A sümegi plébániatemplom

( 19 értékelés )

A sümegi Krisztus mennybemenetele templom

A plébániatemplom Sümeg nemzetközi hírű nevezetessége, amelynek falai a hazai barokk

festészet legnagyszerűbb alkotásai közé tartozó együttesét, Franz Anton Maulbertsch

(1724-1796) munkáit őrzik. Miután Bíró Márton püspök sümegi lakóhelyén új kastélyát

felépítette a török időkben megviselt és szerény parochiális "rongyos templom" helyett

már nagyobbra és tekintélyesebbre volt szükség.

E terve végrehajtására széles körű levelezést folytatott, tárgyalásokat kezdeményezett

és elrendelte, hogy a veszprémi székesegyház építkezéseinél megmaradt kőanyagot

Sümegre szállítsák. A templom alapkőletételét 1756. március 21-én Bíró püspök

ünnepélyes külsőségek között végezte el. Maulbertschet Bíró püspök az új templom

freskóinak elkészítésére hozta hazánkba, aki az idelátogató kései osztrák honfitársai nem

egészen alaptalan megjegyzései szerint a "magyarok sixtusi kápolnáját" alkotta meg

Sümegen.

E hónap közepén a festősegédeivel Sümegre érkezett Maulbertsch, szeptember 1-jén már

a szentély festésén dolgozott. A munka nagyobb része az 1758-as évre esik.

A rokokó festészet játékossága uralkodik a művész freskóegyüttesében. A főoltár-freskón

látszatarchitektúrától körülvéve Krisztus mennybemenetele látható, amelyet Mária és az

apostolok elragadtatott figurái szemlélnek. Egyikük, hogy jobban lásson, az építészeti

kereten áthajolva függeszti tekintetét a mennybe menő Jézusra. A hat nagyméretű

mellékoltár-freskó és a boltozat képei derűs, élénk színekkel, meseszerű közvetlenséggel

beszélik el az Újszövetség eseményeit. A szereplők bájos rokokó alakok, népies típusok

tarka kosztümökben, színházi előadás módjára jelenítik meg a történéseket. A freskók és

a díszítőfestés a templombelső teljes falfelületét beborítják, és a templomtér víziószerű

átlényegítésével szinte eltüntetik az épített tér határait.

A híres freskókat ide kattintva ismerhetik meg részletesebben!

A festő 1759. augusztus 6-án, a templom felszentelésén való részvétele után távozott el

Sümegről. Az új templom felszenteléséről kiállított és a sekrestyében őrzött irat szövege

szerint a templomot Krisztus mennybemenetelének tiszteletére szentelték. A püspök

ugyanakkor a Ferencesektől megvonta a helyi plébánia vezetését, és azt a világi

papsághoz tartozó új plébánosra bízta.

A templom az építkezés kezdetekor lebontott középkori Szent Katalin-templom helyén

áll, és jóval nagyobb méreteivel feltehetően annak alapjait is fedi. A külsejében egyszerű

és barokk stílusú templom nyugati főhomlokzatát négy pillérpár tagolja. A pillérpárok

között a két, oldalsó falfülkében Szent István és Szent László faragott kőszobra, a

falközépen pedig a nagy kórusablak van.

A háromrészes főpárkányzat középső enyhe íve alatt Bíró Márton címere függ. Ezek felett

emelkedik a kétemeletes torony, amelyet a homlokzattal oromfalak kötnek össze az

oldalaik csigadíszén álló kőszobrokkal. A templomtorony eredeti sisakja az 1799. évi nagy

városi tűzvészben leégett, és az 1800-as évek elején klasszicizáló toronysisakkal

pótolták. A torony harangjainak egy részét az I. világháborúban ágyúöntés céljára

leszedték és összetörték. Középső harangját Leonard Löw öntötte Bécsben, az évszám

szerint 1648-ban.

Kis harangját képek díszítik, és rajta az 1721-es évszám van. A torony a közelmúltban

egy új harangot is kapott.

A templom külső oldalfalai dísztelenek, és apszisa a nyolcszög három oldalával záródik. A

templomhajó két oldalán 3-3 magasan lévő, kör alakú, a szentélyben pedig 2 félköríves

ablakon kapja természetes világítását.

Az egész templombelső arányos, a ténylegesnél nagyobb térhatású és jól áttekinthető.

Dongaboltozatos mennyezetét hevederpárok tagolják, a szentély feletti részen

álkupolával. A hajó oldalfalaiban a 3-3 félköríves kápolnafülke közötti falmezőket

pillérpárok tagolják.

Az épület igazoló adattal ki nem mutatható tervezőjének Tiethert Józsefet,

kivitelezőjének a püspöki palota építésénél is részt vevő Mojzer Pál kőművesmestert

tartják. A freskókon kívül szépek és értékesek a templom bútorzatai, berendezései.

A szentély oldalfalaiból kihajló két, címeres oratórium, a szentély rokokó főpapi

imapáholyai, a sekrestyebelső szekrénysora, a rokokó szószék gazdag fafaragásai, a

templomhajó két első padsorának tulipános, virágos mintás díszítései a 18. századi

fafaragó-művészetünk szép és fontos emlékei.

Forrás: sumeg.slyweb.hu