NyomtatásE-mail

Megkezdődik a Nagyböjt

( 16 értékelés )

HAMVAZÓSZERDÁVAL ELKEZDŐDIK A HÚSVÉTI KÉSZÜLET

Hamvazószerdán, idén március 5-én veszi kezdetét a negyvennapos böjt. „Az ima, a

böjt, az irgalmasság eszközeivel küzdünk a gonosz ellen” – fogalmazott Ferenc

pápa.

Ferenc pápa ezt az időszakot „Isten népe húsvéthoz vezető útjának” nevezte, amikor

„az ima, a böjt, az irgalmasság eszközeivel küzdünk a gonosz ellen. Az

emberiségnek szüksége van az igazságosságra, a kiengesztelődésre, a békére. Ez

csak akkor valósul meg, ha teljes szívünkkel visszatérünk Istenhez, aki mindezek

forrása. Mindnyájunknak szükségünk van Isten megbocsátására. Lépjünk be a

nagyböjti időszakba Istent imádó lelkülettel, testvéri szolidaritásban mindazokkal,

akiket napjainkban a leginkább sújt a mélyszegénység, az erőszakos konfliktusok

csapása” – fogalmazott a Szentatya.

Hamvazószerdán és a rákövetkező vasárnapon a hívek homlokát az előző év

virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg, vagy kis, kereszt alakú

hamujellel jelöli meg a pap, miközben hagyományosan a következőket mondja:

„Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” Újabban így is figyelmeztethet:

„Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!”. A hamu jelképezi az

elmúlást.

Eleinte a hamuval való megszórás csak nyilvános bűnbánók szertartása volt. Az idők

során ez a szokás átalakult, majd a XII. századtól az egyházi szertartás része lett,

amelyet még 1091-ben rendelt el II. Orbán pápa.

Mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai

nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvétvasárnapig a böjti napok

száma éppen negyvenet tesz ki.

A Szentírásban és az abból kiinduló keresztény hagyományban a negyvenes szám

mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. (Jézus Krisztus nyilvános

működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig

tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven

napig tartózkodott a Sínai-hegyen és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett

Ninivében.)

A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A XI.

századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst,

tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház

mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú

böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és

egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb

tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely jelképezi a liturgiában a bűnbánatot.

Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a nagyböjt egész folyamán a

szentmisékben az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb

kifejeződése; a templomot ez időszakban nem díszíti virág. Az egyháznak sajátosan

a nagyböjthöz kötődő szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy

végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton.

A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés

fontosságát állítja középpontba, kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és

az érte való áldozatvállalását.

 

Forrás: MKPK Sajtószolgálat/Magyar Kurír

joomla template