A Nagyboldogasszony templom Csornán
( 12 értékelés )A csornai apátsági templom
A XIII. század elején épült prépostsági templom az 1242., 1401., 1561. évi tűzvészek
során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették, majd 1774-1786 között
Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását.
1785-ben készült el a keleti oldalon emelkedő torony, későbarokk stílusban.
Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése - melynek során 1804-ben a kórus
alatt kiszélesedő résszel bővült - a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével,
1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el.
A főoltárról:
Az apszis falai a nyolcszög három oldalával határolva zárják le a szentély keleti végét.
Itt látható a későbarokk stílusban épített főoltár. Felépítménye magas lábazatán két
oldalt egy-egy toszkán oszloppár kompozit oszlopfejezetén nyugszik az architráv, a
háromrészes zárópárkány és ebből emelkedik a boltívbe a barokk homlokzat. Az
építményt sárgás és vöröses színű, márványt utánzó olajfestés díszíti. A két szélső
oszlop lábazata előtt füzérdíszes copf váza áll, a két-két oszlop között pedig egy-egy
később odahelyezett szobor. Az északi oldalon Boldog Gertrud, a déli oldalon pedig
Szent Hermann József rendi szentek szobrai láthatók. A Nagyboldogasszony titulusát
viselő templom főoltárképe félkörives záródású keretben a Boldogságos Szűz
mennybevételét ábrázolja. A képkeret felső részén kettős címer, legfelül az
oltárépítmény homlokzatán a Szentháromság szoborcsoportja: az Atya és a Fiú felett a
Szentlelket ábrázoló galamb, két oldalt egy-egy térdelve adoráló angyal. Az oltár
eredeti tabernákuluma helyén a közelmúltban készült szentségház látható, amelyet
még a korabeli copf, ezüst gyertyatartók díszítenek.
A Szent Norbert mellékoltár az északi falnál áll. A főoltárhoz hasonló, egy-egy
kompozitfejezetes toszkán oszloppáron nyugvó architráv tartja a már klasszicista
tympanont. Félkörives záródású oltárképe Szent Norbertet, a premontrei rendalapítót
ábrázolja érseki öltözetben palliummal, pásztorbottal és infulával, amint kezével
gótikus stílusú monstranciát emel a magasba. A 19. század utolsó negyedében
készülhetett festmény Norbertre, mint magdeburgi érsekre utal.
A Szent Ágoston mellékoltár a déli falnál áll. Az előbbivel azonos kivitelben készült,
csupán az oltárkép más. A nagy egyházatyát, egyházdoktort ábrázolja főpapi
ruházatban, pásztorbottal, infulával, valamint jobb vállánál szárnyát emelő, csőrében
szalagot tartó sassal. A két mellékoltár egymással szembenézve arra utal, hogy
Norbert kanonokrendje Ágoston szabályzatát vette át.
A Rábaközi Boldogasszony kegyképéről:
A kegyoltár az északi falnál található. Tiszta klasszicista stílusban készült oltár oldalt
lizánával, felül szép timpanonzáródással. Oltárképe a "Szerecsen Máriá"- nak nevezett
Szűz Mária kegykép. 1757-ben hozta magával a hradischi apátságból a csornai
préposttá megválasztott Schrábl Tádé. A cseh festőiskolák stílusában készült kép az
idők során erősen megbarnult; innen kapta elnevezését. A képet először a templom
északi oldalán épült Szent Kereszt kápolnában helyezték el. 1790-ben egy tűzvész a
templomot és a kápolnát is elpusztította, a Szűzanya képe azonban sértetlen maradt.
A templom újjáépítése után a kép díszes oltárra került. Ezután a nép igen nagy
számban kereste fel a képet, mely előtt számos imameghallgatás történt. Közülük
kiemelkedik az 1761-ben és 1763-ban bekövetkezett három csodás gyógyulás,
melyeket levéltári adatok igazolnak. 1948-ban, az akkori Mária év során újabb csodás
gyógyulás történt. A kegykép búcsúja május utolsó vasárnapján van.
Képed előtt égbe száll az ének,
Míg Fiaddal együtt áldozunk,
Esdj le áldást Véle az Atyától
Rábaközi Boldogasszonyunk!
A Szent Vendel oltár a déli falnál az előbbivel azonos. Oltárképét Russ E. bécsi festő
készítette 1874-ben.
A szószék kerekded mellvédjét a tízparancsolat tábláinak, a monstranciának, a
hit-remény-szeretetnek, Krisztus monogramjának fából faragott domborművei díszítik.
A kerek kupolás hangvető keresztben végződik. A szószék 1790 körül készült,
1861-ben és 2000-ben felújították.
A Szent Mihály kőcímer a szentély északi falán függ, a préposti ülőhely felett. A Sátánt
legyőző arkangyal a prépostság névadója és védőszentje. A kőből faragott címer
barokk stílusjegyeket visel.
A templom előcsarnokát alkotó, a préposti palota alatti bejárati előtér déli falába
falazott román kődombormű angyalszárnyas férfit ábrázol bokáig érő, bő redőzetű
ruhában. Mindkét kezét maga előtt tartja, bal kezének tenyerét kifelé fordítja, jobb
kezében pedig tekercset tart. Feje mögött dicsfény jellegű korong. A kőlap csonkán
maradt hátlapján annyi kivehető, hogy az alak egy román fülkében áll. Valószínű, hogy
ez a töredékes plasztika egy román fríznek a megmaradt része, nem központi alak,
hanem egyik mellékfigura esetleg Krisztus, vagy Szűz Mária kíséretében. A kezében
levő irattekerccsel talán a Jelenések könyve egyik angyalalakját személyesíti meg.
Pontos meghatározása további kutatást igényel.
Az előcsarnokban, a két bejárati ajtó között található Pietá-szobor barokkos lendületű,
szép alkotás.
A templom 25 regiszteres, romantikus stílusban épült orgonáját 2003-ban újították fel.
A csornai premontrei apátság honlapját itt találják!
Forrás: opraem.hu