Hiba
  • [sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló nagyasszkáp.jpg mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

NyomtatásE-mail

Magyarok Nagyasszonya

( 26 értékelés )

[sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló nagyasszkáp.jpg mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

SZŰZ MÁRIA, MAGYAROK NAGYASSZONYA, MAGYARORSZÁG

FŐPÁTRÓNÁJA - OKTÓBER 8.

Szent István 1038. Nagyboldogasszony napján Szűz Mária oltalmába ajánlotta

koronáját és országát. „Nagyboldogasszony ... hitünknek asszo­nya. Az a

kereszténység hódította meg a magyart, amely a Szent Szűz alakjával,

tiszteletével és szere­tetével köszöntött be a világba.. ” – írta Prohászka Ottokár.

{gallery}nagya.jpg{/gallery}

Roskovics Ignác: Mária, a Magyarok Nagyasszonya - főoltárkép, 1906

Budapest, Rózsák tere, görögkatolikus templom

 

Rügyeket hajtottam, mint a szőlőtőke,

virágaim pompás gyümölcsöt termettek.

Anyja vagyok én a szép szeretetnek,

az istenfélelemnek, a beismerésnek és a szent reménynek.

(Sir 24, 23-24)

A „Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk...” kezdetű Mária-énekünk „boldog”

jelzője nem csak a latin „beata” egyszerű fordítása. A XIII. században „gazdag”

jelentése volt e szónak; a múlt század végén pedig az áldott állapot jelzésére is

használták.

Szent István királyunk halála előtt elmerülvén a gondban, hogy kire maradjon

halála után az ország, a nép s az egyház vezetése, védelme, 1038.

Nagyboldogasszony napján Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát.

Őseink ezt a fel­ajánlást szent örökségként adták tovább nemzedékről nemzedékre.

A Mária és hazánk népe közötti élő kapcsolatot a Szent István halálát követő belső

villongások sem tudták elhomályosítani. Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent

László király uralkodása idején új virágzásba borult. Tatárral, törökkel szemben

egyaránt Jézus és Mária nevét kiáltva védték életüket, hitüket és övéiket a

középkori magyarok. 1693-ban I. Lipót király a török alóli fölszabadulás emlékére,

hálája jeléül megismételte az ország Szent István-i fölajánlását Máriának.

{gallery}vaszary.jpg{/gallery}

Vaszary Kolos Ferenc (1832-1915)

Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet

nemzeti jellegét, s XIII. Leó 1896-ban külön ünnepet engedé­lyezett október

második vasárnapjára. Szent X. Piusz az ünnepet október 8-ra tette.

1980-ban II. János Pál pápa október 8-án a Szent Péter-bazilika altemplomában a

Magyarok Nagyasszonya tiszteletére kápolnát szentelt.

A Napba öltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae

jellegzetes ikonográfiája, amelyen a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona

helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az országalma,

Mária másik kezébe pedig az ország jogara, kormánypálcája került – olvashatjuk

Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában.

{gallery}nagyasszkáp.jpg{/gallery}

A Szent Péter-bazilikában található Magyarok Nagyasszonya-kápolna

Mi, magyarok elsőként, ám nem egyedül tiszteljük nemzeti Patrónánknak a

Boldogságos Szűz Máriát: Bajorországban 1620-ban, a fehérhegyi csata után

kezdték nemzeti patrónaként tisztelni Máriát, s 1916-tól ünneplik; Franciaországot

XIII. Lajos király ajánlotta Máriának 1638-ban, és Nagyboldogasszony napján

emlékeznek rá; Ausztriát III. Ferdinánd ajánlotta föl Máriának 1647-ben, december

8-ára helyezve ünnepét; Lengyelország Királynőjévé János Kázmér király

nyilvánította 1656-ban; 1754-ben a Mexikói Alkirályságot, 1821-ben Mexikót, 1910-

ben egész Latin-Amerikát a Szűzanya oltalma alá helyezték, XIII. Leó adta

jóváhagyását ahhoz, hogy a Szűzanyát Katalónia és Dél-Ázsia Patrónájaként

tiszteljék; valamint hogy az angol püspökök 1893-ban fölajánlják Angliát, melyet

attól fogva Mária hozományának tartanak.

Részlet Prohászka Ottokár püspök egy beszédéből:

„Magyarország kis sziget idegen népáradatban, hul­lámok csapdossák; aggodalmak,

remények járnak fölöt­tünk... Kilencszázados törté­netünk verőfényében éppúgy,

mint mély árnyaiban ott látom alakját, amely az égből leszáll, s megáld; hallom

nevét, amely a királyok és hősök nevei mellett és fölött hangzik, mint angyalének;

ez az alak, ez a név: Mária. Szent István neki ajánlja föl életének esthajnalán a

ko­ronát, hogy valamint neki esti csillaga volt, úgy nemzetének hajnalcsillaga

legyen; neki adja át népet, hogy Nagyboldogasszonya, Úrnője legyen.

{gallery}prohot.jpg{/gallery}

Bory Jenőné: Prohászka Ottokár

Nagyboldogasszony ... hitünknek asszo­nya. Az a kereszténység hódította meg a

magyart, amely a Szent Szűz alakjával, tiszteletével és szere­tetével köszöntött be

a világba. Az az evangélium hódí­totta meg a magyart, amely az angyal

köszöntésével kezdődik, amely a Szent Szűz alázatával lép a világba, és amelynek

első híve a Szűz, boldog, aki hitt. Hatalmas méltóságából s belső kitűnőségéből

(Szeplőtelen, kegyelemteljes, páratlan Szűz, mennybe fölvitt) folyik, ő valóban

királyi lélek: Istenhez legkö­zelebb, frigy szekrénye; szívébe vette bele magát az

Úr; szeretetét anyai tejjé, bánatát istenanyai könnyé forral­ta. Őt szereti az Úr

leginkább... Légy a mi Úrnőnk új századokra, hogy míg Istent keressük, általad

megtaláljuk...

Nagyboldogasszony ... a magyar nép hivatásá­nak őrangyala.”

 

Forrás: Magyar Kurír

 

joomla template