinte lefordíthatatlan portugál kifejezés, amely magába foglalja a

nosztalgiát, a melankóliát, az erős vágyat valami után, aminek úgy tűnik, már vége

van. A „saudade” mély érzelmi állapota az alapja a portugál zenei műfajnak.

Ferenc pápa visszatért Rómába - lezárult első nemzetközi látogatása

"Hazaérkeztem és biztosítlak benneteket, hogy örömöm sokkal nagyobb, mint a

fáradtság, amit érzek." Ezzel a rövid Twitter üzenettel fordult követőihez a Szentatya,

miután gépe leszállt Róma Ciampino repülőterén, ahonnan helikopter helyett autón

tért vissza a Vatikánba. 

Mielőtt visszatért volna a Vatikánba a pápa megállt egy rövid imára, közel 10 percre a

Santa Maria Maggiore bazilikában, ahol köszönetet mondott a Szűzanyának az Ifjúsági

Világtalálkozóért. A bazilika bejáratánál néhány fiatal, aki meglátta a Szentatyát,

rövid beszélgetést folytatott Vele és a pápának ajándékoztak egy pólót illetve egy

labdát, amit Ferenc pápa felajánlott Szűz Máriának - tájékoztatott a szentszéki

szóvivő.

Több mint három millióan vettek részt a nemzetközi ifjúsági programot lezáró

szentmisén a Copacabana tengerparton. Hatalmas siker - így összegezte P. Federico

Lombardi, szentszéki szóvivő a pápai utat. Természetesen nagy vonzerő volt, hogy

Ferenc pápa az első latin-amerikai pápa, de kommunikációs képessége is jelentősen

hozzájárult a sikerhez, ha külsődleges szempontból tekintünk az útra. Annak a

reményének adott hangot, hogy belső, tartalmi nézőpontból is hasonlóan eredményes

volt a látogatás, vagyis, hogy a résztvevők befogadták azt az üzenetet, amelyet a

pápa közvetíteni kívánt.

 

Forrás: Vatikáni Rádió