Hiba
  • [sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló bálintsándor.jpg mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

NyomtatásE-mail

Szent Anna és Szent Joachim ünnepe

( 25 értékelés )

[sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló bálintsándor.jpg mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

SZENT ANNA ÉS SZENT JOACHIM ÜNNEPE - JÚLIUS 26.

Az újszövetségi szent könyvek semmit nem mondanak a Boldogságos Szűz Mária

szüleiről. Néhány névvel találkozunk a rokonságból: Erzsébet és Zakariás, Szalóme

és Zebedeus, de e két szülő nevét nem tudjuk. Egy 2. századi apokrif könyv

mondja, hogy Mária édesanyját Annának, apját Joachimnak hívták, és a két név

jelentése figyelmet érdemel, mert Anna annyit jelent: "kegyelemmel áldott",

Joachim pedig: "Isten megvigasztal".

{gallery}annajoachim.jpg{/gallery}

Az ünnep a 13.-14. században terjedt el Európában, annak az érdeklődésnek

következményeként, amellyel Krisztus emberi természete és emberi valósága felé

fordultak a hívők. Ez az érdeklődés a keresztes háborúkból visszatért lovagok

elbeszélései nyomán éledt föl, és kiterjedt Jézus szülőföldjére és rokonságára is.

Érhető, hogy az Üdvözítő nagyszülei iránti tisztelet is felélénkült.

Az ünnep dátuma egy templom fölszentelésének évfordulójából adódott. A régi

hagyomány ugyanis úgy tartotta, hogy Mária Jeruzsálemben született, és

szülőháza, Anna asszony háza a Bethesda-tó közelében állt. Az 5.-6. században e

föltételezett születési hely fölé bazilikát építettek, s ennek fölszentelési napja volt

július 26.

Szent Anna tiszteletéről Bálint Sándor a következőket írja: ,,A hazai Szent Anna-

tisztelet gazdagságát és színes változatosságát a kultusz sokrétűsége mutatja.

Kiváltságos patrónájaként tisztelte sok ügyében-bajában az asszonynép, de

tisztelték azok is, akiknek foglalkozása valamiképpen a gazdaasszonysággal,

asszonyi gondoskodással függ össze: a szövőmunkások, csipkeverők, seprűkötők.

{gallery}bálintsándor.jpg{/gallery}

Bálint Sándor - néprajztudós

Céhpatrónaként tisztelték az asztalosok azért, mert hajdanában az oltárszekrény

elkészítése a mesteremberek feladatai közé tartozott, márpedig Anna volt méltó

arra, hogy az élő tabernákulumot, Máriát a méhében hordozza... a kádárok is

tisztelték, nyilván abból a megfontolásból, hogy Jessze törzséből, Anna és Mária

méhéből sarjadt a Szőlőtő: belőle termett a megváltás bora, (a megváltó Vér)...

Védőszentje volt a bányászoknak is, nyilvánvalóan azért, mert ünnepének

evangéliuma a szántóföldön elrejtett kincsről, a drágagyöngyöt kereső kalmárról

szólt, és e hasonlatokat Szent Annára is lehetett vonatkoztatni. A barokk korban

Szent Anna külön tisztelt patrónája volt a haldoklóknak.''

A bizánci rítusban július 25-én ülik Szent Anna asszony halála napját, amely napon

Konstantinápolyban 550 körül templomot szenteltek a tiszteletére. Nyugaton a 12.

századtól terjedt el a július 26-i ünnep. V. Pius pápa 1568-ban eltörölte, de 1583-

ben ismét felvették a római naptárba, július 26-ra. Szent Joachimot 1584-től

március 20-án, 1738-tól a Nagyboldogasszony oktávája utáni vasárnapon, 1913-tól

augusztus 16-án ünnepelték. 1969-ben egy napra tették Szent Annával.

{gallery}annajoach.jpg{/gallery}

A legenda elbeszélése szerint Szent Anna szüleit Stolanusnak és Emerenciának

hívták, és Betlehemben éltek. Anna a Názáretben élő Joachimnak lett a felesége, s

mindketten Júda nemzetségéből és Dávid házából származtak. Húsz éve éltek már

együtt, de nem volt gyermekük. A vagyonukat három részre osztották: egy részt

maguknak tartottak meg, a másik részt a templomnak és a papoknak adták, a

harmadik részt pedig szétosztották a szegények között.

Gyermektelenségük fájdalmát tovább fokozta egy eset: a templomszentelés

ünnepére fölmentek Jeruzsálembe, és Joachim áldozati ajándékot akart felajánlani,

de egy Iszakár nevű pap visszautasította az ajándékot azzal a megokolással, hogy

bűnös kézből nem fogadja el. Joachim házasságának terméketlenségét ugyanis

bűnössége nyilvánvaló jelének látta.

Joachimot ez a megszégyenítés olyan érzékenyen érintette, hogy hazatérve

elhatározta: nem marad többé a városban, hanem elbujdosik az erdőkbe és a

mezőre a pásztorok közé. Nem sokkal később azonban megjelent neki Isten

angyala és megvigasztalta. Megígérte neki, hogy imádságaiért és alamizsnáiért

Anna gyermeket szül, mégpedig egy leányt, akit majd Máriának kell nevezniük. Az

angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz

Szentlélekkel. Szava igazsága mellé jelül azt adta, hogy Joachim menjen föl

Jeruzsálembe hálát adni Istennek, és a templomban, az Aranykapunál találkozni

fog a feleségével, akit ugyanígy angyali jelenés indít arra, hogy a templomba

menjen. Joachim és Anna az Aranykapunál találkoztak, boldogan elmondták

egymásnak a látomásukat, majd hálát adván Istennek, visszatértek otthonukba,

Názáretbe.

{gallery}aranykapu.JPG{/gallery}

A jeruzsálemi Aranykapu

Anna az ígéret szerint fogant és megszülte a kislányt, akit Máriának neveztek el.

Joachim ezután hamarosan meghalt. Anna másodszor is férjhez ment egy Kleofás

nevű férfihoz, kitől ismét lánya született, és azt is Máriának nevezték. Kleofás

halála után Anna harmadszor is férjhez ment egy Salamon nevű férfihoz, akitől újra

leánygyermeket szült, és e harmadik lányt is Máriának nevezték el.

A legenda - az apokrif szerzőktől vett értesülések alapján - így részletezi Jézus

rokonságát: az a Mária, aki Anna második házasságából született, később Alfeus

felesége lett, és négy fiút szült: a fiatalabb Jakabot, Júdás Tádét és a Zelóta

Simont, akik Jézus apostolai lettek, valamint a Justusnak nevezett Józsefet, aki

Jézus tanítványa volt. A harmadik Mária, akit atyja után Szalóménak is hívtak,

Zebedeus felesége, Jakab és János apostol anyja lett.

Ezek az adatok természetesen nem fedik a történeti valóságot, de azt a hívő és

szeretettel teljes gondoskodást jelzik, ahogy a hagyomány próbálta értelmezni az

evangéliumokban is előforduló ,,Úr rokonai'' kifejezést.

A legenda azt is tudja, hogy Anna még élt, amikor a Szentcsalád Nagy Heródes

halála után visszatért Egyiptomból, és megláthatta a kicsi Jézust. Lelkét angyalok

vitték Ábrahám kebelére, s mikor az Úr Jézus fölment a mennybe, őt is a

mennyországba vitték.

Illyés Andrásnál olvasható Szent Anna legendája végén: ,,Amiképpen a víz annyival

tisztább, amennyivel a szép forráshoz közelebb meríttetik, úgy Szent Anna

annyival nagyobb tisztasággal részesült a jóságos cselekedetekben, amennyivel

közelebb volt a minden jóságos cselekedeteknek kútfejéhez, a Jézus Krisztushoz.

Ily kedves lévén azért Szent Anna asszony az Isten előtt, kérjük őt, legyen

szószólónk ő Szent Fölségénél, és minékünk nyerjen végig megmaradó szent

malasztot, hogy holtunk után mindörökké örvendezvén, dicsérhessük az Úristent a

mennyei boldogságban.''

{gallery}szentannamária.jpg{/gallery}

Szent Anna Máriával (Jeruzsálem)

Istenünk, ki Szent Joachimot és Szent Anna asszonyt arra választottad, hogy tőlük

szülessék Egyszülött Fiad édesanyja, az ő közbenjárásukra kérünk, add meg, hogy

elnyerhessük az üdvösséget, melyet minden nép számára ígértél.

 

Forrás: A szentek élete - Diós István

joomla template