Hiba
  • [sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló apró.jpg mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

NyomtatásE-mail

Aprószentek

( 16 értékelés )

[sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló apró.jpg mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

APRÓSZENTEK - DECEMBER 28.

Azok a gyermekek viselik ezt a kedves nevet, akiket Jézus, a prófétai ígéreteket

beteljesítő Messiás király miatt öletett meg Heródes, azt gondolván, hogy így

megmentheti királyságát, és dinasztiát alapíthat a zsidók országában.

{gallery}apró.jpg{/gallery}

 

A rómaiak Kr. e. 43-ban ültették a fejedelmi székbe az idegen, idúmeus

származású Heródest, akinek a történelem a Nagy jelzőt ajándékozta. Mi elismerő

megbecsülést hallunk e jelzőben, a kortársak számára azonban csak annyit

jelentett, hogy "az idősebb'' Heródes. Akik ismerték, meglehetősen rossz

véleménnyel voltak róla, mert ravaszsággal, vesztegetésekkel, szónoki

ügyességgel és erőszakkal szerezte hatalmát. Mindezek következtében Kr. e. 40-

ben a rómaiak kegyéből királyi címet kapott, de azt mondták róla, hogy "úgy került

trónra, mint egy róka, úgy uralkodott, mint egy tigris, és úgy halt meg, mint egy

kutya''. S ez a vélemény nem a rosszindulat szülötte volt!

Heródesnek élete folyamán nagy sikerei voltak: az országot fölvirágoztatta,

birodalma majdnem olyan nagy volt, mint Dávid országa. Sokat építkezett, de

családi élete boldogtalan volt. Tíz felesége volt egymás után, s az utolsó, a zsidó

fejedelmi házból származó Hasmoneus Mariammé miatt vesztette el nagyságát.

Mariammét ugyanis szerette a király, ő pedig szíve mélyén megvetette urát.

Heródes szerelme is kétes értékű volt, mert abban nem akadályozta meg, hogy

sógorát, Arisztobuloszt, aki pedig főpap volt, egész fiatalon megölesse. Sőt,

amikor Mariammét, aki három fiúval és két leánnyal ajándékozta meg,

hűtlenséggel vádolták, tétovázás nélkül bíróság elé állította és kivégeztette. E

gyilkosság után Heródes összeomlott: gyanakvó, szeszélyes, ingerlékeny és

meggondolatlan lett. Újabb vádaskodások miatt elfogatta és megölette Mariammé

anyját, majd két tulajdon fiát is.

{gallery}apró1.jpg{/gallery}

E rémtettek mind Kr. e. 7-ben történtek, abban az évben, amikor Betlehemben

megszületett a Gyermek, a megígért Király. De Heródes még tovább tetézte

kegyetlenségeit: alattvalóinak ugyanebben az évben hűségesküt kellett tenniük a

császárra, Augustusra. A farizeusok megtagadták az esküt, ezért Heródes hatezer

férfit feszíttetett keresztre Jeruzsálemben. Josephus Flavius úgy tudja, hogy

vérengzésének főként az volt az oka, hogy néhányan ezek közül a Messiás

eljöveteléről jövendöltek.

Az egész országot a gyász és rettegés bénította még - a félelem, mint gyászlepel

borított el mindent, a király emberei pedig éberen lestek minden gyanús szóra

vagy jelre -, amikor megjelentek Jeruzsálemben a napkeleti bölcsek, és föltették a

kérdést: "Hol van a zsidók újszülött királya?'' Szent Máté, aki Jézus gyermeksége

történetének ezt a részét ránk hagyta, meg is jegyezte: "Heródes megrettent, és

vele együtt egész Jeruzsálem.''

November lehetett, amikor a bölcsek Jeruzsálembe értek, és keresték az újszülött

királyt. Föltették a kérdést a hatalomféltéstől eszelőssé vált öreg Heródesnek

(ekkor 67. éve körül járhatott), aki azonnal összehívta a főpapokat és a nép

írástudóit, és nekik szögezte a kérdést: "Hol kell születnie a Messiásnak?'' Azok

azt válaszolták, hogy a júdeai Betlehemben, mert így jövendölte Mikeás próféta.

Ennek hallatára Heródes titkon hívatta a bölcseket, pontosan kikérdezte őket,

hogy mikor látták meg a csillagot, melynek nyomán országába jöttek, aztán

elküldte őket Betlehembe: "Menjetek, szerezzetek pontos értesülést a gyermek

felől. Ha megtaláltátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki!''

(Mt 2,2-8).

{gallery}apró2.jpg{/gallery}

Botticelli: A mágusok imádása

A bölcsek meghallgatták a királyt, útnak indultak, és íme, a csillag elvezette őket

a betlehemi barlanghoz, melyben a Szent Család élt. Megtalálván a keresett

Gyermeket, leborultak előtte, hódoltak a Király előtt, és átadták neki

ajándékaikat: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel pedig álmukban intést kaptak,

hogy vissza ne térjenek Jeruzsálembe, más utat választottak a hazatérésre.

Alighogy a bölcsek elhagyták Betlehemet, Józsefnek álmában megjelent egy

angyal, és isteni figyelmeztetést hozott: "Kelj föl! Fogd a gyermeket és anyját,

menekülj Egyiptomba, és maradj ott, amíg nem szólok, mert Heródes keresi a

gyermeket, és meg akarja ölni!'' József, aki mindig oly engedelmes volt Isten

akarata iránt, még az éjszaka fogta a Gyermeket, és Máriával együtt elindult

Egyiptom felé. Betlehem nem volt falakkal körülvett város, ezért a Szent Család a

hajnali szürkületben észrevétlenül elhagyhatta lakóhelyét. Elindultak, hogy

Heródes halála után majd beteljesedjék a próféta szava: "Egyiptomból hívtam az

én fiamat''.

"Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek kijátszották, haragra lobbant, s

Betlehemben és környékén minden fiúgyermeket megöletett két éves korig, a

bölcsektől megtudott időnek megfelelően'' (Mt 2,13-16). A bölcsek csillaga ugyanis

ekkor már második éve ragyogott az égen. Ez indította Heródest arra, hogy a két

év alatti fiúkat ölesse meg, mert biztosra vette, hogy az áldozatok között ott lesz

az új király is. Egy korabeli esszénus forrás ezeket mondja: "Akkor egy kegyetlen

király következett, egy vakmerő és istentelen ember. Ölte az embereket és a

gyermekeket, és rettenetes félelem vett miatta erőt az egész országon. Olyan

vérengzés történt az ő nevében, mint amilyen Egyiptom földjén történt.'' A szerző

a kivonulásra, az egyiptomi elsőszülött gyermekek halálára emlékezve beszél a

betlehemi gyermekek meggyilkolásáról.

Hányan lehettek ezek az ártatlan megölt kisdedek? Heródes nem készíttetett

jegyzőkönyvet, és számukat a helyi hagyomány sem őrizte meg, bármilyen

lényegesnek tartja a mai tudomány ezt az adatot. Becslésekbe sem nagyon

bocsátkozhatunk, mert ahhoz ismerni kellene Betlehem akkori népességének

számát. A tudósok azonban úgy vélik, hogy mintegy 20-30 gyermekről lehetett

szó.

{gallery}apró3.jpg{/gallery}

A helyi hagyomány szerint az Aprószentek sírja a bazilika alatt van, amelyet Nagy

Konstantin építtetett Jézus születésének barlangja fölé, és a kis sírok nem messze

ettől a barlangtól egy sziklasírban voltak. 1347-ben Poggibonsiból egy Miklós nevű

barát járt a Szentföldön, és följegyezte, hogy a születés barlangjától kelet felé

"van egy másik barlang, amely szűk, kereszt formájú barlangban folytatódik. Ott

vannak eltemetve az Aprószentek. A sírokat egész szorosan egymás mellé vágták

a sziklába, mint a lovak abrakos jászolát''. A sírbarlangot a 15. század folyamán

befalazták, s nem is tudtak róla sokáig. 1962-ben vették észre elfalazott

bejáratát, s amikor kibontották, fölfedezték a görögkereszt alaprajzú sírbarlangot.

A kereszt három szárának végében, kb. 1 méter magasságban ívelt nyílás alatt 4,

5, 4 mélyedést vettek észre. Ezek azok az abrakosjászolszerű gyermeksírok.

Az Egyház vértanúként tiszteli ezeket az apró szenteket, akik szóval még nem

tudtak vallomást tenni Krisztusról, a vérük hullásával azonban tanúsították, hogy

Ő az, akiről a próféták jövendöltek, a Király, aki vasvesszővel fogja kormányozni a

népeket.

 

Forrás: A szentek élete - Diós István

joomla template