NyomtatásE-mail

A Notre-Dame székesegyház Chartresban

( 11 értékelés )

A chartres-i katedrális

A Párizstól 80 km-re délnyugati irányban fekvő Chartres városában található a

chartres-i katedrális, (franciául: La Cathédrale Notre-Dame de Chartres) a francia

gótikus építészet egyik kiemelkedő alkotása, mely szinte teljes egészében eredeti

állapotában őrződött meg.

„[Chartres] Katedrálisa az egyik legkorábbi és talán a legszebb is abból a kétszázból,

amit a XIII. és XIV. században építettek. … A katedrális, a hit eme nagyszerű alkotása,

komolyan és magabiztosan emelkedik a babona és a kegyetlenség világa fölé.”

(részlet Bamber Gascoigne: A keresztények című könyvéből)

Miután az első chartres-i katedrális 1020-ban leégett, helyére egy román stílusú

bazilikát emeltek. Bár ez az épület túlélte az 1134-ben keletkezett tűzvészt, mely a

város nagy részét elpusztította, 1194. június 10-én éjszaka egy villámcsapás

következtében kigyulladt és csak a nyugati tornyok, a köztük lévő homlokzat, valamint

az altemplom maradt meg. 1194-től kezdve beszélhetünk a gótikus chartres-i

katedrálisról.

A Franciaország minden részéből érkezett adományok segítségével szinte azonnal

hozzákezdtek az újjáépítéshez, és 1220-ra az épület szerkezetileg készen állt,

magában foglalva a korábbi bazilika megmaradt részeit. Az építkezés befejeztével IX.

Lajos király jelenlétében szentelték fel a katedrálist 1260. október 24-én.

A katedrális két, egymástól eltérő toronnyal rendelkezik. Az egyik, amely 105 méter

magas, az 1140-es évekből származik, míg a másik, 113 méteres torony egy kora 16.

századi csúccsal kiegészített korábbi építmény. Az épület teteje halvány zöldes színű.

A falak külső oldalán mindenfelől támfalak épültek, amelyekre az ablakok szokatlanul

nagy mérete miatt volt szükség. Mivel a hajó felső része javarészt üvegből áll, szükség

volt a külső támpillérekre, melyek az oldalhajónál a tető fölé nyúlnak. Chartres volt az

első hely, ahol ilyen, a külső megjelenést nagyban befolyásoló strukturális elemeket

alkalmaztak.

A katedrálisnak összesen kilenc bejárata van, melyekből három az előző épületből

maradt meg.

A déli kereszthajó bejáratának díszítése „az utolsó ítélet” témakörére épít az apostolok

szobraival (Radnóti Miklós Chartres című versében utal ezen szobrokra). Az északi

kereszthajó bejáratánál a Szűz megkoronázásának jelenete látható, próféták és mások

szobraival a középpontban.

A nyugati bejáratot, más néven a királyi bejáratot 1145-1150 körül faragták ki; az

ekkortájt forradalminak számító tölcsér alak később széles körben elterjedt. A

bejáratot díszítő szobrok keskeny, magas alkotások, királyokat, királynőket és más

személyeket ábrázolnak az Ótestamentumból. A hármas kapuzat jobb oldali ívén a hét

szabad művészetet jelképező alakok láthatóak: a dialektikát Arisztotelész, a retorikát

Cicero, a grammatikát Donatus, a geometriát Euklidész, az aritmetikát Boethius, az

asztronómiát Ptolemaiosz Klaudiosz, a zenét Püthagorasz szimbolizálja.

A katedrális főhajójának belseje igen tágas, ez a legszélesebb főhajó

Franciaországban. Belső magassága 36, hossza 128 méter. A kőpadlón ma is

megtalálható az 1205-ből származó labirintus, melyet a szerzetesek elmélkedésre

használtak, miközben végigsétáltak rajta. A labirintus külső átmérője kb. 13 méter,

szinte ugyanakkora, mint a nyugati rózsaablaké, és a bejárattól éppen akkora

távolságra van, mint az ablak a padlózattól. A labirintuson egyetlen út vezet csak

végig, ennek hossza 289 méter.

A korai 13. századból származó ablakai jelentik az épület egyik kiemelkedő

látványosságát. Az eredeti 186 ablakból 152 élte túl a történelem viharait és maradt

fenn eredeti állapotában. A rózsaablakok három fő csoportja a következő:

Nyugati Rózsa: az 1100-as évekből származik, fő motívuma az utolsó ítélet

Északi Rózsa: 1230-ban, ajándékként érkezett, a Szűz dicsőítését ábrázolja

Déli Rózsa: az 1230-es évekből, Krisztus dicsőítését ábrázolja

 

A katedrálist bemutató angol nyelvű oldalt itt találják!

A székesegyház saját honlapja pedig ide kattintva érhető el!

 

Forrás: Wikipédia

joomla template