A zirci Apátság

( 17 értékelés )

A Zirci Ciszterci Apátság

A Zirci Ciszterci Apátság a ciszterci rend magyarországi központja. A zirci apát egyben a

kongregáció prézes apátja is. A jelenlegi apátot, Dékány Sixtust 2011. január 8-án

választotta meg a zirci konvent és a kongregáció küldöttei, és iktatták be hivatalába.

A Bakony erdejének sűrűjében - jórészt csak erdei vadak járta tájon - 400 m

magasságban alapított ciszterci kolostort a rend nagy hazai pártfogója, III. Béla király

(1182), a francia föld legnagyobb és leghíresebb ciszterci apátsága, a Champagne-i

Clairvaux filiájaként. Az első szerzetesek onnan is érkeztek.

A templomot a rend előírásai szerint Szűz Mária tiszteletére szentelték. Eleinte az

apátságot egyszerűen „bakonyi”-nak nevezték, de már 1199-ben előfordult a később

meghonosodottá vált Zirc név is.

A birtokokkal gazdagon ellátott kolostor tragédiáját a török fenyegetés jelentette. A

hódítóktól rettegő szerzetesek 1538 körül elhagyták a kolostort, amelyet Veszprém

török kézre kerülése (1552) után földúltak a törökök.

1629-ben a lilienfeldi kolostor apátja kapott megbízást, hogy készítse elő a rend

Magyarországra való visszatérését. I. Lipót 1660-ban Újfalusy Márton soproni születésű

lilienfeldi szerzetest nevezte ki zirci apáttá, aki Pápán telepedett le, mivel ekkor Zircen

nem volt lakható épület. Újfalusy 1678-ban Gyulakeszi határában portyázó török

csapatoknak esett áldozatul. Ezt követően a lilienfeldi apátok maguknak tartották fenn

a zirci apáti címet. A zirci apátság egykori birtokait csak hatalmas összegért tudták

megváltani, illetve hosszadalmas birtokperek által visszaszerezni, ezért Lilienfeld apátja

1699-ben a vállalkozásba befektetett összeg, 31.000 Ft megtérítése fejében átadta a

feladatot a sziléziai Heinrichau apátjának, Kalert Henriknek, akit I. Lipót a következő

évben zirci apáttá nevezett ki. A török kiűzése után több mint egy évszázad telt el, míg

ismét megtelepedtek az első szerzetesek Zircen (1726).

A 18. század folyamán a zirci apátság újjáépítése és az apátság elhagyott birtokainak

újratelepítése a heinrichaui apátság irányításával és költségén zajlott. A század közepén

fölépült az új templom és a kolostor. A középkori épületeket teljesen elbontották, alig

néhány csonk maradt belőlük. A kolostorban a magyar származású rendtagok száma

egyre nőtt (1798-ban 28 közül 11 magyar). 1810-ben a porosz kormány feloszlatta a

sziléziai apátságot, majd miután az utolsó heinrichaui apát, Gloger Konstantin 1814-ben

meghalt, a zirci apátság önállóvá vált. Ettől kezdve Zirc a magyarországi ciszterci rend

központja lett.

A ciszterciek egyre nagyobb szerepet vállaltak az oktatásban. A zirciek vállalták a

székesfehérvári és a pécsi gimnázium fenntartását (1814). A 20. század elején már a

bajai és a budai ciszter gimnáziumok is megnyíltak.

1950-ben a zirci kolostort is megszüntették, a szerzeteseket elűzték, csak 1990-ben

térhettek vissza. Az öt államosított gimnázium közül azóta már négyben ismét

ciszterciek tanítanak.

A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és

külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai

igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól

megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű

forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista

épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két

szélen timpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a

klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Körkörösen indák, levelek díszítik. Jobbról,

illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mint a tűz, az újjászületést

jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona

alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A

címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt,

melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség

heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése,

hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó

ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló

képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági

rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és

Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.:

Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által

megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később

újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták

meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy

újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát

adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink

renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták

felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott

a pápától.

A Monostor ad továbbá helyet még a Reguly Antal Műemlék Könyvtárnak és a Bakonyi

Természettudományi Múzeumnak is. A kolostor legnagyobb látványossága a csodálatos

könyvtárterem, 60 ezer nagy értékű könyvvel. A könyvtár legnagyobb kincsei az

ősnyomtatvány-, könyv- és folyóirat-ritkaságok. A ciszterci szerzetesek évszázados

szorgalommal őrizték, javították és védték ezeket, így napjainkban is kiváló állapotban

vannak, de látogató számára nem elérhetőek.

A múzeumban ez egész Bakonyra jellemző fafajták ismertetését (kérgét, leírását,

fotókat) tekinthetjük meg, a környékre jellemző geológiai ismeretanyaggal és

emlékekkel együtt. Állandó kiállításai a "A Bakony természeti képe" és "A Kárpát-

medence ásványai". A Zirci Galéria kap még helyet a kiállítások mellett, illetve Zirc

nagyjai és Bakonykutatók Panteonja.

A zirci Apátság honlapját ide kattintva érhetik el!

Forrás: Wikipédia