Nyomtatás

2012 őszén összeül a püspöki szinódus

( 4 értékelés )

Az új evangelizáció igazi értelme, hogy Istent helyezzük életünk középpontjába

2012. október 7. és 28. között tartják Rómában a XIII. rendes püspöki szinódust,

amelyet XVI. Benedek pápa hívott össze „Az új evangelizáció a keresztény hit

átadására” mottóval. Most tették közzé tervezetét, az ún. lineamentát, amely

egyfajta vademecum az új evangelizálás témájához. Stanisław Ryłko bíboros, a

Világiak Pápai Tanácsának elnökének ezzel kapcsolatos gondolatait a Vatikáni

Rádió ismertette.



Mint tudjuk, nem új fogalomról van szó: II. János Pál egész pápasága az új

evangelizáció jegyében zajlott, aki szerint azúj evangelizáció módszereiben,

kifejezéseiben, erejében is új. A lineamenta tartalmának jobb megértéséhez

azonban megfelelő segítségre van szükség. Az új evangelizáció kifejezés ugyanis

oly megszokottá, mindennapossá vált, hogy ezzel valódi értelmének helytelen

használatát kockáztatjuk, amely idővel nem sokat mondó szlogenné is válhat –

véli Ryłko bíboros.

A kérdés lényegének megértéséhez II. János Pál magisztériumából kell kiindulni,

amely által XVI. Benedek tanítása is érthetővé válik, aki ebben a témában is

követi elődje elképzeléseit. A III. évezred kihívásaival kapcsolatban II. János Pál

megfogalmazta Novo millennio ineunte kezdetű apostoli levelét, amely alapvető

és aktuális irányelveket tartalmaz az egyház küldetéséről, és számos veszélyre,

kockázatra világít rá, kiemelve, hogy Krisztus misztériuma mindig a legelső és

abszolút alap kell, hogy legyen lelkipásztori tevékenységünkben. Az új

evangelizációt segítő kezdeményezések előkészítésekor nem egy „mágikus

formulát” kell keresni, hanem biztosnak kell lenni abban, hogy Krisztus velünk van

– írja a Világiak Pápai Tanácsának elnöke.



XVI. Benedek tanítását felidézve, amelyet a svájci püspökökhöz intézett,

megállapíthatjuk: az evangelizálót fenyegető egyik veszély lehet a lelki

kiüresedés. Ennek elkerüléséhez el kell köteleznünk magunkat Isten igéjének

hallgatása, az ima és a szentségekhez járulás mellett, hogy fel tudjuk fedezni az

emberekben az Isten iránti érzéket. A pápa hangsúlyozza: a keresztényeknek újra,

még erősebben Istent kell a középpontba helyezniük.

Benedek pápa egy alkalommal így fogalmazott: ha az egyház arra törekszik, hogy

vonzó legyen, akkor hibás úton jár. Az egyház ugyanis nem magának dolgozik;

nem arra törekszik, hogy létszámát és ezáltal hatalmát növelje. A másik

szolgálatában áll, nem magának tesz jót, hanem azért tevékenykedik, hogy

mindenki számára elérhetővé tegye Jézus tanítását, a nagy igazságokat, a

szeretet és a kiengesztelődés Jézus által megjelölt nagy erőit, amelyek mindig az

Úrtól származnak. Ebben az értelemben nem azt keresi, hogy tetszetős legyen az

emberek számára, hanem, hogy Jézus Krisztusért mindenki számára átláthatóvá

legyen. Nem magára kell gondolnia, hanem a másikat kell segítenie önmaga

felfedezésében.

Az új evangelizáció valódi értelme Isten központi szerepe életünkben. Első és

legfontosabb gondolatunk, amint azt a szentek élete is mutatja, keresztény

létünkre kell, hogy irányuljon. Antióchiai Szent Ignác Róma felé utazva, ahol

vértanúhalál várt rá, így fohászkodott: „Imádkozzatok értem, hogy ne csak névleg,

hanem valóban keresztény lehessek”.

Az evangelizáció gyökere tehát az élet keresztény megélésében, létünkben, nem

pedig az igehirdetés módszereiben, tematikájában, nyelvezetében rejlik.

Keresztény mivoltunkból kell kiindulnunk, abból, hogy egyház vagyunk. Amikor új

evangelizációról beszélünk, megújult keresztény létünkről gondolkodunk, olyan

egyházról, amely képes tanúságot tenni a keresztény élet szépségéről. Tehát nem

valamiféle mágikus formulát kell keresnünk ahhoz, hogy az emberek figyelmét

felkeltsük, hanem abból a bizonyosságból kell kiindulnunk, hogy Krisztus

tanítványai vagyunk. A következő szinódus lineamentája ennek megértésében

segít.



Az egyházi mozgalmak és közösségek is arra hivatottak, hogy ebből a

szemszögből vizsgálják küldetésüket, amely a saját identitásukról való

elmélkedést is jelenti. E közösségek nagyon fontos szerepet játszanak az

evangelizációban. Hatékonyságuk nem előre kidolgozott módszerektől függ, sokkal

inkább a karizma által táplált hit pedagógiájától, amely által hiteles, küldetésüket

és hivatásukat jól ismerő keresztények születnek – hangsúlyozza Stanisław Ryłko

bíboros. Ezért tehát ezeknek a közösségeknek az új evangelizációra való felhívás

identitásuk elmélyítését jelenti. Ma az egyik legfontosabb feladat a kegyelmi

adományok újbóli felfedezése, amely nagyban hozzájárulhat az új evangelizáció

sikeréhez. A közösségek és mozgalmak újból és újból felfedezhetik karizmájuk

szépségét, emlékezve arra, hogy ez az egyház és a misszió szolgálatában áll.

Az új evangelizációra való felhívás arra szólít, hogy új módon legyünk

keresztények és újítsuk meg egyházunkat is, amelyet az apostolok cselekedetei, a

Szentlélek ereje hat át, s ez által újítja meg az egész keresztény közösséget.


Forrás: Vatikáni Rádió/Magyar Kurír