II. János Pál pápa levele a gyermekekhez
( 4 értékelés )Boldog II. János Pál pápa adventi levele - a gyermekekhez
Kedves Gyermekek! A karácsony egy Gyermeknek, egy Újszülöttnek az ünnepe.
Ezért a ti ünnepetek is! Türelmetlenül várjátok és örömmel készültök rá, míg
számláljátok a napokat és órákat, hogy mennyi van még hátra a betlehemi szent
éjszakáig.
Karácsony körül ti is elmentek a jászolhoz, hogy meglátogassátok a szalmára
fektetett Gyermeket, Édesanyját és Szent Józsefet. A Szent Család körében saját
családotokra gondoltok. Édesanyátokra, aki a világra hozott titeket és
édesapátokra.
Miközben levelet írok nektek, én is visszagondolok arra az időre, amikor még olyan
gyermek voltam, mint ti. Én is átéltem karácsony örömteljes hangulatát, és amikor
felragyogott a betlehemi csillag, társaimmal együtt a jászolhoz siettem, hogy újra
lássam azt, ami kétezer évvel ezelőtt Palesztinában történt. Mi, gyermekek,
akkoriban énekelve fejeztük ki örömünket.
A Jézus születését követő napok is ünnepnapok, bizonyára ti is ismeritek az Ő
születéséhez kapcsolódó eseményeket: ismeritek Jézus gyermekségének
történetét.
Ez a Gyermek, aki éppen megszületett, felnőve az isteni Igazság tanítójaként
rendkívüli szeretetet tanúsít a gyermekek iránt: "hagyjátok, hadd jöjjenek hozzám
a gyermekek és ne tartsátok vissza őket, mert ilyeneké az Isten országa" (Mk
10,14), mondja tanítványainak és más alkalommal hozzáfűzi: "ha meg nem
változtok és olyanok nem lesztek, mint a gyermek, nem rnentek be a mennyek
országába" (Mt 18,3).
Mit is jelent ez valójában? Nem mást, mint hogy a gyermekben van valami, ami
nem hiányozhat abból az emberből, aki be akar jutni a mennyek országába. A
mennyország azoké, akiket úgy eltölt a bizalom, a ráhagyatkozás, a jóság, a
tisztaság az egyszerűség, mint a gyermekeket.
És éppen ez a karácsonyi üzenet lényege. "Az Ige testté lett és közöttünk lakott"
(Jn 1,14), és "akik befogadták, azoknak Jutalmat adott, hogy Isten gyermekei
legyenek" (Jn 1, 12).
Kedves gyermekek, ti szüleitek fiai és leányai vagytok, de Isten azt akarja, hogy
kegyelme révén mindannyian az Ő fogadott gyermekei legyünk. Ebben van a
karácsonyi öröm igazi forrása, örvendjetek az "istengyermekség evangéliumának"!
Felejthetetlen ünnep a Jézussal való találkozás az első szentáldozásban, melyre
úgy emlékszünk vissza, mint életünk legszebb napjára. A gyermekek ünnepélyes
keretek között járulnak a szentáldozáshoz s ettől kezdve meghívásuk van arra,
hogy a lehető leggyakrabban vegyék magukhoz és így bensőséges barátságban
maradjanak Jézussal. A katolikus családokban az elsőáldozás nagy családi ünnep.
Az Egyház történetében sok gyermeknek adott hősies lelkierőt az Oltáriszentség
iránti szeretet, mint Szent Ágnes és Szent Ágota vértanúnak, valamint Szent
Tarziciusnak, aki inkább az életét adta oda, mint hogy elárulja Jézust, akit a
kenyér színében vitt magával.
Az évszázadok folyamán egészen napjainkig mindig voltak az Egyház szentjei
között gyermekek. Az evangélium megörökítette, hogy Jézus mily különös
bizalommal fordul a gyermekek felé, és Édesanyja, a Boldogságos Szűz Mária is
kimutatta anyai figyelmét a kicsik iránt. Gondoljatok csak a lourdes-i Szent
Bernadette-re, a la salette-i gyermekekre, századunkban pedig a fatimai Lúciára,
Ferencre és Jácintára!
Szent Bernadette, a la salette-i gyermekek, Lúcia, Ferenc és Jácinta
Jézus és Édesanyja gyakran választanak ki gyermekeket, hogy olyan feladatokat
bízzanak rájuk, melyek nagy jelentőségűek az Egyház és az emberiség életében.
Én csak néhányat említettem közülük, de mily sokan vannak még rajtuk kívül,
akikkel az emberiség Megváltója mintha megosztaná gondjait! Mennyire számít
imádságaikra! Mekkora hatalma van a gyermekek imájának! A felnőttek is
tanulhatnak tőlük, mert egyszerű és feltétlen bizalommal imádkozni annyit jelent,
hogy az ember úgy imádkozik, ahogy csak a gyermekek tudnak.
Éppen ezért szeretném imádságotokba ajánlani, kedves kis barátaim, saját
családotok és a világ összes családjának gondjait. A pápa nagyon számít
imátokra! Imádkozzatok velem együtt sokat azért, hogy az egész emberiség Isten
családjává váljék és békében élhessen! Mert napjainkban is sokan esnek a gyűlölet
áldozatául a Föld különböző részein dúló háborúkban. Ezért kérlek benneteket,
kedves gyermekek, hogy különösen imádkozzatok a békéért!
Levelem végén a zsoltár szavaira emlékeztetlek benneteket:
Dicsérjétek, gyermekek az Urat!
Dicsérjétek az Úr Nevét!
Legyen áldott az Úr Neve most és mindörökké!
Napkelettől napnyugatig dicsértessék az Úr Neve!
(vö. Zsolt 113, 1-3)
Az ember mindenekelőtt az életével dicsőítheti Istent. Betlehem éjszakáján sok
ország gyermekei tekintenek hittel az újszülött Gyermekre és átélik Karácsony
nagy örömét, dalaikkal dicsőítik az Úr Nevét. Így árad szét az egész Földön
karácsony titka. Gyöngéd, megható szavak csendülnek föl ilyenkor minden nyelven,
örömének hangzik fel az egész Földön és egyesül az angyalok énekével, mely a
betlehemi jászol fölött hirdeti Isten dicsőségét:
"Dicsőség a magasságban Istennek,
és békesség a Földön Isten kedveltjeinek!"
(Lk 2,14)
Isten szeretett Fia újszülött Gyermekként jön közénk. Az Ő közelében minden
gyermek magán érzi a mennyei Atya szeretetteljes pillantását és örül, hogy Isten
szereti őket.
Isten szeret titeket, kedves gyermekek! És ez a szeretet éppen rajtatok keresztül
terjedhet tovább egész környezetetekre, sőt az egész világra. Így jut el a szeretet
mindazokhoz, akiknek különös szükségük van rá, főként a szenvedőkhöz és az
elhagyatottakhoz. Van-e nagyobb öröm annál, amit a szeretet vált ki? Van-e
nagyobb öröm annál, amit Te, Jézus, karácsonykor az emberek és főként a
gyermekek szívébe viszel?
Emeld föl kezed, isteni Gyermek,
és áldd meg kis barátaidat,
áldd meg a Föld minden gyermekét!