A TUDOMÁNY AJÁNDÉKÁRÓL TARTOTT KATEKÉZIST FERENC PÁPA
Ragyogó napsütésben, a Szent Péter teret megtöltő több mint százezer hívő részvételével
tartotta meg a pápa május 21-én a szerdai általános kihallgatást. Katekézisében a
Szentlélek ajándékai közül a tudomány ajándékáról beszélt. Amikor tudományról van szó,
rögtön arra az emberi képességre gondolunk, amelynek célja, hogy egyre jobban
megismerjük a bennünket körülvevő valóságot és a természet törvényeit. A tudomány a
Szentlélektől való, de nem korlátozódik az emberi megismerésre, hanem különleges
ajándék is, amely segít a teremtett világon keresztül befogadni Isten nagyságát,
szeretetét és teremtményeivel való szeretetkapcsolatát.
Amikor a Szentlélek felnyitja szemünket, akkor válunk képessé igazán az Istenről való
elmélkedésre a természet szépsége és az egész teremtett világ által, sőt segítséget is
kapunk ahhoz, hogy felfedezzük, hogy a világban minden Róla és szeretetéről szól.
Mindez nagy meglepetést és a mély hála érzését váltja ki belőlünk – fogalmazott a
Szentatya. – Mint amikor egy műalkotást vagy valami más szépet csodálunk, amely az
emberi zsenialitás és kreativitás eredménye. Mindezek láttán a Szentlélek elvezet
bennünket az Úr dicsőítésére, amely szívünk mélyéről fakad. Isten felmérhetetlen
ajándékát és végtelen szeretetének irántunk való jelét ismerjük fel mindabban, amink
van és amik vagyunk.
A Teremtés könyvének első fejezetében, tehát a Biblia legelején fogalmazódik meg, hogy
Isten örül teremtésének, többször megismételve minden dolog szépségét és jóságát.
Minden nap végén ezt olvashatjuk: „És látta Isten, hogy ez jó.” (1,12.18.21.25) Ha Isten
látja, hogy a teremtett világ jó és szép, akkor nekünk is így kell tekintenünk rá. A
tudomány ajándéka éppen az, amely megmutatja ezt a szépséget, hogy ezáltal dicsőítsük
Istent és mondjunk köszönetet neki azért, hogy ennyi szépséget adott nekünk.
Amikor Isten befejezte az ember teremtését, nem azt mondta, látta, hogy ez jó, hanem
azt, hogy „igen jó” (vö. Ter 1,31). Isten szemében mi vagyunk a legszebb, a legnagyobb
dolog, vagyis teremtésének legjobbjai. Az angyalok is alattunk vannak, mi többek
vagyunk náluk, ahogy a Zsoltárok könyvében hallottuk. Az Úr szeret bennünket! Ezért
köszönetet kell mondanunk neki.
A tudomány ajándéka mély összhangba hoz minket a Teremtővel, valamint tekintete és
ítélete tisztaságának részesévé tesz. Ebből a távlatból tudjuk meglátni a férfiben és a
nőben a teremtés koronáját mint egy szeretetterv beteljesedését, amely
mindannyiunkban benne él, és amelynek köszönhetően fivérnek és nővérnek ismerjük fel
egymást. Mindez nyugalomra és békére ad okot, és ez teszi a keresztényt Isten örömteli
tanúságtevőjévé Assisi Szent Ferenc és sok szent nyomán, akik a teremtett világról való
elmélkedés által dicsőíteni és énekelni tudták szeretetét. Ugyanakkor azonban a
tudomány ajándéka abban is segít, hogy ne essünk túlzásokba és hibás viselkedésbe.
Ezek között az első annak a veszélye, hogy a teremtett világ korlátlan urának tekintsük
magunkat. A teremtett világ nem tulajdon, amin kényünk-kedvünk szerint
uralkodhatunk, továbbá még kevésbé egyesek, kevesek tulajdona. A teremtett világ
csodálatos ajándék, amelyet Isten adott nekünk, hogy gondoskodjunk róla, és mindenki
javára mindig nagy tisztelettel és hálával hasznosítsuk. A második hibás magatartás az a
kísértés, hogy megállunk a teremtmények szintjén, mintha ezek minden várakozásunkra
választ tudnának adni. A tudomány ajándékával a Szentlélek abban segít, hogy ne
essünk ebbe a hibába – hangsúlyozta a pápa.
Az első hibás út a teremtett világon történő korlátlan uralkodás anélkül, hogy
gondoskodnánk róla – mondta a Szentatya. Kiemelte: óvnunk kell a teremtett világot,
mert az az Úrtól kapott ajándék, és mi ennek az ajándéknak őrzői vagyunk. Amikor
kihasználjuk a teremtett világot, elpusztítjuk Isten szeretetének jelét. Ez olyan, mintha
azt mondanánk Istennek, hogy „nekem nem tetszik ez”. És ez nem jó, ez bűn. A
teremtett világ védelmezése Isten ajándékának megóvása, amivel azt mondjuk Istennek:
„köszönöm; a teremtett világ őre vagyok azért, hogy fejlődjön, és nem azért, hogy
elpusztuljon”. Így viszonyuljunk a teremtett világhoz: óvjuk, mert ha elpusztítjuk, a
teremtett világ pusztít el bennünket! Ezt ne feledjétek! – nyomatékosította a Szentatya.
Ezt követően egy történetet mesélt el a pápa: egy alkalommal vidéken jártam, és
hallottam egy mondást egy egyszerű embertől, aki nagyon szerette a virágokat, és
gondozta őket. Ezt mondta: „Meg kell óvnunk ezeket a szép dolgokat, amelyeket Isten
adott nekünk. A teremtett világ értünk van mindaddig, amíg jól használjuk fel. Nem
szabad kihasználni, hanem gondozni kell, mert Isten mindig megbocsát, mi emberek
alkalmanként megbocsátunk, de a teremtett világ sosem bocsát meg, így ha nem óvod,
el fog téged pusztítani.” Gondolkodjunk el ezen, és kérjük a Szentlélektől a tudomány
ajándékát, hogy megértsük: a teremtett világ Isten legszebb ajándéka. Sok jó dolgot tett
a legjobbért, aki az ember – zárta katekézisét Ferenc pápa a szerdai általános
kihallgatáson.
Ezt követően a Szentatya az audiencián jelen lévő lengyel hívekhez fordulva több
ünnepnapról megemlékezett: Szűz Mária, Lengyelország királynője ünnepéről és Szent
Szaniszló püspök és vértanú emléknapjáról, II. János Pál május 18-i születésnapjáról,
valamint a Monte Cassino-i csata évfordulójáról, amelyek fontos eseményei a lengyel
Egyháznak. „Ezek az ünnepnapok legyenek az elmélkedés tárgyai számotokra a Máriának
szentelt május hónap szertartásain, és adjanak alkalmat a hit lelkületének
megerősítésére” – mondta a pápa, majd a Szűzanya oltalmába ajánlotta a lengyel
zarándokok imaszándékait. Egyben imáikat kérte szentföldi útjára.
A szerdai általános kihallgatás végén Ferenc pápa gondolatban Bosznia-Hercegovina és
Szerbia lakossága felé fordult, akiket keményen sújtanak az áradások és az árvíz:
emberéleteket követeltek; számos kitelepített és jelentős anyagi kár a következménye.
Minthogy a helyzet súlyosbodott, a Szentatya arra buzdított, hogy mindenki csatlakozzon
imáihoz az áldozatokért és a természeti csapás által sújtott emberekért. „Ne hiányozzon
e testvéreink számára a szolidaritás és a nemzetközi közösség konkrét segítségnyújtása”
– kérte a pápa, majd a Szent Péter téren összegyűlt hívekkel elimádkozta az Üdvözlégy
Máriát az érintettekért.
Ezután Ferenc pápa emlékeztetett, hogy május 24-én ünnepeljük Szűz Mária, a
Keresztények Segítsége liturgikus emléknapját, amely nagy tiszteletnek örvend a
sheshani kegyhelyen, Sanghajban. Arra hívta a híveket: imádkozzanak, hogy a Segítő
Szűz Mária oltalmával a kínai katolikusok továbbra is higgyenek, reméljenek és
szeressenek. Minden körülmény között legyenek az együttélés kovásza az emberek
között.
A Szentatya emlékeztetett továbbá, hogy szombaton a dél-olaszországi Aversa
településen boldoggá avatják Mario Vergana atyát és Isidor Ngei Ko Lat világi hívőt és
hitoktatót, akiket 1950-ben öltek meg Burmában a keresztény hit elleni gyűlöletből.
Krisztus iránti hűségük legyen biztatás és példa a misszionáriusok és különösen a
katekéták számára, akik missziós területen végzik értékes és nélkülözhetetlen apostoli
tevékenységüket, amelyért az egész Egyház hálás.
Végül szombaton kezdődő szentföldi útjáról szólt a pápa, mely – mint mondta –
kifejezetten vallási jellegű utazás lesz. Elsődleges célja, hogy találkozzon Bartolomeosz
pátriárkával abból az alkalomból, hogy VI. Pál és Atenagorasz pátriárka ötven évvel
ezelőtt találkozott a Szentföldön. A látogatás másik célja, hogy imádkozzon a békéért
azon a földön, ahol olyan sokat szenvednek. „Kérem, hogy imádkozzatok ezért az útért” –
búcsúzott a Szent Péter téren összegyűlt hívektől Ferenc pápa.
Forrás: Magyar Kurír