Hiba
  • [sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló szenthár1.jpg mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

PDFNyomtatásE-mail

Szentháromság vasárnapja

( 24 értékelés )

[sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló szenthár1.jpg mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA - MÁJUS 31.

Pünkösdvasárnap utáni vasárnapon - ebben az esztendőben május 31-én - ünnepli a

Katolikus Egyház Szentháromság vasárnapját, amelyet a néphagyomány

kicsipünkösdnek hív. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek titokzatos egysége lassan két

évezred óta a keresztény vallás magját jelenti. E nélkül a titok nélkül ugyanis nem

érthető sem Isten atyasága, sem Krisztus halála és feltámadása, sem pedig a

Szentlélek mozgató ereje.

{gallery}szentharomsag.jpg{/gallery}

Dürer: A Szentháromság imádása

A Szentháromság tisztelete folyamatosan jelen van az egyház életében. Már a korai

szentmise- és imádságos szövegek is tartalmaztak fohászokat, amelyek a

háromszemélyű egy Istenhez szólnak, azonban csupán 1334-ben, XXII. János pápa

rendeletére lett különálló ünnep. A barokk kori templomok szinte mindegyikében jelen

van a Szentháromságot jelképező háromszög, amelyben egy nyitott szem található.

Szintén a barokk korban vált elterjedtté a Szentháromság-szobrok állítása a

települések főterein.

{gallery}szenthár1.jpg{/gallery}

Jézus Krisztus földi működése során folyamatosan felhívta a figyelmet arra a belső,

elválaszthatatlan egységre, amely titokzatos módon köti őt össze az Atyával és a

Lélekkel. A Szentírásban több helyen is olvashatjuk azt, hogy Jézus nem csupán az

Atya által elküldött üdvözítő, hanem az Atyával és a Lélekkel „egylényegű”. Amikor az

utolsó vacsora alkalmával Fülöp azt kérte Jézustól: „Uram, mutasd meg nekünk az

Atyát”, akkor Jézus így felelt neki: „Már olyan régóta veletek vagyok, és nem ismersz,

Fülöp? Aki engem látott, az Atyát is látta. Nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok és

az Atya bennem?” 

{gallery}szenthár3.jpg{/gallery}

„Isten nem csodálatos magányban él, elsősorban az élet kifogyhatatlan forrása, amely

szüntelenül ajándékozza magát és szól hozzánk” – XVI. Benedek korábban elhangzott

szavai az ünnepről rámutatnak a Szentháromság legmélyebb titkára.

„Mindenben, ami létezik, bele van vésve a Szentháromság »neve«, mert minden a

szeretetből származik, afelé tart és a szeretettől hajtva mozog” – mondta az emeritus

pápa.

{gallery}benedekint.jpg{/gallery}

Az ünnep még mélyebb megértéséhez Szabó Ferenc atya gondolatait hívom segítségül:

"Szentháromság vasárnapján a liturgia, Jézus nagy misztériumainak – Karácsonynak és

Húsvétnak ünneplése után – mintegy az üdvösségtörténet összefoglalásaként, a

Szentháromság misztériumára fordítja figyelmünket.

A Szentháromság misztériumát ünnepeljük: az Atya, Fiú és Szentlélek

szeretetközösségét, a háromszemélyű egy Istent, akinek nevében megkereszteltek

bennünket. Valójában minden keresztvetéskor ezt a keresztségi hitünket valljuk meg,

tanúsítjuk. Húsvét vigíliáján ünnepélyesen is megvallottuk. A vasár- és ünnepnapi

szentmisékben pedig elimádkozzuk a Nicea-Konstantinápolyi nagy Krédót, amely

összefoglalja az első négy évszázad egyházának hitvallását, amelyet a nagy

egyetemes zsinatokon rögzítettek, tisztáztak az eretnekekkel folytatott viták során.

Ezt a hitvallást ma is elfogadják a nagy egyházak, tehát a katolikuson kívül az

ortodoxok, anglikánok, protestánsok is.

{gallery}szenthár2.jpg{/gallery}

...felidézek egy legendás történetet: Szent Ágoston, aki nagyon mélyenszántó könyvet

írt a Szentháromságról, a tengerparton sétálva (a mai Civitavecchia közelében)

töprengett, igyekezett behatolni a mély titokba. Eközben megjelent a tengerparton egy

angyal, feléje közelítve Ágoston látta, hogy egy kagylóhéjjal meri a tenger vizét, és a

homokra öntözi. A leendő szent Ágoston meghökkenve megszólítja az angyalt: „Mit

csinálsz?” – Mire az angyal: Kimerem a tenger vizét” - volt a válasz. –„De hát ez

lehetetlen!” – Nos, látod, ugyanígy lehetetlen kimerítően megérteni a Szentháromság

titkát!”

{gallery}szenthár4.png{/gallery}

De tegyük hozzá: Ha kimerítően nem is érthetjük meg a mélységes titkot, a Szentlélek

vezetésével valamiképpen megsejthetjük, éspedig a legjobb út a megközelítéséhez a

szeretet. Szent Ágoston írja: A szeretet az a szem, amellyel megláthatjuk,

megtapasztalhatjuk a láthatatlan Istent, aki Szeretet, három személy

szeretetközössége. Ez a misztérium dicsősége felragyogott a megtestesült Fiúisten,

Jézus Krisztus arcán. Őbenne, a megtestesült Igében Isten Emmanuel, Velünk-lakó-

Isten lett, sőt a Szentlélek ajándékából Bennünk-lakó-Isten. Mivel a Lélek által kiáradt

szívünkbe az isteni szeretet, a keresztség által Isten életében részesültünk, a Fiú által

a Szentlélekben az Atya fogadott gyermekei lettünk. Már most azok vagyunk és a

megkezdett örök életet éljük, jóllehet csak a feltámadáskor lesz nyilvánvaló isteni

életünk titka, amely el van rejtve Krisztusban.

...Most pedig hálatelt szívvel – hálát adva keresztségünk kegyelméért – olvassuk:

„Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai (gyermekei). Nem a szolgaság lelkét

kaptátok ugyanis, hogy ismét félelemben éljetek, hanem a fogadott fiúság Lelkét

kaptátok, melyben azt kiáltjuk: Abba! Édesatyánk! Maga a Lélek tesz tanúságot

lelkünkben, hogy Isten fiai vagyunk. Ha pedig fiai, akkor örökösei is: örökösei Istennek,

Krisztusnak pedig társörökösei. Előbb azonban szenvednünk kell vele együtt, hogy vele

együtt meg is dicsőüljünk.” (Róm 8, 14-17; Mt 28, 16-20)

 

Forrás: uj.katolikus.hu és Vatikáni Rádió

joomla template