Az új evangelizáció igazi értelme, hogy Istent helyezzük életünk középpontjába
2012. október 7. és 28. között tartják Rómában a XIII. rendes püspöki szinódust,
amelyet XVI. Benedek pápa hívott össze „Az új evangelizáció a keresztény hit
átadására” mottóval. Most tették közzé tervezetét, az ún. lineamentát, amely
egyfajta vademecum az új evangelizálás témájához. Stanisław Ryłko bíboros, a
Világiak Pápai Tanácsának elnökének ezzel kapcsolatos gondolatait a Vatikáni
Rádió ismertette.
Mint tudjuk, nem új fogalomról van szó: II. János Pál egész pápasága az új
evangelizáció jegyében zajlott, aki szerint azúj evangelizáció módszereiben,
kifejezéseiben, erejében is új. A lineamenta tartalmának jobb megértéséhez
azonban megfelelő segítségre van szükség. Az új evangelizáció kifejezés ugyanis
oly megszokottá, mindennapossá vált, hogy ezzel valódi értelmének helytelen
használatát kockáztatjuk, amely idővel nem sokat mondó szlogenné is válhat –
véli Ryłko bíboros.
A kérdés lényegének megértéséhez II. János Pál magisztériumából kell kiindulni,
amely által XVI. Benedek tanítása is érthetővé válik, aki ebben a témában is
követi elődje elképzeléseit. A III. évezred kihívásaival kapcsolatban II. János Pál
megfogalmazta Novo millennio ineunte kezdetű apostoli levelét, amely alapvető
és aktuális irányelveket tartalmaz az egyház küldetéséről, és számos veszélyre,
kockázatra világít rá, kiemelve, hogy Krisztus misztériuma mindig a legelső és
abszolút alap kell, hogy legyen lelkipásztori tevékenységünkben. Az új
evangelizációt segítő kezdeményezések előkészítésekor nem egy „mágikus
formulát” kell keresni, hanem biztosnak kell lenni abban, hogy Krisztus velünk van
– írja a Világiak Pápai Tanácsának elnöke.
XVI. Benedek tanítását felidézve, amelyet a svájci püspökökhöz intézett,
megállapíthatjuk: az evangelizálót fenyegető egyik veszély lehet a lelki
kiüresedés. Ennek elkerüléséhez el kell köteleznünk magunkat Isten igéjének
hallgatása, az ima és a szentségekhez járulás mellett, hogy fel tudjuk fedezni az
emberekben az Isten iránti érzéket. A pápa hangsúlyozza: a keresztényeknek újra,
még erősebben Istent kell a középpontba helyezniük.
Benedek pápa egy alkalommal így fogalmazott: ha az egyház arra törekszik, hogy
vonzó legyen, akkor hibás úton jár. Az egyház ugyanis nem magának dolgozik;
nem arra törekszik, hogy létszámát és ezáltal hatalmát növelje. A másik
szolgálatában áll, nem magának tesz jót, hanem azért tevékenykedik, hogy
mindenki számára elérhetővé tegye Jézus tanítását, a nagy igazságokat, a
szeretet és a kiengesztelődés Jézus által megjelölt nagy erőit, amelyek mindig az
Úrtól származnak. Ebben az értelemben nem azt keresi, hogy tetszetős legyen az
emberek számára, hanem, hogy Jézus Krisztusért mindenki számára átláthatóvá
legyen. Nem magára kell gondolnia, hanem a másikat kell segítenie önmaga
felfedezésében.
Az új evangelizáció valódi értelme Isten központi szerepe életünkben. Első és
legfontosabb gondolatunk, amint azt a szentek élete is mutatja, keresztény
létünkre kell, hogy irányuljon. Antióchiai Szent Ignác Róma felé utazva, ahol
vértanúhalál várt rá, így fohászkodott: „Imádkozzatok értem, hogy ne csak névleg,
hanem valóban keresztény lehessek”.
Az evangelizáció gyökere tehát az élet keresztény megélésében, létünkben, nem
pedig az igehirdetés módszereiben, tematikájában, nyelvezetében rejlik.
Keresztény mivoltunkból kell kiindulnunk, abból, hogy egyház vagyunk. Amikor új
evangelizációról beszélünk, megújult keresztény létünkről gondolkodunk, olyan
egyházról, amely képes tanúságot tenni a keresztény élet szépségéről. Tehát nem
valamiféle mágikus formulát kell keresnünk ahhoz, hogy az emberek figyelmét
felkeltsük, hanem abból a bizonyosságból kell kiindulnunk, hogy Krisztus
tanítványai vagyunk. A következő szinódus lineamentája ennek megértésében
segít.
Az egyházi mozgalmak és közösségek is arra hivatottak, hogy ebből a
szemszögből vizsgálják küldetésüket, amely a saját identitásukról való
elmélkedést is jelenti. E közösségek nagyon fontos szerepet játszanak az
evangelizációban. Hatékonyságuk nem előre kidolgozott módszerektől függ, sokkal
inkább a karizma által táplált hit pedagógiájától, amely által hiteles, küldetésüket
és hivatásukat jól ismerő keresztények születnek – hangsúlyozza Stanisław Ryłko
bíboros. Ezért tehát ezeknek a közösségeknek az új evangelizációra való felhívás
identitásuk elmélyítését jelenti. Ma az egyik legfontosabb feladat a kegyelmi
adományok újbóli felfedezése, amely nagyban hozzájárulhat az új evangelizáció
sikeréhez. A közösségek és mozgalmak újból és újból felfedezhetik karizmájuk
szépségét, emlékezve arra, hogy ez az egyház és a misszió szolgálatában áll.
Az új evangelizációra való felhívás arra szólít, hogy új módon legyünk
keresztények és újítsuk meg egyházunkat is, amelyet az apostolok cselekedetei, a
Szentlélek ereje hat át, s ez által újítja meg az egész keresztény közösséget.
Forrás: Vatikáni Rádió/Magyar Kurír