NyomtatásE-mail

Október / A rózsafüzér eredete

( 10 értékelés )

A rózsafüzér eredetéről

A rózsafüzér eredetét négy forráshoz vezethetjük vissza: a zsoltározáshoz, a

Miatyánkhoz, az Üdvözlégyhez és az imaláncokhoz. Ezekből adódott össze kb. a 15.

században a ma ismert rózsafüzér, más néven olvasó, vagy szentolvasó.

 

A 13. században a szerzetesek kórusban imádkozták a zsoltárokat, néhány helyen

mind a 150 zsoltárt. Azok a barátok, akik nem tudtak olvasni, ugyanakkor 150

miatyánkot mondtak a zsoltárok helyett.

Magánkinyilatkozatás formájában Szent Domonkos kapta azt az üzenetet, hogy az  

üdvözlégyet imádkozzák 150-szer a miatyánk helyett, ezért a domonkosokkal van

összekapcsolva a rózsafüzér terjesztése.

Ezt Alanus de Rupe, egy domonkos a 15. században (+1475) említi először.

Akkoriban tehát a rózsafüzér 150 üdvözlégyből állt, de az üdvözlégynek csak az

első, szentírási részét mondtákÜdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van

teveled. Áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse.

IV. Orbán pápa 1261-ben hozzáadta "Jézus" nevét, és ez alkalmat adott a 15.

században a rajnavölgyi karthauzi szerzeteseknek, hogy minden egyes

üdvözlégyhez hozzáadjanak egy titkot Jézus életéből, amin aztán elmélkedni,

szemlélődni tudtak.

Többnyire csak 50 üdvözlégy imát mondtak, és így 50 titkot soroltak fel; de vannak

olyan listák is, amelyek 150 titkot tartalmaznak.

A titkokat latinul clausulának nevezték, mert ezek zárták le az üdvözlégy imáját.

Mindez a 15. század elején (1409-1415) történhetett a rajnavölgyi karthauzi

kolostorokban, mint pl. Trier, Mainz, Köln, Strassburg.

Úgy tűnik, hogy a titkoknak első ilyen sorozata a karthauzi Esseni Adolf (+1439)

műve, valamint a tanítványáé, Porosz Domonkosé (+1460), aki valószínűleg több

ilyen sorozatnak a szerzője. Feltehetően Porosz Domonkos volt az, aki az 50

üdvözlégy imát tizedekre osztotta, a titkokat hozzáadta, és elnevezte ezt az

imádságot "rosarium"-nak, vagyis Mária rózsakoronájának.

Valamivel később Alanus de Rupe, domonkos szerzetes Douaiban 1468-70 körül

megalapította a Rózsafüzér Társaságot, amely nagyban hozzájárult ennek az

ájtatosságnak az elterjedéséhez.

Boldog Alanus de Rupe

Az üdvözlégy második része (Asszonyunk, Szűz Mária...) csak később lett része az

imádságnak Szent V. Piusz pápa szorgalmazására, aki maga is domonkos volt, és

aki hivatalosan jóváhagyta a rózsafüzért (1568), és terjesztette annak

imádkozását.

Ez a végső könyörgés a hagyományból származik. Efezusban imádkozták, amikor a

431-es efezusi zsinat megvédte Mária istenszülői címét.

A dicsőség és az apostoli hitvallás, valamint az 5 tizedet megelőző 3 üdvözlégy az

isteni erényekkel kapcsolatban, a tridenti zsinat után, a 16. században került

hozzá.

A rózsafüzér titkainak számát is lecsökkentették 15-re, vagyis minden tizednek

egyetlen titka van. Így alakult ki a mai öttizedes, "hagyományos" rózsafüzér, amit

Domonkos olvasónak is neveznek.

Emellett léteznek más típusú rózsafüzérek is (háromtizenegyedes, héthetedes stb.)

Az Egyház szokása szerint a karácsonyi időben az örvendetes titkokat; nagyböjt

folyamán a fájdalmas titkokat; a húsvéti időben a dicsőséges titkokat imádkozzuk.

Az év többi részében (általános időben) pedig felosztjuk a titkokat a hét napjai

között: hétfőn és szombaton az örvendetes, kedden és pénteken a fájdalmas,

szerdán és vasárnap a dicsőséges titkokat mondjuk, míg az újabbakat, a

"világosság titkait" csütörtökre ajánlotta 2002-ben (a Rózsafüzér évében) II. János

Pál pápa.

 

Forrás: Miklósházy Attila: A rózsafüzér titkainak eredete

 

Figyelmükbe ajánlom még a következő oldalakat:

http://www.depositum.hu/rozsafuzer.html

http://uj.katolikus.hu/lelkiseg.php?h=14

 

http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=41

 

joomla template