NyomtatásE-mail

Ferenc pápa május 15-i katekézise

( 12 értékelés )

"NEM LEHETÜNK 'IDŐSZAKOS' KERESZTÉNYEK, MINDEN NAP

IMÁDKOZZUNK A SZENTLÉLEKHEZ!" - A szerda délelőtti általános kihallgatáson

Ferenc pápa a Szentlélek működéséről szólt, amellyel az egyházat és mindnyájunkat

elvezet az Igazságra. Jézus maga mondja tanítványainak: „a Szentlélek elvezet titeket

a teljes igazságra” (Jn 16, 13), mivel Ő maga „az Igazság Lelke” (vö. Jn 14,17; 15,26;

16,13).

Olyan korban élünk, amikor eléggé szkeptikusok vagyunk az igazsággal szemben. XVI.

Benedek gyakran beszélt a relativizmusról, vagyis arról a tendenciáról, amely azt

állítja, hogy semmi sem végleges, az az igazság, amit mi annak tartunk, vagyis az

emberek egyetértésének eredménye. Felmerül a kérdés: létezik-e valóban „az”

igazság? Mi „az” igazság? Megismerhetjük-e az igazságot?

A pápa itt utalt Poncius Pilátusra, a római helytartóra. Amikor Jézus kinyilatkoztatja

neki küldetése mély értelmét, Pilátus vállat vont és így szólt: „Mi az igazság?” (Jn

18,37,38).

Nem képes megérteni, hogy „az” Igazság előtte áll, nem képes felfedezni Jézusban az

igazság arcát, amely Isten arca. Jézus azonban éppen ez: az Igazság, aki az idők

teljességében „testté lett” (Jn 1,1.14). Eljött közénk, hogy megismerjük őt. Az

igazságot nem úgy fogjuk fel, mint egy dolgot, hanem az igazsággal találkozunk. Nem

birtokoljuk, hanem egy Személyben találkozunk vele.

De ki ismerteti fel velünk, hogy Jézus „az” igazság Szava, az Atya Isten egyszülött Fia?

– tette fel a kérdést Ferenc pápa. Szent Pál azt tanítja, hogy senki sem mondhatja

„Jézus az Úr”, csak a Szentlélek által (vö. 1Kor 12,3). Éppen a Szentlélek, a feltámadt

Krisztus ajándéka az, aki felismerteti velünk az Igazságot. Jézus „Parakleitosznak”

„Vigasztalónak” mondja, vagyis ő az, aki segítségünkre jön, aki mellettünk áll, hogy

támaszunk legyen ebben a megismerési folyamatban; az Utolsó Vacsorán Jézus arról

biztosítja tanítványait, hogy a Szentlélek mindent megtanít majd nekik, eszükbe

juttatja szavait (vö. Jn 14,26).

Hogyan működik tehát életünkben és az egyház életében a Szentlélek, aki elvezet

bennünket az igazságra? – hangzott Ferenc pápa kérdése. Mindenekelőtt a híveket

emlékezteti Jézus szavaira és azokat szívükbe vési. Éppen e szavak által – mint ahogy

ezt előre megjövendölték az Ószövetség prófétái – Isten törvénye belevésődik

szívünkbe és bennünk mindennapi választásaink, tetteink, értékítéletünk vezérfonalává

válik.

Megvalósul Ezékiel próféta nagy jövendölése: „Akkor majd tiszta vizet hintek rátok,

hogy megtisztuljatok minden tisztátalanságtól, s minden bálványtól megtisztítalak

benneteket. Új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek, kiveszem testetekből a

kőszívet és hússzívet adok nektek. Az én lelkemet oltom belétek és gondoskodom róla,

hogy parancsaim szerint éljetek, és szemetek előtt tartsátok törvényeimet és hozzájuk

igazodjatok” (36.25-27).

Valóban, legbensőbb lényünkből fakadnak tetteink: szívünknek kell megtérnie Istenhez

és a Szentlélek átalakítja azt, ha megnyílunk neki – mondta szerda délelőtti

katekézisében Ferenc pápa.

A Szentlélek, Jézus ígéretének megfelelően elvezet bennünket a „teljes igazságra” (Jn

16,13). Nem csak a Jézussal való találkozásra vezet el, aki az Igazság teljessége,

hanem elvezet bennünket az „Igazság” belsejébe, vagyis egyre mélyebb

szeretetközösségre lépünk magával Jézussal, nekünk adja Isten dolgainak megértését.

Ehhez nem juthatunk el saját erőnkből. Ha Isten nem világosítja meg bensőnket,

keresztény mivoltunk felületes marad.

Az egyházi Szent Hagyomány leszögezi, hogy az igazság Lelke működik szívünkben,

felélesztve azt a „hit érzéket” (sensus fidei), amely révén, a II. Vatikáni Zsinat

tanítása szerint Isten Népe, a Tanítóhivatal vezetésével hűségesen csatlakozik a

kapott hithez, azt helyes ítélettel elmélyíti, és egyre inkább alkalmazza életében (vö.

Lumen gentium 12.pont).

Tegyük fel magunknak a kérdést: nyitott vagyok-e a Szentlélek működésének,

imádkozom-e hozzá, hogy világosítson meg és tegyen fogékonyabbá Isten dolgai iránt?

Gondoljunk Máriára, aki szívébe véste a hallottakat és „el-elgondolkodott rajtuk” (vö.

Lk 2,19.51). A hit szavainak és igazságainak befogadása, hogy életté váljanak, a

Szentlélek működésével valósul meg és növekedik – állapította meg katekézisében a

Szentatya. Ebben az értelemben tanulnunk kell Máriától, újból át kell élnünk „igenjét”

maradéktalan készségét arra, hogy befogadja Isten Fiát életébe, amely attól a perctől

kezdve teljesen átalakult.

A Szentlélek, az Atya és Fiú „lakást” vesznek bennünk: mi Istenben és Istenből élünk.

De életünket valóban Isten hatja át? Mennyi mindent helyezünk Istennél előbbre?

Kedves Testvérek: hagyjuk, hogy a Szentlélek világossága elárasszon bennünket, hogy

bevezessen minket Isten Igazságába, aki életünk egyetlen Ura. A Hit évében tegyük fel

magunknak a kérdést: valóban megtettük-e azt a lépést, hogy jobban megismerjük

Krisztust és a hit igazságait, olvasva a Szentírást és elmélkedve róla, tanulmányozva a

Katolikus Egyház Katekizmusát, a szentségekhez járulva? Azt is kérdezzük meg

magunktól: milyen lépéseket teszünk ahhoz, hogy a hit irányítsa egész létünket?

Nem lehetünk „időszakos” keresztények, csak néhány percben, bizonyos körülmények

között, egyes választásainkban; keresztényeknek kell lennünk minden pillanatban!

Krisztus igazsága, amelyet a Szentlélek tanít meg és ajándékoz nekünk, örökre és

maradéktalanul érinti egész életünket. Fohászkodjunk hozzá gyakrabban, hogy vezessen

bennünket Krisztus tanítványainak útján – fejezte be katekézisét Ferenc pápa.

A Szentatya a kihallgatás végén az olasz nyelvű köszöntések során a szardíniai

zarándokokhoz szólva bejelentette, hogy valószínűleg szeptemberben Cagliari Mária-

szentélyébe látogat, mert Buenos Aires és Cagliari között testvériség áll fenn egy régi

történetből adódóan. Buenos Aires városának alapításakor az alapító a Szentháromság

városának akarta nevezni, de a tengerészek, akikkel odáig hajózott, szárdok voltak és

azt akarták, hogy a Bonariai (Jó levegő) Szűz Mária városának hívják. Vita alakult ki a

két oldal között, amelynek a végén kompromisszumot kötöttek és a város neve hosszú

ideig „Szentháromság városa és Bonariai Miasszonyunk kikötője” néven lett ismert.

Mivel túl hosszú a kifejezés, csak a két utolsó szó maradt meg belőle: Bonaria, Buenos

Aires a Bonariai Szűz Mária-ikon emlékére.

A bonariai Madonna

Ferenc pápa köszöntötte még a Szent Péter téren jelen levő számos katolikus iskolában

tanuló diákokat. A katolikus iskola az egész társadalom számára értékes valóság,

elsősorban a nevelési tevékenysége miatt, amelyet a családokkal együttműködésben

végez. El kell ismerni megfelelő módon szerepét – hangsúlyozta a Szentatya. Arra kérte

a fiatalokat, hogy kövessék a názáreti fiatal lány, Mária példáját. Segít, hogy

egyszerűek, tiszta szívűek legyenek és, hogy a derű egy sugarát elvigyék oda, ahol

szomorúság és magány van.

A betegekhez fordulva Ferenc pápa azt kívánta, hogy Mária segítségével éljék meg

helyzetüket. Bizalommal hagyják magukat az Úrra, a mindenféle vigasz Istenére.

Az új házasokhoz szólva pedig annak a kívánságának adott hangot, hogy mindig örömet

és támogatást találjanak kölcsönös hűségükben.

Lengyelül a Szentatya köszöntötte a „Civitas Christiana” szczecini társulat tagjait, akik a

helyi „Felvonulás az életért” szervezői. Néhány év óta ezrek vesznek részt a

kezdeményezésben, ami mindenkit arra emlékeztet, hogy elő kell mozdítani és

védelmezni kell az életet fogantatásától természetes haláláig. Imádkozzunk a

Szentlélekhez, hogy az emberek szívét árassza el az igazság, amely szabaddá tesz és

Isten szeretete, amely képessé tesz minket, hogy tanúságot tegyünk az Evangéliumról.

Az arab nyelvű testvérekhez fordulva Ferenc pápa hangsúlyozta: a Hit éve arra hívja a

keresztény népet, hogy ismerje meg még jobban Krisztust és a hit igazságát, különösen

is a Szentírásról folytatott elmélkedés és a szentségekhez járulás által. Emlékeztette a

híveket, hogy nem csak egyes körülmények között vagyunk időlegesen keresztények,

hanem minden pillanatban.


Forrás: Vatikáni Rádió

joomla template