Hiba
  • [sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló munkácsy mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

NyomtatásE-mail

Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája

( 20 értékelés )

[sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló munkácsy mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

Munkácsy Mihály életművében kétségkívül a Krisztus-trilógia jelenti az egyik

csúcspontot, még akkor is, ha a három mű együttes kiállítására csupán Munkácsy

halála után majd' száz évvel került sor.

{gallery}munkácsy{/gallery}

Amikor a művész 1880 nyarán hozzáfogott a Krisztus Pilátus előtt kompozíciójához,

akkor már évek óta Párizs egyik legsikeresebb műkereskedőjével, Charles

Sedelmeyerrel dolgozott együtt. Sedelmeyer törekvése, hogy Munkácsyból világhírű

művész váljon, eredményesnek bizonyult. A nagy Krisztus-kép így már a

megszületése pillanatában a nemzetközi figyelem középpontjába került. A kép

párizsi, angliai és bécsi bemutatása után, 1882 elején Budapesten is látható volt,

ahol 80 ezren tekintették meg. 

{gallery}munkacsypilatus.jpg{/gallery}

Krisztus Pilátus előtt (1881)

Munkácsy már 1881-ben készített vázlatokat egy újabb Krisztus-képhez. Az 1884-re

elkészült Golgota érdekessége, hogy a keresztre feszített Megváltó alakját  

önmagáról mintázta a művész. A Golgota párizsi, budapesti vagy angliai bemutatása

ugyanúgy százezreket vonzott a kép elé, mint az első Krisztus-kép kiállítása.

{gallery}munkacsygolgota.jpg{/gallery}

Golgota (1884)

A trilógiaként elképzelt sorozatba ezek után egy Feltámadás-kompozíció

illeszkedett volna a leginkább. Munkácsyt azonban az 1880-as években új

megrendelések kötötték le. 1895-ben Golgota fő motívuma alapján festette meg a

tőketerebesi Andrássy-mauzóleum oltárképét, ekkor azonban alkotóereje már nagyon

meggyengült. A betegséggel küzdő művész utolsó alkotásaként trilógia harmadik

darabját készítette el, az Ecce Homo-t.

{gallery}munkacsyecce.jpg{/gallery}

Ecce Homo (1896)

Témájuk ellenére Munkácsy Krisztus-képeit nehéz oltárképként elképzelni, sokkal

inkább kultúrtörténeti zsánerkompozícióknak kell tekintenünk őket. Hatalmas

méreteik, a bemutatásukat övező felfokozott hangulat és a bibliai eseményt

megjelenítő erejük lenyűgözte a közönséget. A művek már-már vallásos

sugárzásának titka, hogy Munkácsy tapintható közelségbe hozta a Megváltót, s a

szemlélő közönséget bevonta a krisztusi szenvedéstörténetbe. Egy olyan modern

Krisztus-képet teremtett, amely a modern, egyre kifinomultabb ingereket kereső

ember igényeire volt szabva. Egyszerre nyújtott tehát vallásos élményt és szellemi

élvezetet. Korunkban, amikor a vizuális művészet technikai lehetőségei

erőteljesen kitágultak, még mindig lenyűgöző hatást gyakorolnak a képek a

befogadóra.

{gallery}munkacsytrilo.jpg{/gallery}


Forrás: Magyar Nemzeti Galéria

joomla template