NyomtatásE-mail

Április 21-i események a Vatikánban

( 7 értékelés )

"LEGYETEK LELKIPÁSZTOROK, NEM PEDIG TISZTVISELŐK!

NE FELEDJÉTEK, HOGY ISTEN SZAVA NEM A TIÉTEK, HANEM ISTENÉ!"

Április 21-én, vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődött a Szent Péter bazilikában az az

ünnepélyes szentmise, amelyen Ferenc pápa 10 papot szentelt. Ez volt az első

alkalom, hogy Róma új püspöke papokat szentelt egyházmegyéje számára. A

szertartásra a hivatások 50. világnapján került sor, amelynek témáját még XVI.

Benedek pápa jelölte ki: „A hivatások a hitre épülő remény jelei”. 

A szentmise előtt Ferenc pápa a szentelendőkkel együtt a sekrestyében imádkozott,

Mária oltalmába ajánlva a leendő papokat egy régi Buenos Aires-i szokás szerint. 

„Ezek a testvéreink és fiaink a papi szolgálatra kaptak meghívást” – mondta

homíliájában Ferenc pápa, majd a papi szolgálat méltóságáról elmélkedett.

Az Úr Jézus az Újszövetség Legfőbb Papja, de Benne Isten szent népe részesült az

egyetemes papságban. Az Úr egyeseket külön kiválaszt arra, hogy nevében, az

egyházban nyilvánosan gyakorolják a papi hivatást minden ember számára, hogy

folytassák személyes küldetését, mint mester, mint pap és lelkipásztor. 

Mint ahogyan az Atya ezért küldte el Jézust, így Jézus is ezért küldte el a világba

először az apostolokat, majd a püspököket és utódait, akik a papokat, mint

munkatársaikat kapták, hogy velük a papi szolgálatban egyesülve szolgálják Isten

népét. 

Alapos megfontolás és ima után most a papi szolgálat szentségében részesítjük

ezeket a testvéreinket, hogy Krisztus, a Mester, a Főpap és Legfőbb Pásztor

szolgálatában együttműködjenek Krisztus Testének építésében, ami az egyház Isten

népében és a Szentlélek Szent Temploma. 

Az új papok Krisztushoz, az Örök Főpaphoz fognak hasonulni, vagyis, felszentelésükkor

az Újszövetség valódi papjaivá válnak és ezen a címen, amely egyesíti őket a

papságban püspökeikkel, az evangélium hirdetői lesznek, Isten népének pásztorai,

vezetik majd az istentiszteleti szertartásokat, különös tekintettel az Úr áldozatának

ünneplésére. 

„Adjátok tovább mindenkinek Isten szavát, amelyet ti magatok örömmel kaptatok.

Emlékezzetek édesanyátokra, nagymamáitokra, katekétáitokra, akik átadták nektek

Isten Szavát, a hitet, a hit ajándékát” – mondta homíliájában Ferenc pápa, majd így

folytatta:

„Átadták nektek a hitnek ezt az ajándékát. Olvassátok kitartóan az Úr Szavát és

elmélkedjetek róla, hogy higgyetek abban, amit olvastatok, hogy megtanítsátok azt,

amit megtanultatok a hitben, éljetek aszerint, amit tanítotok. Emlékezzetek rá, hogy

Isten Szava nem a ti tulajdonotok: Isten Szava Istené. 

Az egyház pedig Isten Szavának őrzője. Tanításotok legyen Isten népének tápláléka,

életetek illata legyen öröm és támasz a Krisztushívők számára, mert a szóval és az

életpéldával építitek Isten házát, amely az egyház. Ti folytatjátok Krisztus

megszentelő művét szolgálatotok révén. A hívek spirituális áldozata tökéletessé válik,

mert Krisztus áldozatához kapcsolva a ti kezetek által, az egész egyház nevében

vérnélküli áldozataként ajánljátok fel a szent misztériumokat ünneplő oltáron”.

A Szentatya emlékeztette a papi szentségben részesülő tíz fiatalembert: a Szent

Hittudomány szolgálatát gyakorolva Krisztus, az egyetlen Mester küldetésének

részeseivé válnak. „Legyetek lelkipásztorok, nem pedig tisztségviselők, közbenjárók,

ne közvetítők”.

Részt vesztek Krisztus, a Fő és Legfőbb Pásztor küldetésében, fiúi

szeretetközösségben püspökötökkel kötelezzétek el magatokat arra, hogy a híveket

egyetlen családban egyesítve elvezessétek az Atyához, Krisztus által a Szentlélekben.

Legyen mindig szemetek előtt a Jó Pásztor példája, aki nem azért jött, hogy

szolgálják, hanem hogy szolgáljon, „hogy keresse és üdvözítse, ami elveszett” (Lk

19,10). 

A 10 új pap közül négyen a Pápai Római Nagyszeminárium növendékei voltak, négyen

a „Redemptoris Mater” egyházmegyei kollégiumban tanultak, ketten pedig az „Isteni

Szeretet Oblátusainak” szemináriumában készültek fel a papi hivatásra. A pápával

koncelebrált Agostino Vallini bíboros, a Szentatya római helynöke, valamint a római

egyházmegye segédpüspökei. 

A pápa imádkozott az Úrhoz, hogy az új papok hűségesen végezzék szolgálatukat,

amelyet Jézustól kaptak. Példájukkal vezessenek el mindenkit a következetes,

integráns életmódra. Hithirdetésük által, a Szentlélek kegyelméből, az evangéliumi szó

gyümölcsözzön az emberek szívében és jusson el a föld minden határáig. 

A szertartás végén Ferenc pápa áldását adta a jelenlevőkre. 

"MÁRIA SEGÍTSEN NEKÜNK MINDIG EGYRE JOBBAN FELISMERNI JÉZUS

HANGJÁT ÉS KÖVETNI ŐT AZ ÉLET ÚTJÁN" - Több mint százezren várták a Szent

Péter téren nagy lelkesedéssel, hogy a hagyománynak megfelelően ezen a vasárnapon

is megjelenjen a Szentatya a pápai lakosztály dolgozószobájának ablakában.

Rengeteg zászló, óriás felirat köszöntötte a délben megjelenő pápát, aki örömmel

fogadta a nevét kántáló zarándokok üdvözletét. 

„Folytatódik a Ferenc pápa és a hívek közötti rendkívüli összhang” – így jellemezte a

hangulatot az egyik olasz hírügynökség a Regina Coeli imádságról készített

beszámolójában. Valóban, ez a közvetlen és spontán kapcsolat ismét megnyilvánult

több alkalommal is a rövid, pusztán 20 perces találkozás során. 

A Mária imádság vége és a pápai felhívás előtt, amikor a zarándokok a Szentatya iránti

szeretetük kifejezésére nevét ismételgették, Ferenc pápa mosolyogva reagált:

„Nagyon köszönöm az üdvözlést, de kiáltsátok azt is, hogy Jézus, Jézus. A téren

összegyűlt hívek azonnal válaszoltak és örömmel követték a Szentatya hívását. 

Egy másik hasonló mozzanat, amely szintén a pápa és a hívek közötti természetes,

azonnal létrejövő és nagyon jól működő kommunikációt, spontán kialakuló párbeszédet

mutatta, az a pillanat volt, amikor a Regina Coeli imádság előtti beszéde közben a

pápa több kérdéssel is a fiatalokhoz fordult. „Hallottátok néha az Úr hangját, aki

hívott benneteket, hogy közelebbről kövessétek Őt?” Megállt beszédében, a téren

összegyűltekre nézett, rövid szünetet tartott válaszra várva. Nem hallván a választ,

humorosan felemelve hangját hozzájuk fordult: „Nem hallom elég jól”. Erre a teret

megtöltő hívek azonnal kórusban harsogták „igen, igen”. 

Ez a spontán kapcsolatteremtés és dialógus-kezdeményezés többször is

megismétlődött a 20 perc során, amelyet nagy lelkesedés fogadott az összegyűltek

részéről. A pápa több alkalommal ismétléseket, rögtönzött megjegyzéseket toldott be

beszédébe, hangját felemelve hangsúlyozta a fontosnak ítélt megállapításokat,

gondolatokat.

Húsvét negyedik vasárnapján az Evangélium a Jó Pásztor példabeszédéről szól –

mondta Ferenc pápa a Regina Coeli imádság előtt. Jézus szavait idézi: „Az én juhaim

hallgatnak szavamra; én ismerem őket, ők pedig követnek engem, és én örök életet

adok nekik. Nem vesznek el soha, és senki sem ragadja el őket a kezemből. Amit

Atyám nekem adott, az mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki az Atya

kezéből. Én és az Atya egy vagyunk.'' (Jn 10,27-30) Ezekben a sorokban benne van

teljes egészében Jézus üzenete, ami Evangéliumának központi magja: arra hív

bennünket, hogy vegyünk részt az Atyával való kapcsolatában, ami az örök életet

jelenti. 

Jézus olyan kapcsolatot akar létrehozni barátaival, amely visszatükrözi az Ő és az

Atya közötti kapcsolatot. Ez pedig a teljes bizalmon alapuló kölcsönös egymáshoz

tartozás a bensőséges szeretetközösségben. E mély kötődés, baráti kapcsolat

kifejezéséhez Jézus a pásztor és juhai szimbólumát használja. Hívja őket, akik

felismerik hangját és válaszolnak hívására, követik Őt. 

Gyönyörű parabola ez – állapította meg Ferenc pápa. A hang misztikussága nagyon

szuggesztív: édesanyánk méhétől kezdve megtanuljuk felismerni az ő és édesapánk

hangját. A hangszínből megérezzük a szeretetet vagy a lenézést, a melegséget vagy a

ridegséget. Jézus hangja egyedülálló! Ha megtanuljuk megkülönböztetni azt, akkor

vezetni fog bennünket az élet útján, amely túllép a halál mély szakadékán is. 

Jézus egyszer csak azt mondja juhaira utalva: „Amit Atyám nekem adott” (Jn 10,29).

Ez nagyon fontos és nagy misztérium, amit nem egyszerű megérteni. Ha vonzódom

Jézushoz, ha hangja felmelegíti szívemet, ez hála az Atyának, aki belém ültette a

szeretet, az igazság, az élet és a szépség iránti vágyat… és Jézus mindezt együttesen

jelenti. Ez segít nekünk megérteni a hivatás misztériumát, különösen az elhivatást egy

különleges felszentelésre. 

Olykor, amikor Jézus hív bennünket, hogy kövessük Őt, előfordul, hogy nem tudatosul

bennünk, hogy Ő az, ahogy ez a fiatal Sámuellel is történt. 

Ma sok fiatal van itt a Szent Péter téren. Azt kérdezem Tőletek: Hallottátok néha az Úr

hangját, aki egy vágyon vagy nyugtalanságon keresztül hívott benneteket, hogy

közelebbről kövessétek Őt? Feltámadt-e bennetek a vágy, hogy Jézus tanítványaivá

váljatok? 

A fiatalságot fel kell használni a nagy ideálok érdekében – hangsúlyozta és ismételte

többször is Ferenc pápa a fiataloknak párbeszédet folytatva velük a pápai lakosztály

dolgozószobájának ablakából. Kérdezd meg Jézust, hogy mit vár tőled és légy bátor! –

buzdította a Szentatya a fiatalokat. A papságra és a megszentelt életre vonatkozó

hivatás hátterében mindig valaki erős és intenzív imája áll: egy nagymamáé vagy

nagypapáé, egy anyáé, egy apáé, egy közösségé… Ezért mondta Jézus: „Kérjétek az

aratás urát, küldjön munkásokat aratásába!” (Mt 9,38). 

A hivatások az imában és az imából születnek. Csak az imában maradnak meg és

hoznak gyümölcsöt. Szívesen hangsúlyozom ezt ezen a napon, amely a hivatásokért

szóló ima világnapja – emlékeztetett Ferenc pápa. Imádkozzunk tehát különösen is a

római egyházmegye új papjaiért, akiket nagy örömmel délelőtt szenteltem pappá.

Kérjük Szűz Mária, az „igent” mondó asszony közbenjárását. 

Ő megtanulta felismerni Jézus hangját, attól kezdve, amikor méhében hordozta. Mária

segítsen nekünk mindig egyre jobban felismerni Jézus hangját és követni Őt az élet

útján – zárta Ferenc pápa a vasárnapi Regina Coeli imádság előtt mondott beszédét. 

A húsvéti időszakban mondott Mária himnusz elimádkozása után a Szentatya

felhívással fordult a világhoz. Kiemelte, hogy figyelemmel követi a venezuelai

eseményeket. Nagy aggodalommal, intenzív imával és reménnyel várja, hogy

igazságos és békés utat találjanak a súlyos nehézséget jelentő pillanat leküzdésére az

országban. 

Arra hívta a szeretett venezuelai lakosságot és különösen is az intézményi vezetőket

és politikusokat, hogy határozottan utasítsák el az erőszak minden formáját.

Indítsanak párbeszédet, amely az igazságra, a kölcsönös elismerésre, a közjó

keresésére irányul a nemzet iránti szeretetben. Arra kérte a hívőket, hogy

imádkozzanak és munkálkodjanak a kiengesztelődés és a béke érdekében. A remény

imájában egyesülve Venezueláért, ajánljuk az országot a Coromotói Miasszonyunk

oltalmába.

Ezt követően Ferenc pápa utalt a kontinentális Kína délnyugati részén történt

földrengés által sújtottakra. Imára szólított az áldozatokért és mindazokért, akik a

földmozgás miatt szenvednek. 

A Szentatya megemlékezett Nicolo Rusca atya boldoggá avatásáról, amelyet az

olaszországi Sondrióban tartottak. A XVI-XVII. században élt a svájci határ közelében

található észak-olasz településen és példaértékű plébánosként szolgált. Az Európát

abban az időszakban sújtó politikai és vallási küzdelmek során ölték meg. Dicsérjük az

Urat tanúságtételéért! – kérte a pápa. 

Végül szeretettel köszöntötte a különböző országokból érkezett zarándokokat: a

családokat, a plébániai csoportokat, egyházi szervezeteket, bérmálkozásra készülőket

és iskolákat. Felidézte, hogy a Hivatások világnapja 50 évvel ezelőtt született VI. Pál

pápa kezdeményezésére. Ebből az alkalomból Ferenc pápa mindenkitől azt kérte, hogy

mondjon külön imát azért, hogy az Úr küldjön munkásokat aratásába. Mielőtt

mosolyogva és minden irányba az ablakból integetve elbúcsúzott volna a Szent Péter

teret teljesen megtöltő lelkes hívektől, mindenkinek szép vasárnapot és jó ebédet

kívánt. 


Forrás: Vatikáni Rádió



joomla template