Hiba
  • [sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló sztlőr.jpg mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

NyomtatásE-mail

Szent Lőrinc diakónus és vértanú

( 17 értékelés )

[sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló sztlőr.jpg mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

SZENT LŐRINC DIAKÓNUS ÉS VÉRTANÚ - AUGUSZTUS 10.

Szent Lőrinc (Róma, 230 körül - Róma, 258) vértanú diákonus a legnagyobb

tisztelettel körülvett szentek közé tartozik. A szentmise római kánonjában is helyet

kapott, s a régi római naptárban kiemelt ünnep volt vértanúságának napja. Életéről

azonban semmi, haláláról is csak néhány megbízható történeti adat maradt ránk.

{gallery}sztlőr.jpg{/gallery}

Fra Angelico: Szent Sixtus pápa diakónussá szenteli Szent Lőrincet

Szent Ciprián karthagói püspök a nyolcvanadik levelében beszél Sixtus pápa és négy

diákonusának vértanúságáról, de Lőrincről nem mond semmit. A későbbi hagyomány a

pápa fődiákonusát látja benne, aki néhány nappal Sixtus pápa után csodálatos

győzelmet aratott az üldözők felett. E későbbi hagyomány legnevesebb tanúja    

Szent Ambrus, aki ezeket mondja:

"Amikor Lőrinc látta, hogy a püspökét halálba viszik, sírni kezdett. Nem azért, mintha

sajnálta vagy féltette volna, hanem mert ő nem kísérhette a vértanúságba. Ezért így

szólt hozzá: Atyám, hová mégy a fiad nélkül? Szent püspököm, hová sietsz a

diákonusod nélkül? Az áldozatot soha nem mutattad be nélkülem! Valami kivetnivalót

találsz bennem? Méltatlannak tartasz arra, hogy magaddal vigyél? Vizsgálj csak meg,

hogy mindig hűségesen szolgáltalak! Szolgádra rábíztad Krisztus vérét, és most meg

akarod tagadni tőle, hogy a te véredben is része legyen? Vigyázz, nehogy szó érje a

bátorságodat, hiszen elutasítottad tanítványodat, s ez a mesternek nem válik

dicsőségére! A nagy férfiak tanítványaik harcában legalább úgy győztek, mint a

sajátjukéban. Így ajánlotta fel a fiát áldozatul Ábrahám, s így bocsátotta maga előtt a

vértanúságba Péter Istvánt...

Akkor Sixtus pápa így válaszolt: Nem, fiam, nem mellőzlek, és nem is hagylak

magadra. Előtted keményebb küzdelem áll. Én, az öreg, a könnyebb harc útját járom,

reád azonban, aki fiatalabb vagy, dicsőbb győzelem vár a zsarnok felett.

Hamarosan jössz majd utánam, hagyd abba a sírást! Három nap múlva követni fogsz.

Ez az idő méltányos a pap és a diákonus között. Nem illik, hogy a mester oldalán

harcolj, mintha segítségre szorulnál. Miért akarsz az én testi halálomban részesedni?

Rád hagyom teljes örökségemet. Miért vágyódsz testi jelenlétem után? A gyenge

tanítványok megelőzik mesterüket, az erősek a nyomában járnak. Mesterük nélkül

győznek már, mert nincs többé szükségük a tanításra. Ezért hagyta maga után Illés

Elizeust. Most rád hagyom, hogy kövess engem a férfias erényekben..."

{gallery}sztlőr1.jpg{/gallery}

Szent Ambrus ezt nem maga költötte, hanem az átvett hagyományt öntötte 

formába. Lőrinc pedig ebben a hagyományban a rómaiak által annyira becsült férfias

erények megtestesítője lett, aki az erőszakos haláltól sem riadt vissza, és erősebbnek

bizonyult a halálnál. Ez mutatkozik meg Lőrinc halálában, ahogyan Ambrus elbeszéli:

rostélyon égették meg, és a lángok között így szólt a hóhérhoz: "Ez az oldalam már

megsült, fordíts meg és egyél belőlem!"

A forrást azonban, amelyből Ambrus ezt a hagyományt merítette, nem ismerjük. S

mindaz, ami ezen kívül mint épületes történet kialakult a szent vértanúról, már

jámbor hozzáadás a történeti maghoz. Annyi azonban kétségtelen, hogy Lőrinc

diákonus kapcsolatban állt Sixtus pápával, és vértanúságuk közvetlen egymás után

történt. Az is beleillik a történeti összefüggésbe, hogy Lőrinctől az Egyház kincseinek

kiadását követelik, hiszen Valerianus és pénzügyminisztere szemet vetett az Egyház

vagyonára.

{gallery}sztlőr2.JPG{/gallery}

A "Falakon kívüli" Szent Lőrinc-bazilika Rómában,

mely a hét pápai bazilika rangsorában az ötödik

Egészen a 4. század elejéig követni lehet visszafelé azt, hogy Rómában Lőrinc

ünnepét augusztus 10-én ülték meg, és vértanúsága helyét a Via Tiburtina mellett

tisztelték. E helyen már Nagy Konstantin bazilikát építtetett, és a templom

hamarosan keresett zarándokhellyé vált. Ma is a hét római főtemplom közé számolják.

S ezt a két adatot - halála dátumát és a vértanúság helyét - mint megbízható

történeti adatot kell elfogadnunk. A részleteket közlő, párbeszédekkel gazdagított

legenda pedig azt a szeretetteljes tiszteletet fejezi ki, amellyel a római egyház

egykori diákonusát vette körül.

Tagadhatatlan, hogy Lőrinc hosszú időn át a leginkább tisztelt szentek közé tartozott.

Amikor I. Ottó császár 955-ben Augsburg mellett Lech mezején győzelmet aratott a

kalandozó magyarok felett, éppen augusztus 10-e, azaz Szent Lőrinc ünnepe volt,

ezért tisztelete nagyon fellendült német földön.

Spanyolországban pedig, hivatkozva állítólagos hispániai származására, valóságos

nemzeti szentnek tekintik. Erre a tiszteletre az is hatással volt, hogy a művészek

nagyon gyakran ábrázolták együtt a két vértanú diákonust: Lőrincet és Vincét

(január 22-én). Amikor II. Fülöp 1563-1584 között az Escorialt, királyi palotáját

építtette, az épület tervében is kifejezésre juttatta Lőrinc iránti tiszteletét. A

palotával engesztelést akart nyújtani egy elpusztult Lőrinc-templomért, és az 1557.

augusztus 10-én aratott győzelmét szintén Lőrincnek tulajdonította. Ezért az egész

palotaegyüttes alaprajza a vértanú diákonus rostélyát mintázza. 

Lőrinc mint diákonus különösen gondot viselt a szegényekre és a betegekre. Mivel

fődiákonus volt, másik hat társának munkáját is ő irányította. Maga is mosta a

szegények lábát, és rendszeresen osztott közöttük alamizsnát. Legendája elmondja,

hogy sok beteget gyógyított meg csodálatos módon, és vakok szeme világát is

visszaadta.

{gallery}sztlőr3.jpg{/gallery}

El Greco: A Szűzanya megjelenik Szent Lőrincnek

Mikor letartóztatták, a bíró első kérdése az Egyház kincseire vonatkozott. Szerinte

ugyanis az Egyház mérhetetlenül gazdag volt, és nyilvánvalóan Lőrinc a kincstárnok.

Hallották ugyanis és jelentették a bírónak is, hogy a pápa, mikor elhurcolták,

odakiáltotta neki, hogy ossza szét az Egyház kincseit. Lőrinc kért a bírótól három

napot, s megígérte, hogy elhozza az Egyház kincseit. Mikor a kiszabott három nap

eltelt, megjelent egy sereg koldussal, bénával és beteggel, és azt mondta a bírónak:

,,Íme, itt vannak az Egyház kincsei!'' A bíró úgy vélte, hogy gúnyolódik vele, ezért

azonnal átadta Lőrincet a hóhérnak.

{gallery}sztlőr4.jpg{/gallery}

Tavarone: Szent Lőrinc vértanúsága

Mint sok más vértanúnak, a kivégzés előtt még egy lehetőséget adtak a haláltól való

menekülésre, és felszólították Lőrincet: "Áldozz az isteneknek, vagy egész éjszaka

kínozni fogunk!" A győztes válasza így hangzott: "Az én éjszakám nem ismer

sötétséget, és minden ragyogó fényben úszik!" Akkor hozták a rostélyt, rábilincselték,

és a tűz fölé tették. - A hívő nép pedig később az augusztus 10-e körül látható

hullócsillagokat így nevezte el: "Lőrinc könnyei".

{gallery}sztlőr5.jpg{/gallery}

 

Forrás: Szentek élete - dr. Diós István

joomla template