Lateráni bazilika
( 19 értékelés )A Lateráni bazilika
A lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház, az Üdvözítő temploma, a pápa
székesegyháza, Róma főtemploma, az ókori Róma és a kereszténység első nyilvános
temploma. „Omnium ecclesiarum Urbis et Orbis mater et caput” (a Város és a
Földkerekség minden templomának anyja és feje). A XII. sz. óta él az a hagyomány,
amely november 9-én tartja a Nagy Konstantin által épített bazilika ünnepét. Eleinte
Róma saját ünnepe volt, később a bazilika iránti általános tisztelet az egész Egyházra
kiterjesztette. A nyugati egyházban a Péter katedrájához fűződő szeretet és a benne
való egység szimbóluma lett ez a jeles nap.
A bazilika teljes hivatalos neve latinul: Archibasilica Sanctissimi Salvatoris et Sancti
Iohannes Baptista et Evangelista in Laterano („a Legszentebb Megváltó és
Keresztelő Szent János és János Evangélista Főszékesegyháza a Lateránban”).
A legrégibb, és a legmagasabb rangú Róma négy pápai bazilikája közt, beleértve a
jóval ismertebb Szent Péter-bazilikát is. Róma püspökének temploma, a pápai trón
(Cathedra Romana) székhelye.
A bazilika története:
I. (Nagy) Konstantin császár (306-337) építtette, I. Szilveszter pápa szentelte fel
324-ben, az Üdvözítő tiszteletére. II. Sergius pápa (844-47) Keresztelő Szent Jánost, II.
Lucius pápa (1144-45) Szent János apostolt is védőszentjévé nyilvánította, így lett a
nép nyelvén Szent János-bazilika. A lateráni név egy ősi római család emlékét őrzi,
mert ezen a helyen állt a Lateranus család palotája.
Az 5 hajós, 56 márványoszlopos, félkörű apszisában mozaikképpel ékesített templomot
a nép (márvány- és mozaikpompája, arany, ezüst, drágaköves kincstára miatt) basilica
aureának, "aranybazilikának" hívta. A bronz főkapu egykor a Forum Romanumon a
szenátus, a Curia Hostilia épületét díszítette; VII. Sándor pápa (1655-67) hozatta a
bazilikába, és megnagyobbíttatta.
A belső tér:
A hatalmas, öthajós ókeresztény bazilikának jóformán csak az alaprajza maradt fenn. X.
Ince pápa megbízásából a különc barokk mester, Francesco Borromini 1650-ben teljesen
kora képére alakította át. Borromini a 16 m széles, 87 m hosszú főhajó antik oszlopsorai
köré pilléreket épített, s az azokban kialakított fülkékben elhelyezett nagy barokk
szobrok drámai mozgalmassága űzi el az ókeresztény egyház hangulatát.
A főhajót záró nagy apszis és középkori mozaikképei szerencsére átélték a sok tűzvészt
és átalakításokat. Az apszis és a négyezeti tér közé eső – mai megjelenésében –
gyönyörűen díszített kórus átalakítása és díszítése megtervezésével korábban
Piranesit bízták meg, ez azonban nem valósult meg.
A félköralakú apszis XIII. század végi mozaikképe az ősi, IV. századi mozaikot
utánozva, sőt annak egyes darabjait és IX. századi részleteket is felhasználva
készült. A kép középpontjában a drágaköves kereszt (crux gemmata) áll. Fölötte, felhők
és angyalok között az Atyaisten keze, a Fiúisten mellképe és lebegő galamb alakjában a
Szentlélek. A kereszt tövében a négy paradicsomi folyó, melyből a hitigazságokra
szomjazó embereket jelképezõ szarvasok, juhok és bárányok isznak.
A kép alatt a Jordán folyóban vízi szörnyetegek, delfinek, hattyúk, játszadozó
gyermekek, halászbárkák és halászok. A városkaput őrző Szent Mihály főangyal az
Egyház védőszentje, a falakon lévő apostolfejek a római Egyház oszlopai, a fán ülő
főnix az Egyház halhatatlanságának jelképe. A keresztség gyümölcsei: a kegyelmek
és erények a Jordán partján pompázó virágok.
A fő- és kereszthajók alkotta négyezeti térben emelkedő, nagy, gótikus márvány
tabernákulum (1367) rejti Péter és Pál apostolok koponyáit. Sajnos, ez a középkori
építmény is átalakítást szenvedett a 19. században.
A gazdagon aranyozott kazettás mennyezet égszínkék és bíborvörös színei még késő
reneszánsz szellemet árasztanak (1562-1567).
A bazilika legpompásabb kápolnája a Capella Corsini, melyet XII. Kelemen pápa
emeltetett - a főhomlokzatot tervező Galileivel (1734) - egy, szentté avatott
családtagja tiszteletére.
A bal kereszthajóból kijárat nyílik a templomhoz tartozó, gyönyörű 13. századi
kolostorkerthez, melynek változatosan faragott, cosmata - berakásos oszlopokkal
ékes keresztfolyosója nyújtja azt, amit az óriási bazilikában már hiába keresünk: a
régmúlt hangulatát.
A bazilika még rengeteg szépséggel, számos műremekkel rendelkezik, melyek közül
kiemelem XIII. Leó pápának, a XIX. század kiemelkedő alakjának a síremlékét.
Forrás: lexikon.katolikus.hu és Wikipédia
Amennyiben még részletesebben kívánnak foglalkozni ezzel a témával, úgy ajánlom
a http://hu.wikipedia.org/wiki/Later%C3%A1ni_bazilika és a