Szántóné Kati néni emlékére

( 18 értékelés )

2011. december 27-én kísértük utolsó útjára Szántó Lászlóné Kató nénit, az agárdi

egyházközség szeretett és tisztelt hívét. Kató néni tagja volt az Agárdi plébániai

Karitász csoportnak, a Rózsafüzér Társulatnak, és két éve a "Jézusom, Bízom

Benned!" imacsoportunknak is.

Saját kezűleg hímzett, elajándékozott, szépséges oltárterítői több templom

oltárát díszítik hazánkban, az Úr dicsőségére, és a hívek örömére.

Imacsoportunk a februári Szentségimádást Kató néni örök boldogságáért ajánlotta

fel. Február 27-i imaóránkon is rá emlékezünk, és érte imádkozunk.

Nagyon hiányzol,drága Kató néni!

Adj, Uram, örök nyugodalmat Neki!

Az írás szerzője: Imrik Györgyné

_______________________________________________________________________

Kati néni munkásságának alaposabb megismeréséhez, kérjük, olvassák el az alábbi,

2006-ban megjelent cikket:

Istent szolgálni két kezünk munkájával

2006. március 10. és 12. között rendezték meg Békéscsabán a X. Országos

Textiles Konferenciát és szakmai találkozót. A pályamunkákat két kategóriában

várták az idén is: egyházi textíliákat és ágyterítőket díjaztak a verseny kiírói.

Az egyházi textília kategóriában pályázott az agárdi Egyházközségünk tagja,

Szántó Lászlóné, Kati néni.

Kevesen tudják, ismerik tehetségét. Az idei pályázatra az unokája esküvőjére, a

velencei templom díszítésére hímzett oltárterítőt küldte el, amelyet az esküvő után

- milyen nemes gesztus - a Velencei Egyházközségnek adományozott. A tiszta

szívvel, nemes célból végzett munka meghozta gyümölcsét: az oltárterítő a

kategóriájában első díjat nyert, és a készítő keze munkája kiérdemelte a legszebb

kivitelezésért, a legszebben hímzőnek járó Dr. Zsíros Géza "Aranyfonal" Díjat, a

verseny különdíját.

Hogy honnan ered a hímzés szeretete? Nagymamája tanította nemcsak hímezni,

de kötni, horgolni is. A székesfehérvári hímző szakkörnek 15 éve tagja.

Amikor arról kérdeztem, pályázott-e már korábban is, szerénysége alig engedte

szóhoz jutni. Nem ez volt tehetségének első elismerése. Eddig négy oltárterítőt

hímzett: a Velencén találhatón kívül három oltárterítő az agárdi templomot díszíti.

1992 óta az ebben a témában odaítélhető díjak közül kapott Gránátalma-díjat,

Mezőkövesden Kis Jankó Bori-díjat. Békéscsabán sem az idei volt az első

elismerése, 1999-ben és 2000-ben is jutalmazták. A kézimunkái Békéscsabán,

Mezőkövesden és a Néprajzi Múzeumban kerültek kiállításra.

Ám Kati néni szerint a legszebb terítője még nem volt Békéscsabán. És hogy mikor

csinálja? Ahogyan mosolyogva mondta: éjjel-nappal, amikor ideje engedi,

általában este öttől éjfélig. És azért, mert megnyugtatja.

Örömében mi is osztozzunk, becsüljük meg az agárdi templomban is megtalálható

hímzéseit, és kérjük a jó Isten áldását: segítse Őt tovább ezen az úton.

Írta: Kissné Dajka Ilona

(Az írás a "Velünk az Úr!" 2006. áprilisi számában jelent meg.)