Március / Gyümölcsoltó Boldogasszonyhoz kapcsolódó népszokások

Gyümolcsoltó Boldogasszony ünnepéhez fűződő hagyományaink

A szegedi eredetű Lányi-kódexben Testfogadó Boldogasszony, az Érdy-kódexben

Asszonyunk, Szűz Máriának szeplételen foganatja, a lőcsei kalendáriumban (1642)

Boldogasszony fogadása, a moldvai csángó Gajcsánában Gyimőcsótó az ünnepnap

elnevezése.

Kun Fruzsina: Gyümolcsoltó Boldogasszony

Az ünnepi szentmise liturgiájához Padányi Bíró Márton följegyzése szerint

hozzátartozott a leborulás szép hagyománya: „Karácsony napján és a Szűz Mária

napjain, főképpen pedig Gyümölcsoltó Boldogasszony, vagyis az Ige testesülése és

fogantatása napján, a misemondó pap az isteni szolgálatban lévő több társaival

együtt az oltár eleibe mégyen. Ott a legelső, legalsó grádicson éppen a földig

leborul, így imádja a megtestesült Igét és az isteni kegyességnek ebben

kinyilatkoztatott titkát ilyen alázatossággal tiszteli.”

Az ünnep ihlette az Üdvözlégy és az Úrangyala imádságokat. Egy régóta élő

hagyomány alapján Kiskunfélegyházán és közelében, a ferencszállási Szentkút

tanyavilágában, s a palóc Hangonyban ezer Üdvözlégyet, a palóc Egerbocson,

Bátorban és más környező falvakban ezer Úrangyalát szoktak az ünnep vigíliáján

az angyali üdvözlet emlékezetére elvégezni. Az ájtatosság alkonyattól éjfél utánig

tart. Gyöngyöspata jámbor asszonyai hajnali három órakor a Gyümölcsoltó

Boldogasszony zsolozsmáját végzik; mint mondják, akkor jött Gábor angyal.

de Champaigne: Angyali üdvözlet

A magyar vallásos néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás,

szemzés napja. Országszerte általános szokás szerint e napon kell oltani a fákat,

hiszen Szűz Mária is ekkor fogadta méhébe Jézust. Mint minden jeles naphoz, ez

ünnephez is számos népszokás kapcsolódik:

Székesfehérvár-Felsővároson a déli Úrangyala-harangszó idején sorra rázzák a

gyümölcsfákat, hogy majd bőven teremjenek. A csíkszentmártoniak az ünnepen

szedik az oltóágakat; s úgy tartják, hogy ahány nappal szólal meg ünnep előtt a

pacsirta, utána még annyi nappal elhallgat. A tápiógyörgyei gazda ezen a napon

kimegy a kertbe, és a gyümölcsfák törzsét kereszttel jelöli meg. A méhészek a

röplyukakhoz is állítanak gallyakat, hogy fáikról a méhek majd jól mézeljenek.

Budaörsön, Hőgyészen, Németbólyban a gazda e napon kitárja az istálló ajtaját,

mintegy meghívja a fecskéket, Isten madarait, hogy házában fészkeljenek, mert az

öregek hite szerint felérnek egy tűz ellen való biztosítással. Az érkező fecskék arra

is intik a gazdát, hogy a tavaszi munkák ideje elérkezett.

Forrás: Magyar Kurír