NyomtatásE-mail

A firenzei Dóm

( 22 értékelés )

A firenzei Dóm

Firenzei Dóm, olaszul: Cattedrale di Santa Maria del Fiore (jelentése: Liliomos Mária

Székesegyháza). A Dómot úgy tervezték, hogy ne csak a vallásgyakorlás helye legyen,

hanem gyűléseket is tarthassanak benne.

A székesegyházat 1294-ben néphatározat alapította. Az építést 1296-tól Arnolfo di

Cambio kezdte meg. Sok pillérrel, oszlopokkal, levélfaragványokkal, figurákkal látta el.

Alapjában benne van a Santa Reparata templomának, illetve más, kisebb templomoknak

és a környéken álló házaknak az alapja is. Legalján nagy kövek, majd szilárd kavics és

mészkő. Arnolfo beboltozta a kupola alatt elhelyezkedő három fő tribunát is, de

1300-ban elhunyt.

Később Giotto vezette a munkálatokat, őt Andrea Pisano és Francesco Talenti követték.

1357-ben az eredeti tervet kibővítették. Filippo Brunelleschi 1420-ban átvette a munkát,

ekkora már készen volt a hosszhajó, a boltváll magasságáig a kupolatér. Ő a kupolát

készítette el, ezt 1436-ban szentelték fel. Az Arnolfo di Cambio-féle homlokzatot

1587-ben lebontották; a jelenleg látható gótikus stílusú homlokzat 1871-1887 között

épült, Emilio de Fabris tervei alapján.


A templom 169 méter hosszú, 104 méter széles, kupolája a laternával 107 méteres,

ezzel Olaszország legnagyobb, a világ negyedik legnagyobb temploma.

A 40 métert meghaladó fesztávolságú, nyolcszög-alaprajzú tér fölé kettős héjú kolostor-

kupolaboltozat emelkedik, záradékát laterna díszíti. A Filippo Brunelleschi tervei alapján

készült kupola újszerű szerkezeti, építéstechnikai jellegzetességeivel az építészet

tudománnyá válásának első nagyszabású bizonyítéka. A vastagabb belső héjban 64

rejtett, spirálvonalban felfelé haladó bordát hozott létre, így a kupola szerkezete

önhordó lett, nem kellett aláállványozni a teljes építkezés ideje alatt. A kupola belsejét

Vasari és Zuccari freskói díszítik. Fából készült külsejét pedig cseréppel borították be.

A templom egyszerű, puritán stílusú, de több gyönyörű festmény és síremlék ékesíti. A

központi kápolnában található például Firenze első püspökének, Szent Zenóbiusznak

(San Zanobi) a szarkofágja, Lorenzo Ghiberti műve. Ugyanitt az oltár felett látható két

terrakotta angyalszobor, Lucca della Robbia alkotása. A bal oldali hajóban levő két lovas

kép Paolo Uccello és Andrea del Castagno munkája. Lépcső visz le Szent Reparata

kriptájába; itt nyugszik Brunelleschi is.


Lorenzo Ghiberti a firenzei dóm számára készítette azt az arany ereklyetartót, amely

Szent Zenóbiusz életének jeleneteit ábrázolja.

A dóm harangtornya 84,7 méter magas, gótikus harangtorony, sötét és világos

márványberakással. A köznép ma is Giotto tornyának  (Campanile di Giotto) hívja. A

mester 1334. július 9-én látott neki a munkának: 20 rőfnyi (kb. 15,5m) mély gödröt

ástak hozzá, s kimerték a kavicsot és vizet a gödörből, majd alját kemény kövekkel

borították. Erre került aztán 12 rőfnyi (kb. 9,3m) tégla és kavics, majd kézzel 8 rőfnyi

(kb. 6,5m) magasságú fal. Ünnepélyes keretek között Firenze érseke tette le első kövét.

A falakat ezután a német gótikát követő stílusban építették tovább.

A torony építését 1359-ben Andrea Pisano (1290-1348), s később Talenti fejezték be. Az

alsó szinten ikerablakok, míg a legfelsőn hármasablak található. A faldíszítő elemeket

maga Giotto rajzolta meg. A tervek alapján aztán Pisano tette fel a domborműveket.

A templom felőli oldal domborművei Luca della Robbia alkotásai. 1437 és 1438 között

készített öt márványművet, amelynek figurái az öt szabad művészetet személyesítették

meg.


A felette nyíló fülkék szobrai csak másolatok, eredetijüket a Dóm múzeumában lehet

megtekinteni. A torony nyugati oldalát Donatello szobrai, többek közt a híres Zuccone

(Habakuk próféta), déli és északi oldalát Giotto és Andrea Pisano szép reliefjei ékesítik.

A Dóm-múzeumban őrzik a székesegyházból, a harangtoronyból és a

keresztelőkápolnából való régiségeket, többek közt a Luca della Robbiától és

Donatellótól származó éneklő és táncoló fiúk és lányok csoportjait s más domborműveket,

szobrokat, ötvöstárgyakat. A leghíresebb mű a múzeumban Michelangelo 2., "firenzei"

Pietàja (1550). Michelangelo első, legismertebb Piétája a Szent Péter-bazilikában

található.


A világhírű Dóm szépsége a következő alkotók keze-munkáját dicséri: Arnolfo di

Cambio, Filippo Brunelleschi, Donatello, Lorenzo Ghiberti, Davide és Domenico

Ghirlandaio, Michelangelo, Paolo Uccello, Giorgio Vasari


A Dóm weboldalát ide kattintva érhetik el! Csodálatos képanyagot és angol nyelvű

információkat találnak, ha ide kattintanak!


Forrás: Wikipédia

joomla template