Nyomtatás

Mindenszentek

( 15 értékelés )

MINDENSZENTEK - NOVEMBER 1.

Az ünnep célja, hogy az összes szentet – nemcsak azokat, akiket az Egyház

hivatalosan szentnek nyilvánított – közös napon ünnepeljük. Az ünnepi mise

könyörgése ki is nyilvánítja: „Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy

napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros

közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat”.

Kik is azok a mindenszentek, akiknek ünnepét üljük ma? Kik azok a boldogok,

akiknek Jézus a hegyi beszédben megígéri az Isten országát, az üdvösséget?

Mai formájában is több, mint ezeréves ünnep ez, eredetében és jelentésében pedig

visszamegy az első keresztény századokra.

Minden nép mindenkor tiszteletben tartotta nagyjait és elődjeit. A hajdani

rómaiaknál az ünneplés és tisztelet legnagyobb foka volt, hogy őseiknek és 

hőseiknek isteni és félisteni címeket adományoztak, akiknek aztán szobrot emeltek,

esetleg szentélyt állítottak fel. Marcus Agrippa az összes istenek tiszteletére

templomot építtetett Kr.e. 27-ben, s a felépült szentélyt Pantheonnak nevezték el.

Itt mutattak be áldozatot az összes istenek tiszteletére.

A keresztények természetesen csak az egy igaz Istent imádták, s távol tartották

magukat a bálványimádó szokásoktól. Ezért többen életükkel fizettek. Sok ezren

haltak meg hitükért csak Róma városában az első századokban. Az élők a

vértanúkat hősöknek tartották, és tisztelték őket. Elsősorban ők voltak méltók a

feltámadt Krisztust, az égi Bárányt kísérni a mennyei Jeruzsálemben, hiszen ők

vértanú halálukban, véres életáldozatukban lettek Krisztushoz hasonlóvá. Ünnepük,

az összes mártírok ünnepe a húsvéti időszakban volt, a húsvét utáni pénteken.

(Péntek Jézus szenvedésének és halálának a napja!)

Az ünnepet Keleten már 380-ban megtartották, s az összes vértanúra emlékeztek

ezen a napon.

A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa vezette be, aki 609. május 13-án

keresztény templommá szentelte fel a Pantheont, Mária és a keresztény mártírok

tiszteletére, "Sancta Maria ad Martyres" címmel.

III. Gergely pápa (731-741) a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak,

hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek”

emléknapjává tette. IV.Gergely pápa (827-844) helyezte át az ünnepet november

1-jére, amely lassanként az összes szentek ünnepévé vált.

III. Gergely pápa

Fontos megemlítenünk, hogy - a fentieken kívül - testvéreink, barátaink,

ismerőseink ünnepe is november 1., azoké, akik üdvözültek (nemcsak a szentté

avatottaké).

Sőt, a saját - reménybeli - ünnepünk is, mert mindnyájan arra vágyunk, hogy

egykor a mindenszentek seregében éljünk a mennyben. Mindennap gondolnunk kell

erre, örök célunkra, amint Szent Cyprián írja: "...amikor lenyugszik a nap és

végetér napunk, kell, hogy újra imádkozzunk, és kérjük, hogy ismét felkeljen

fölöttünk a fény, és kérjük azt is, hogy Krisztus eljövetele az örök élet kegyelmét

hozza meg nekünk..."

 

Forrás: uj.katolikus.hu és szepi.hu

 

További információk itt:

http://jsimonaranka.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1046568