NyomtatásE-mail

Április / Nagycsütörtöki szertartások

( 16 értékelés )

Nagycsütörtöki szertartások

Jézus Krisztus szenvedésének és feltámadásának szent három napja az utolsó vacsora

miséjével kezdődik. Az utolsó vacsorán történt az Oltáriszentség és a papi rend

szentségének alapítása.

 

A székesegyházakban nagycsütörtök délelőtt a püspök papjaival együtt ünnepélyes

misét mutat be, amelyen megszenteli a keresztelésnél, bérmálásnál, betegek

keneténél, templomszentelésnél használatos szent olajakat és krizmát. Régen ezen a

napon történt a bűnösök visszafogadása.

Az esti szentmise, az utolsó vacsora miséje a szenvedésre induló Jézus búcsúja

övéitől. Jézus Krisztus ekkor adta át búcsúajándékait: szeretetének jelét a

lábmosásban, Testének és Vérének szentségét, a papi átváltoztató hatalmat, s

mintegy végrendeletül, elmondta búcsúbeszédét, és elmondta egyházáért főpapi

imáját.

A misében a glória után a harangok megszólalnak, de azután elnémulnak a

nagyszombati vigília glóriájáig, s helyüket a fakereplők foglalják el. E némaság a

Krisztus kínszenvedésekor elnémult apostolok félelmét és a gyászt jelképezi. A mise

végeztével az Oltáriszentséget ünnepélyesen az e napokra fenntartott őrzési helyre

viszik és a húsvéti vigíliamise áldoztatásáig ott őrzik. Ezután következik az

oltárfosztás. (Latinul: denudatio altarium. Az esti szentmise végén, miután

az Oltáriszentséget már elvitték a szentsírra, a pap Jézus szenvedéseinek

emlékezetére minden virágot, terítőt, gyertyatartót és feszületet eltávolít az

oltárokról, s azok így maradnak a nagyszombati liturgiáig.)

 

A nap szertartásához tartozik a sötétzsolozsma elimádkozása is. Az oltárra helyezett

gyertyatartón minden zsoltárvers után eloltanak egy gyertyát. A gyertyák kioltása az

ószövetségi próféták megölését és a szenvedő Krisztust magára hagyó tanítványok

hűtlenségét jelképezi.

 

Forrás: Magyar Kurír/Liturgikus Lexikon, Éneklő Egyház

joomla template