Nyomtatás

A május 21-i audiencián történt...

( 6 értékelés )

A TUDOMÁNY AJÁNDÉKÁRÓL TARTOTT KATEKÉZIST FERENC PÁPA

Ragyogó napsütésben, a Szent Péter teret megtöltő több mint százezer hívő részvételével

tartotta meg a pápa május 21-én a szerdai általános kihallgatást. Katekézisében a

Szentlélek ajándékai közül a tudomány ajándékáról beszélt. Amikor tudományról van szó,

rögtön arra az emberi képességre gondolunk, amelynek célja, hogy egyre jobban

megismerjük a bennünket körülvevő valóságot és a természet törvényeit. A tudomány a

Szentlélektől való, de nem korlátozódik az emberi megismerésre, hanem különleges

ajándék is, amely segít a teremtett világon keresztül befogadni Isten nagyságát,

szeretetét és teremtményeivel való szeretetkapcsolatát.

Amikor a Szentlélek felnyitja szemünket, akkor válunk képessé igazán az Istenről való

elmélkedésre a természet szépsége és az egész teremtett világ által, sőt segítséget is

kapunk ahhoz, hogy felfedezzük, hogy a világban minden Róla és szeretetéről szól.

Mindez nagy meglepetést és a mély hála érzését váltja ki belőlünk – fogalmazott a

Szentatya. – Mint amikor egy műalkotást vagy valami más szépet csodálunk, amely az

emberi zsenialitás és kreativitás eredménye. Mindezek láttán a Szentlélek elvezet

bennünket az Úr dicsőítésére, amely szívünk mélyéről fakad. Isten felmérhetetlen

ajándékát és végtelen szeretetének irántunk való jelét ismerjük fel mindabban, amink

van és amik vagyunk.

A Teremtés könyvének első fejezetében, tehát a Biblia legelején fogalmazódik meg, hogy

Isten örül teremtésének, többször megismételve minden dolog szépségét és jóságát.

Minden nap végén ezt olvashatjuk: „És látta Isten, hogy ez jó.” (1,12.18.21.25) Ha Isten

látja, hogy a teremtett világ jó és szép, akkor nekünk is így kell tekintenünk rá. A

tudomány ajándéka éppen az, amely megmutatja ezt a szépséget, hogy ezáltal dicsőítsük

Istent és mondjunk köszönetet neki azért, hogy ennyi szépséget adott nekünk.

Amikor Isten befejezte az ember teremtését, nem azt mondta, látta, hogy ez jó, hanem

azt, hogy „igen jó” (vö. Ter 1,31). Isten szemében mi vagyunk a legszebb, a legnagyobb

dolog, vagyis teremtésének legjobbjai. Az angyalok is alattunk vannak, mi többek

vagyunk náluk, ahogy a Zsoltárok könyvében hallottuk. Az Úr szeret bennünket! Ezért

köszönetet kell mondanunk neki.

A tudomány ajándéka mély összhangba hoz minket a Teremtővel, valamint tekintete és

ítélete tisztaságának részesévé tesz. Ebből a távlatból tudjuk meglátni a férfiben és a

nőben a teremtés koronáját mint egy szeretetterv beteljesedését, amely

mindannyiunkban benne él, és amelynek köszönhetően fivérnek és nővérnek ismerjük fel

egymást. Mindez nyugalomra és békére ad okot, és ez teszi a keresztényt Isten örömteli

tanúságtevőjévé Assisi Szent Ferenc és sok szent nyomán, akik a teremtett világról való

elmélkedés által dicsőíteni és énekelni tudták szeretetét. Ugyanakkor azonban a

tudomány ajándéka abban is segít, hogy ne essünk túlzásokba és hibás viselkedésbe.

Ezek között az első annak a veszélye, hogy a teremtett világ korlátlan urának tekintsük

magunkat. A teremtett világ nem tulajdon, amin kényünk-kedvünk szerint

uralkodhatunk, továbbá még kevésbé egyesek, kevesek tulajdona. A teremtett világ

csodálatos ajándék, amelyet Isten adott nekünk, hogy gondoskodjunk róla, és mindenki

javára mindig nagy tisztelettel és hálával hasznosítsuk. A második hibás magatartás az a

kísértés, hogy megállunk a teremtmények szintjén, mintha ezek minden várakozásunkra

választ tudnának adni. A tudomány ajándékával a Szentlélek abban segít, hogy ne

essünk ebbe a hibába – hangsúlyozta a pápa.

Az első hibás út a teremtett világon történő korlátlan uralkodás anélkül, hogy

gondoskodnánk róla – mondta a Szentatya. Kiemelte: óvnunk kell a teremtett világot,

mert az az Úrtól kapott ajándék, és mi ennek az ajándéknak őrzői vagyunk. Amikor

kihasználjuk a teremtett világot, elpusztítjuk Isten szeretetének jelét. Ez olyan, mintha

azt mondanánk Istennek, hogy „nekem nem tetszik ez”. És ez nem jó, ez bűn. A

teremtett világ védelmezése Isten ajándékának megóvása, amivel azt mondjuk Istennek:

„köszönöm; a teremtett világ őre vagyok azért, hogy fejlődjön, és nem azért, hogy

elpusztuljon”. Így viszonyuljunk a teremtett világhoz: óvjuk, mert ha elpusztítjuk, a

teremtett világ pusztít el bennünket! Ezt ne feledjétek! – nyomatékosította a Szentatya.

Ezt követően egy történetet mesélt el a pápa: egy alkalommal vidéken jártam, és

hallottam egy mondást egy egyszerű embertől, aki nagyon szerette a virágokat, és

gondozta őket. Ezt mondta: „Meg kell óvnunk ezeket a szép dolgokat, amelyeket Isten

adott nekünk. A teremtett világ értünk van mindaddig, amíg jól használjuk fel. Nem

szabad kihasználni, hanem gondozni kell, mert Isten mindig megbocsát, mi emberek

alkalmanként megbocsátunk, de a teremtett világ sosem bocsát meg, így ha nem óvod,

el fog téged pusztítani.” Gondolkodjunk el ezen, és kérjük a Szentlélektől a tudomány

ajándékát, hogy megértsük: a teremtett világ Isten legszebb ajándéka. Sok jó dolgot tett

a legjobbért, aki az ember – zárta katekézisét Ferenc pápa a szerdai általános

kihallgatáson.

Ezt követően a Szentatya az audiencián jelen lévő lengyel hívekhez fordulva több

ünnepnapról megemlékezett: Szűz Mária, Lengyelország királynője ünnepéről és Szent

Szaniszló püspök és vértanú emléknapjáról, II. János Pál május 18-i születésnapjáról,

valamint a Monte Cassino-i csata évfordulójáról, amelyek fontos eseményei a lengyel

Egyháznak. „Ezek az ünnepnapok legyenek az elmélkedés tárgyai számotokra a Máriának

szentelt május hónap szertartásain, és adjanak alkalmat a hit lelkületének

megerősítésére” – mondta a pápa, majd a Szűzanya oltalmába ajánlotta a lengyel

zarándokok imaszándékait. Egyben imáikat kérte szentföldi útjára.

A szerdai általános kihallgatás végén Ferenc pápa gondolatban Bosznia-Hercegovina és

Szerbia lakossága felé fordult, akiket keményen sújtanak az áradások és az árvíz:

emberéleteket követeltek; számos kitelepített és jelentős anyagi kár a következménye.

Minthogy a helyzet súlyosbodott, a Szentatya arra buzdított, hogy mindenki csatlakozzon

imáihoz az áldozatokért és a természeti csapás által sújtott emberekért. „Ne hiányozzon

e testvéreink számára a szolidaritás és a nemzetközi közösség konkrét segítségnyújtása”

– kérte a pápa, majd a Szent Péter téren összegyűlt hívekkel elimádkozta az Üdvözlégy

Máriát az érintettekért.

Ezután Ferenc pápa emlékeztetett, hogy május 24-én ünnepeljük Szűz Mária, a

Keresztények Segítsége liturgikus emléknapját, amely nagy tiszteletnek örvend a

sheshani kegyhelyen, Sanghajban. Arra hívta a híveket: imádkozzanak, hogy a Segítő

Szűz Mária oltalmával a kínai katolikusok továbbra is higgyenek, reméljenek és

szeressenek. Minden körülmény között legyenek az együttélés kovásza az emberek

között.

A Szentatya emlékeztetett továbbá, hogy szombaton a dél-olaszországi Aversa

településen boldoggá avatják Mario Vergana atyát és Isidor Ngei Ko Lat világi hívőt és

hitoktatót, akiket 1950-ben öltek meg Burmában a keresztény hit elleni gyűlöletből.

Krisztus iránti hűségük legyen biztatás és példa a misszionáriusok és különösen a

katekéták számára, akik missziós területen végzik értékes és nélkülözhetetlen apostoli

tevékenységüket, amelyért az egész Egyház hálás.

Végül szombaton kezdődő szentföldi útjáról szólt a pápa, mely – mint mondta –

kifejezetten vallási jellegű utazás lesz. Elsődleges célja, hogy találkozzon Bartolomeosz

pátriárkával abból az alkalomból, hogy VI. Pál és Atenagorasz pátriárka ötven évvel

ezelőtt találkozott a Szentföldön. A látogatás másik célja, hogy imádkozzon a békéért

azon a földön, ahol olyan sokat szenvednek. „Kérem, hogy imádkozzatok ezért az útért” –

búcsúzott a Szent Péter téren összegyűlt hívektől Ferenc pápa.

 

Forrás: Magyar Kurír