Nyomtatás

Ferenc pápa május 14-i katekézise

( 6 értékelés )

A KÖZTÜNK ÉLŐ, NÉVTELEN SZENTEK MEGTANÍTANAK A LELKI

ERŐSSÉGRE - Korábbi katekéziseit folytatva – amelyekben a Szentlélek három

ajándékáról, a bölcsességről, az értelemről és a jó tanácsról elmélkedett – a pápa

így tanított: az Úr mindig eljön, hogy az erősség Lelkének ajándékával támogasson

bennünket gyengeségünkben. Katekézisében felidézte Jézusnak azt a példabeszédét,

amely hozzásegít ahhoz, hogy megértsük ennek az ajándéknak a jelentőségét: egy

magvető kimegy, hogy elhintse a magvakat; azonban nem minden elvetett mag hoz

gyümölcsöt.

Amelyik az útfélre esik, azt a madarak csipegetik föl; amelyik köves helyre esik vagy

tövisek közé, az kikel, de hamar elszárad, mert vagy megperzseli a nap, vagy

elfojtják a tövisek. Csak az hoz gyümölcsöt, amelyik jó földre hullott (vö. Mk 4,3–9,

Mt 13,3–9, Lk 8,4–8). Jézus elmagyarázza tanítványainak: ez a magvető az Atyát

képviseli, aki bőségesen hinti szavának magvait. A mag azonban gyakran szívünk

sivárságával találkozik, és akkor is, amikor befogadjuk, fennáll annak a kockázata,

hogy meddő marad. A lelki erősség ajándékával azonban a Szentlélek felszabadítja

szívünk földjét, megszabadítja a tespedtségtől, a bizonytalanságoktól és minden

félelemtől, amely megfékezheti, úgy, hogy megvalósíthassuk a gyakorlatban az Úr

szavát, hitelesen és örömteli módon. Ez a lelki erősség valódi ajándék, erőt ad,

megszabadít sok akadályoztatástól – hangzott el Ferenc pápa tanításában.

Vannak olyan nehéz pillanatok és végsőkig fokozott helyzetek is, amelyekben a lelki

erősség ajándéka rendkívüli, példaadó módon nyilvánul meg. Ez azoknak az esete,

akiknek különösen nehéz és fájdalmas tapasztalatokkal kell szembenézniük, amelyek

feldúlják életüket és szeretteik életét.

Az Egyházban ragyognak fivéreink és nővéreink tanúságtételei, akik nem haboztak,

hogy életüket áldozzák fel azért, hogy hűségesek maradhassanak az Úrhoz és

evangéliumához. Ma sem hiányoznak keresztények a világ számos részében, akik

továbbra is ünneplik hitüket, és tanúságot tesznek róla, mély meggyőződéssel és

lelki békével; ellenállnak akkor is, amikor tudják, hogy ezért nagy árat kell fizetniük.

Mi is mindnyájan ismerünk olyan személyeket, akiknek életében voltak nehéz,

fájdalmas időszakok. Gondoljunk azokra a férfiakra és nőkre, akiknek nehéz az

életük, akik küzdenek, hogy helytálljanak a mindennapokban, eltartsák a családot,

neveljék gyermekeiket, de ezt azért teszik, mert az erősség Lelke segíti őket

Hányan és hányan vannak olyan férfiak és nők, nem ismerjük nevüket, de

dicsőségére válnak népünknek, Egyházunknak, mert erősek: erősek abban, hogy helyt

állnak a mindennapokban, végzik kötelességüket a családban, a munkahelyen, helyt

állnak a hitükben. Ezek a testvéreink szentek, a mindennapok szentjei, akik

közöttünk találhatók: rendelkeznek a lelki erősség ajándékával, hogy teljesítsék

kötelességüket – mint apák, mint anyák, mint testvérek, mint állampolgárok. Nagyon

sokan vannak. Adjunk hálát az Úrnak ezekért a keresztényekért, akiknek

életszentsége rejtve marad, de bennük a Szentlélek működik, és segíti őket előre az

élet útján. Jó, ha ezekre az emberekre gondolunk: ha ők így tesznek, ha ők képesek

így élni, akkor én miért ne lehetnék hozzájuk hasonló? 

Kérjük az Urat, hogy adja meg nekünk a lelki erősség ajándékát! Ne gondoljuk azt,

hogy ez csak egyes alkalmakkor vagy sajátos helyzetekben szükséges. Ez az ajándék

legyen keresztény lényünk alaphangja mindennapi életünkben. Ahogy már mondtam

– ismételte meg a pápa –, hétköznapi életünkben minden nap erősnek kell lennünk,

szükségünk van erre az erősségre, hogy helyt álljunk életünkben, családunkban, a hit

terén. 

Pál apostol mondatát jó újra és újra meghallgatnunk: „Mindent elviselek abban, aki

nekem erőt ad” (Fil 4,13). Amikor a mindennapi életben felbukkannak a nehézségek,

emlékezzünk ezekre a szavakra: „Mindent elviselek abban, aki nekem erőt ad”. Az Úr

adja az erőt mindig, ez az erő soha nem fogy el. Az Úr nem ad nekünk olyan

megpróbáltatásokat, amelyeket nem tudunk elviselni. Ő mindig velünk van. „Mindent

elviselek abban, aki nekem erőt ad” – ismételte meg Szent Pál szavait a pápa.

Kedves barátaim! Néha megkísért bennünket a lustaság, vagy még rosszabb: a

csüggedés – főleg az élet nehézségei, megpróbáltatásai következtében. Ezekben az

esetekben ne veszítsük el lélekjelenlétünket, hívjuk a Szentlelket, hogy a lelki

erősség ajándékával enyhítsünk szívünkön, és ismét új erővel és lelkesedéssel

töltsük meg életünket, és kövessük Jézust! Köszönöm szépen!

 

Forrás : Magyar Kurír