Ferenc pápa üzenete az 2014-es Béke Világnapra

( 17 értékelés )

"A TESTVÉRISÉG A BÉKE ALAPJA ÉS ÚTJA"

“Ebben, az első Béke Világnapra írt üzenetemben örömben és reménységben bővelkedő

életet kívánok mindenkinek, embereknek és népeknek. Minden férfi és minden nő szívében

ott lakozik ugyanis a teljes élet vágyálma. Ehhez tartozik a testvériség iránti

visszafojthatatlan vágyódás, mely a másokkal való közösség felé visz minket, hogy ne

ellenségnek vagy konkurenciának tekintsük őket, hanem testvérnek, akit elfogadunk és

magunkhoz ölelünk”. Ferenc pápa ezekkel az érzelmekkel fűtött szavakkal kezdi péteri

szolgálatának első Béke Világnapi üzenetét.

 

A testvériség minden ember életének lényeges alkotórésze, melyet először a családban

tanulunk meg, hála egy apa és egy anya egymást kiegészítő felelősségvállalásának. A

család ezért minden testvériség forrása és ennél fogva a béke első útja is, mivel hivatása

az, hogy szeretetet sugározzon a világba. Ezt a hivatást sajnos manapság a tények

megcáfolják. A mai világ jellemző jegye a „globális közöny”. Fokozatosan elfásulunk a

másik szenvedése iránt és saját magunkba zárkózunk. A világ számos részén szüntelenül

folytatódik az alapvető emberi jogok, köztük az élet és a vallásszabadság jogainak súlyos

megsértése, köztük pl. az emberkereskedelem tragikus jelensége. Vannak azonban

kevésbé szembetűnő, de nem kevésbé kegyetlen háborúk is, melyek gazdasági és

pénzügyi területen zajlanak, és amelyek az életek, a családok és a vállalkozások számára

ugyanolyan pusztítással járnak, mint a valódi háborúk.

Üzenetében Ferenc pápa hangsúlyozza: a testvériség elképzelhetetlen egy közös Atya

elismerése nélkül. Az emberek közötti igazi testvériség fontos követelménye a

transzcendens Atyaság, mert a testvériség Isten Atyaságában gyökerezik. A testvériséget

teremtő Atyaság képes egyedül átalakítani életünket. Ennek az Atyaságnak az

elismerésével erősödik meg az emberek közötti testvériség, vagyis az, amely által

felebarátokká válunk, akik gondját viselik egymásnak.

Ahhoz, hogy teljesebben megértsük az emberek testvériségre szóló meghívását, a

Szentíráson keresztül kell szemlélnünk Isten emberekkel kapcsolatos tervét. Egy példa

erre az ősszülők, Ádám és Éva és gyermekeik, Káin és Ábel története. Az ő családi

eseményeikben leolvashatjuk a társadalom genezisét és a személyek és népek

kapcsolatának alakulását. Az ő példájuk arra tanít, hogy az emberiség magán viseli a

testvériségre szóló elhivatottságot, ám azt a lehetőséget is, hogy ezt a hivatást drámai

módon elárulják.

Ferenc pápa a Populorum progressio (VI. Pál) és a Sollicitudo rei socialis (II. János Pál)

enciklikák nyomán leszögezi, hogy nemcsak a személyek, hanem a nemzetek is hivatottak

a testvériség szellemének megteremtésére és hozzáteszi, hogy a béke minden ember

osztatlan javát alkotja. A Szentatya legmélyebb meggyőződése az, hogy a testvériség

elősegíti a szegénység leküzdését is, ugyanakkor azonban hatékony politikai

intézkedésekre van szükség ezen a téren.

A pápa üzenetében hosszabban foglalkozik a jelenlegi gazdasági-pénzügyi válsággal,

melynek okát a következőkben jelöli meg: az emberek fokozatosan eltávolodtak Istentől

és embertársaiktól, mértéktelen módon csak az anyagi javakat keresték és kiüresítették a

személyek és közösségek közötti kapcsolatokat. A gazdasági válságok ismétlődése

szükségessé teszi a gazdasági fejlődés modelljeinek újragondolását és az életvitel

megváltoztatását. Sőt, a jelenlegi válság akár alkalmat is szolgáltat arra, hogy

visszaszerezzük az okosság, a mérsékletesség, az igazságosság és a lelki erősség

sarkalatos erényeit. Az ember ugyanis sokkal többre képes annál, hogy saját önző

érdekeit védje.

Ferenc pápa erőteljesen megbélyegezi az általánosan elterjedt korrupciót és a szervezett

bűnözés számtalan formáját. A politikai közösség feladata, hogy megfékezze ezeket,

elsősorban azáltal, hogy maga is átláthatóan és felelősen viselkedik. Ezáltal lesz képes

megteremteni a társadalmi békét. Minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy a

közhatalom méltóképpen képviselje érdekeit és tartsa tiszteletben szabadságjogait.

Sajnos azonban az állampolgárok és az intézmények közötti kapcsolatokat eltorzítják a

részérdekek és örökös konfliktushoz vezetnek.

A mérhetetlen önzés kifejleszti a társadalomban egyfelől a korrupció számos formáját,

amely manapság minden szinten kézzelfogható, másfelől pedig bűnszövetkezetek

létrejöttéhez vezet, kisebb csoportoktól kezdve egészen odáig, hogy ezek világméretűvé

válnak. A bűnszövetkezetek súlyosan megsértik Istent, ártalmasak minden ember

számára, tönkreteszik a teremtést és még súlyosabb, ha a vallás álarcába bújnak. Ferenc

pápa üzenetében említést tesz még a mai világ számos drámai jelenségéről, mint a

kiskorúak molesztálása, az ember- és drogkereskedelem, a munka területén jelentkező

visszaélések, az embertelen körülmények között fogva tartott rabok helyzete.

Ferenc pápa Béke Világnapi üzenetének utolsó fejezete a természet védelmével

foglalkozik. Ezen a téren is nagy szükség van a testvériségre, hiszen sokszor a kapzsiság

és a leigázás gőgje áll a háttérben. A környezetet ingyenesen kaptuk, ezért tehát a

testvérek szolgálatára kell fordítanunk. Az éhínség skandalumáról szólva a pápa

mindenkit arra a kötelességére emlékeztet, hogy az erőforrásokat elsősorban arra kell

fordítani, hogy a jövőben senki se éhezzen.

Ferenc pápa végül Mária, Jézus Anyja oltalmát kérte, hogy megértsük és megéljük minden

nap a Fia szívéből fakadó testvériséget, és elvigyük a békét szeretett földgolyónk minden

emberéhez.

 

Forrás: Vatikáni Rádió