NyomtatásE-mail

A Szentatya beszéde március 16-án

( 14 értékelés )

HALLGASSUK JÉZUST, MAJD PEDIG ADJUK ÁT ŐT MÁSOKNAK!

Ferenc pápa az Úrangyala előtt a nagyböjti út második állomásáról elmélkedett. Az Atya

szózata: „Hallgassátok Jézust, mert ő az én szeretett Fiam!” mindenkinek szól: „nekem,

nektek, mindenkinek!” - hangsúlyozta a Szentatya.

„Kedves Testvérek, jó napot kívánok!” - köszöntötte Ferenc pápa az összesereglett

híveket. Az imádság előtt elmondta: „A mai evangélium Urunk színeváltozásának

eseményét beszéli el. Ez a nagyböjti út második állomása. Az első – múlt vasárnap –

Jézus megkísértése volt a pusztaságban, a második állomás Urunk színeváltozása.

Jézus „maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét Jánost, és egyedül őket vitte föl

egy magas hegyre” (Mt 17,1). A Bibliában a hegy Isten közelségének, a Vele való

bensőséges találkozásnak a helye. Az imádkozás helye, ahol az Úr jelenlétében

vagyunk. Ott fenn, a hegyen, Jézus a három tanítványnak színében elváltozva, ragyogó,

csodálatos tündöklésben mutatkozik meg. Majd megjelenik Mózes és Illés, akik

beszélgetnek az Úrral. Arca olyan ragyogó, és ruhái olyan fényesek, hogy Pétert

egészen elvakítják, olyannyira, hogy szeretne ott maradni, mintegy megállítva a

pillanatot. A magasból azonnal felhangzik az Atya hangja, aki Jézust szeretett Fiának

nevezi és így szól: „őt hallgassátok!” (5).

Ez a szó nagyon fontos! Atyánk, aki ezt mondta az apostoloknak, nekünk is ezt mondja:

„Hallgassátok Jézust, mert ő az én szeretett Fiam!” És ezt nem a pápa mondja, hanem

az Atyaisten mondja mindenkinek: nekem, nektek, mindenkinek! – hangsúlyozta

nyomatékosan Ferenc pápa. Ne feledjétek el!

Nagyon fontos az Atyának ez a felszólítása. Mi, Jézus tanítványai, arra kaptunk

meghívást, hogy olyan személyek legyünk, akik hallgatják hangját és komolyan veszik

szavait. Ahhoz, hogy meghallgassuk Jézust, közel kell lennünk Hozzá, követnünk kell

Őt, mint ahogy az evangéliumi tömegek tették, akik sietve haladtak utána Palesztina

utcáin. Jézusnak nem volt egy állandó katedrája, szószéke, hanem vándorprédikátor

volt, aki felkínálta tanítását, amelyet az Atyától kapott az utak mentén. Olykor

kiszámíthatatlan, olykor nem könnyen járható utak voltak ezek. Kövessük Jézust, hogy

meghallgassuk Őt. De hallgassuk Jézust a leírt Szóban, az evangéliumban is.

A pápa ezután feltett egy kérdést: minden nap olvassátok-e az evangéliumnak egy

szakaszát? Igen, nem, igen, nem. Félig-meddig. Néhányan igen, néhányan nem. Ez

azonban fontos! Olvassátok az evangéliumot? Jó, ha van nálunk egy kisméretű

evangélium, egészen kicsi, amit magunkkal viszünk a zsebünkben, a táskánkban, és a

nap bármelyik pillanatában elolvasunk belőle egy kis szakaszt. Ott Jézus beszél

hozzánk, az evangéliumban! Gondoljatok erre! Nem nehéz, arra sincs szükség, hogy

mind a négy evangélium nálunk legyen, elég az egyik, egészen kicsiny evangélium. Az

evangélium legyen mindig velünk, hogy tudjuk hallgatni Jézus Szavát.

Urunk színeváltozásának epizódjából szeretnék két jelentős elemre figyelmeztetni,

amelyet két szóban foglalok össze: „felmenetel” és „lemenetel”.

Szükségünk van arra, hogy félrevonuljunk, hogy felmenjünk a hegyre, egy csöndes

helyre, hogy megtaláljuk önmagunkat és jobban érzékeljük az Úr hangját. Ezt tesszük

az imában. De nem maradhatunk ott! Az Istennel való találkozás az imában ismét arra

késztet bennünket, hogy „lemenjünk a hegyről” és visszatérjünk a síkságra, ahol

találkozunk sok testvérünkkel, akiket fáradtság, betegségek, igazságtalanságok, a

tudatlanság, anyagi és spirituális szegénységek sújtanak. Arra kaptunk meghívást, hogy

ezeknek a nehézségekkel küzdő testvéreinknek elvigyük Isten megtapasztalásának

gyümölcsét, megosztva a kapott kegyelmet. Ez érdekes. Amikor halljuk Jézus Szavát,

meghallgatjuk és szívünkbe zárjuk, az a Szó növekedik. És tudjátok, hogy hogyan nő?

Úgy, hogy átadjuk másoknak! Ez a keresztény élet.

Misszió az egész egyház számára, minden megkeresztelt, mindnyájunk számára:

hallgassuk Jézust és ajánljuk fel másoknak. Ne feledjétek: ezen a héten hallgassátok

Jézust! És gondoljatok arra, amit az evangéliumról mondtam. Megteszitek? Megteszitek

ezt? – kérdezte atyai jóságával a pápa. És majd jövő vasárnap megmondjátok, hogy

megtettétek-e: egy kis evangéliumos könyvet vigyetek magatokkal a zsebetekben vagy

a táskátokban, hogy olvassatok egy kis részt belőle a nap folyamán!

Most pedig forduljunk Anyánkhoz, Máriához, és bízzuk rá magunkat irányítására, hogy

hittel és nagylelkűen tovább haladhassunk Nagyböjtnek ezen az útvonalán, megtanulva,

hogy egy kicsit jobban „menjünk fel” az imával és hallgassuk Jézust és jobban „jöjjünk

le”, testvéri szeretettel, hirdetve Jézust" - zárta elmélkedését a Szentatya.

"A keresztre feszített nőkért!" - a vasárnap déli Úrangyala elimádkozása után Ferenc

pápa köszöntötte a római híveket és a különböző országokból, Spanyolországból,

Németországból, Svédországból érkezett zarándokokat. Elismerő szavakkal szólt a

XXIII. János pápa Közösségről, amelyet Oreste Benzi atya alapított és amely jövő

pénteken a római belváros utcáin sajátságos "Via Crucis" ájtatosságot tart az

emberkeresekedelem áldozataivá vált nőkért.

 

Forrás: magyarkurir.hu

joomla template