A napkeleti bölcsekről
( 4 értékelés )A napkeleti bölcsekről
Máté evangéliuma szerint Jézus születését követően pásztorok és királyok járultak
a kisded elé, hogy hódoljanak előtte és elvigyék neki adományaikat.
„Amikor megszületett Jézus a júdeai Betlehemben, Heródes király idejében, íme
bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: Hol van a zsidók
újszülött királya? Mert láttuk az ő csillagát feltündökölni és azért jöttünk, hogy
tisztességet tegyünk neki.” (Mt 2, 1-2)
Benczúr Gyula: Napkeleti bölcsek
A Biblia nem nevezi őket királyoknak, és nem beszél arról sem, hogy hárman
volnának. A Biblia szóhasználata alapján helyesebb a napkeleti bölcsek elnevezés.
A keresztény hagyomány névvel is illeti őket, magyar nevük: Gáspár, Menyhért és
Boldizsár.
Mi magunk is, gyermekeinkkel, unokáinkkal, családunkkal az éjféli szentmisét
követően a templomunkban felállított Betlehem elé járulunk, hogy lerójuk
tiszteletünket a remény csillaga előtt, aki kisgyermekként fekszik előttünk a
jászolban. E régi hagyomány a keresztények számára évszázadok óta fontos
esemény, akik azóta is követik a pásztorok és a napkeleti bölcsek tettét Jézus
születésének hallatán.
Kik is voltak ők? Mit tudunk róluk? Ma hogyan élnek a hagyományban ezek a
messze földről jött királyok? Az apokrif evangéliumok, az egyházatyák írásai, és a
művészeti alkotások, ábrázolások nagy segítségünkre lehetnek a napkeleti bölcsek
történetének, eredetének felderítésében, akik kincses ládáikban aranyat, tömjént
és mirhát hoztak az újszülött kis Jézusnak messze földről érkezve Betlehembe egy
csillagot követve.
Természetesen, hosszan lehetne vizsgálódni és gyönyörködni az egyházművészet
csodálatos remekműveiben, amelyek a királyok hódolatát örökítik meg felfedezve
számos kis részletet, köztük olyanokat is, amelyeket talán ma már elfelejtettünk és
nem ismerünk. Szemlélődve azonban könnyen megérthetjük, hogy a jelképes
személyekké vált királyokban – akikről elmondhatjuk, hogy az akkor ismert három
nagy földrész küldöttjei voltak és korukat tekintve az emberi élet három fontos
időszakát, a fiatal-, érett-, és időskort jelenítik meg – az egész világ tiszteletét
tette a Megváltó előtt. A fiatal és sötét bőrű Gáspár Afrika, míg a turbános érett
férfi, Menyhért Ázsia, végül pedig az idős Boldizsár, Európa küldöttje volt.
Királyként hódoltak a kis Jézus előtt, elismerve ezáltal azt, hogy az egész világ
hódol Isten Fia előtt, aki emberré lett és eljött közénk.
A Három királyok ereklyetartója a kölni Dómban
A Három királyok ma is tovább élnek köztünk. A németországi Köln városában
található ereklyetartó, amely – a hagyomány szerint – magában őrzi a bölcsek
csontjait, keresztények zarándokhelyévé vált. A kölni dómban lévő művészeti
remekmű a francia ötvös mester, Nicolas de Verdun nevéhez, összetéveszthetetlen
művészetéhez fűződik, aki munkáját az 1180-as évek elején készítette számos
apostolt és prófétát, valamint Krisztus életének egyes eseményeit megformálva a
domborművekben. A két méter hosszú ereklyetartó három részből áll: kettő képezi
a tartó alapját, míg a harmadik elem felül helyezkedik el. Fából készült, amelyet
arannyal és ezüsttel vontak be.
Forrás: Vatikáni Rádió/Magyar Kurír