NyomtatásE-mail

Húsvéti idővel kapcsolatos tudnivalók

( 25 értékelés )

Húsvét nyolcada és a húsvéti idő

Amikor a keresztény húsvét ünneplése belép a történelembe, azonnal hozzákapcsolódik

az utána következő ötven nap ünneplése is. Tertullianus szerint "nagy örömmel" kell

megünnepelni ezeket a napokat. Szent Iréneusz szerint pedig az ünnep "egyetlen

napját" jelenti ez az idő. Ebben nyilvánul meg mind a mai napig a húsvéti idő

ünneplése.

Húsvét nyolcadát Rómában a "fehér ruhák hetének" nevezték. A IV.századtól a

keresztség utáni oktatásokat tartották ekkor az újonnan megkeresztelteknek.

Szent Ágoston még beszédeiben is különbséget tesz az "újszülöttek" és a hívek között.

Több helyen külön miseszöveg található húsvét nyolcadára és a megkereszteltekért.

A húsvét utáni vasárnapon az új megkereszteltek letették fehér ruháikat és a hívek

közt megkezdték tanúságtévő életüket. Ezt a vasárnapot "Fehérvasárnapnak"

nevezzük ma is.

A húsvéti idő olvasmányait nem az Ószövetségből, hanem az Apostolok

Cselekedeteiből olvassuk. Az evangélium pedig Szent János evangéliuma

búcsúbeszédének egyes részei. A húsvéti idő saját éneke az "Alleluja", amelyet a

misék bevonulási és áldozási énekeihez is hozzáteszünk.


Forrás: Verbényi István: Ministránsok kézikönyve 

joomla template