SZENT KERESZT FELMAGASZTALÁSA - SZEPTEMBER 14.
A kereszt mindennapi életünk tudatos, vagy éppen véletlenszerű tartozéka. Ott van a
szobánk falán, néha szemünkbe ötlik egy-egy hegytetőn, templomtornyon, nyakunkban
hordjuk, vagy ima előtt magunkra rajzoljuk - keresztet vetünk. A mai ünnepen,
Szent Kereszt felmagasztalásának napján az Egyház tudatosan is ráirányítja a
figyelmünket a kereszt fontosságára és üzenetére, amely nem válhat üres jelképpé -
hanem arra vár, hogy felfedezzük a felmagasztalás igazi mélységét és tartalmasságát.
Az ünnep Jeruzsálemből származik. Nagy Konstantin császár a szent sír fölé
templomot építtetett, és az itt megtalált szent Keresztet ezen a napon ünnepélyesen
felmutatták az összegyűlt népnek. Innen a név: Szent Kereszt felmagasztalása. Azóta
az egyház minden évben megüli ezt a napot - felemeli a keresztet, hogy rátekintsünk
és tudatossá legyen, hogy az Úr Jézus mit vállalt értünk, és nekünk Krisztus
követőknek, keresztényeknek milyen irányba kell haladnunk.
Szent kereszt felmagasztalása ünnepén két történelmi eseményre is emlékezünk.
Egyrészt Krisztus keresztjének megtalálására, másrészt visszaszerzésére.
A szent keresztet Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg
Jeruzsálemben. A róla szóló legenda szerint a Golgota hegyén talált maradványokat
egy beteghez érintették, és amikor Krisztus keresztjének darabját nyújtották neki,
meggyógyult. Az ereklyét, melyet később elraboltak a perzsák, Herakleiosz császár
628-ban szerezte vissza, és vitte őrzési helyére mezítláb, szegényes ruhában, a
saját vállán.
Szent Ilona
A szent keresztből a világ minden pontján őriznek ereklyéket, jóllehet a ma embere
mindezt szkeptikusan szemléli, mondván: a világon található rengeteg ereklyéből sok
keresztet össze lehetne rakni. A hívő ember számára viszont nem az a fontos, hogy
egy adott kis ereklye tényleg az igazi keresztből származik-e, hanem maga
a szent kereszt iránti tisztelet. A katolikus egyházban sohasem a tárgy az elsődleges,
mi azt tiszteljük, amire az emlékeztet minket.
A keresztet az egyház történelmében mindig együtt említették a szenvedés
vállalásával. Avilai Szent Teréz erről azt mondja: "A kereszt a mi nagy nevelőnk,
és ha hiányzik a kereszt az életemből, akkor félek, hogy elfeledkezett rólam az
Isten".
Amikor a Szentatyától, mint neves teológustól megkérdezték, miért sebezzük a
gyerekek lelkét az iskolák falára kitett kivégzőeszköz, a kereszt látványával, a
következőt mondta: "A kereszt az iskolafalon borzasztó dolog, mert megmutatja,
mire képes az egyik ember a másikkal, ugyanakkor áldott eszköz, kincs, mert azt
is megmutatja, hogy mindezek ellenére mire képes az Isten az emberért."
A kereszt Isten szeretetének, az ember felé kiáradó élő szeretetének jele, egyben
nagy kegyelmek forrása. A keresztfa azért is értékes, mert Jézus Krisztus
szenvedésének, de még jobban a sátán felett aratott győzelmének a jele. A
kereszt felmagasztalása így egyben Krisztus győzelmének felmagasztalása is.
Bár sokan díszítik magukat kereszttel, például úgy, hogy láncon hordják a
nyakukban, ez sok esetben valóban csak dísz, és szó sincs tudatosságról. Mi viszont
nem feledhetjük, hogy a szent kereszt Isten szeretetére és Krisztus értünk vállalt
szenvedésére utal. A magyar liturgiában szép példát találunk a kereszt értékére az
esküvői szertartásban. A fiatal pár a feszületre tesz esküt, majd ezt a keresztet
megkapják, és otthonukban kiakasztják a falra, ami így napról napra emlékezteti őket
házastársi hűségükre és Isten szeretetére. Őseink a falvak, az utak szélén
kereszteket emeltek. Még ma is megfigyelhetjük, hogy az útszéli keresztek mellett
mindig van friss virág, még a ma emberében is él a kereszt iránti hűség és szeretet. A
mi feladatunk pedig az, hogy mindezt megőrizzük.
Egy nagyon szép példa hazánkban a Szent Kereszt tiszteletére:
Szurdokpüspökit az 1200-as években alapították. A falu neve a közeli szurdokra és
a település egykori birtokosára, az egri püspökre utal. Az első templom a
hegyoldalban állt, és már annak is szent kereszt volt a titulusa. A teljesen elpusztult
templom feltételezett helyének közelében egy kis forrás fakad, Szentkereszt kútja,
ami mind a mai napig viseli a templom címét. Az itt lakók a keresztet annyira
tisztelték, hogy az általános gyakorlat ellenére a határban nem építettek keresztet.
A Szurdokpüspökiben található Szent Kereszt felmagasztalása templom belső tere
A jelenlegi templomban egy nagyon régi szent kereszt ereklyét őriznek, melyet a
búcsú idején elővesznek, és hódolnak előtte. Miközben a nép megérinti és
megcsókolja az ereklyét, mint az elmúlt évszázadok során, ma is felhangzik az ének:
"Szent kereszt, szent kereszt, te tiszteletedre/ És dicsőségedre jöttünk e szent
helyre, szent kereszt/ Rajta Jézus teste fel van rá feszítve/ Örök üdvösségünk
szent kereszt" és "Ismét eljöttünk e kedves szép helyre/ Hol ragyog Úr Jézus dicső
keresztje/ Öleljük át, csókokkal illessük/ bajainkban így megsegíttetünk".
Forrás: ujember.katolikus.hu/Borbély László és katolikusradio.hu