NyomtatásE-mail

A Karitász felhívása

( 13 értékelés )

Tárjátok ki a szíveteket!

Az Ön támogatásával gondoskodhatunk azokról, akik számára az ünnep érkezése enélkül

nem jelentene szinte semmit és megajándékozhatunk sok-sok családot. Szervezetünk

országszerte több ezer családot támogat étellel, meleg ruhával, tűzifával, használati

tárgyakkal és játékokkal, azért hogy ünnep legyen a karácsony mindannyiuknak!

„Mindig vidáman mosolyogjatok a gyermekekre, a szegényekre, minden szenvedőre vagy

magára hagyottra! Ne csak figyelemmel forduljatok feléjük, hanem tárjátok ki a szíveteket

is nekik.”

Boldog Kalkuttai Teréz anya

Közeledik a karácsony! Az adventi időben izgalommal teli várakozással készülünk az

ünnepre. A szeretteink körében eltöltött napok, az otthon melege, a gondoskodás és a

szeretet megtapasztalása – ez a várt ünnep. Az örömteli készülődésben azonban nem

feledkezhetünk meg a nélkülözőkről, az egyedülállókról, az otthontalanokról. Akik

számára a karácsony is csak egy következő magányos nap, menedékkeresés a hideg

ellen, kétségbeesett küzdelem az élelemért. Gyermekekről és családokról, akiknek az

adventi készülődés nem szépíti meg az életét. Akiknek a karácsony csupán a lelkében

közeleg.

Most az Ön támogatásával gondoskodhatunk azokról, akik számára az ünnep érkezése

enélkül nem jelentene szinte semmit és megajándékozhatunk sok-sok családot.

Szervezetünk országszerte több ezer családot támogat étellel, meleg ruhával, tűzifával,

használati tárgyakkal és játékokkal, azért hogy ünnep legyen a karácsony

mindannyiuknak! Segítsen, hogy segíthessünk!


* * *

Volt egyszer réges-régen egy Sziget, ahol az emberi érzések és tulajdonságok éltek: a

Vidámság, a Bánat, a Tudás, a Gazdagság és még sok más, így a Szeretet is. Egy napon

az érzések tudomására jutott, hogy a Sziget elsüllyed, ezért el kell hajózniuk a Világba.

Egyedül a Szeretet akart az utolsó pillanatig maradni. Mielőtt a Sziget teljesen elsüllyedt

volna, a Szeretet elkezdett segítségért imádkozni. Ekkor a Gazdagság egy luxushajón

úszott el mellette. A Szeretet megkérdezte: Gazdagság, el tudnál vinni magaddal? – Nem,

nem tudlak, felelt a Gazdagság, mert a hajómon sok aranyat, ezüstöt viszek, nincs hely a

számodra.

A Szeretet nagyot sóhajtott, s ekkor meglátta a Bánatot. Bánat, kérlek, vigyél magaddal!

– Óh, Szeretet, mondta Bánat, nagyon szomorú vagyok, s most egyedül akarok maradni a

hajómon.

A Szeretet ekkor megpillantotta a Vidámságot közeledni. Odaszaladt ismét a parthoz és

kérlelni kezdte. De a Vidámság olyan elégedett és boldog volt, hogy észre sem vette őt.

A Szeretet teljesen magára maradt, s ekkor megszólalt egy hang: – Gyere, Szeretet, én

elviszlek Téged – szólt egy öregember. Szeretet annyira hálás és boldog lett, hogy

elfelejtette megkérdezni az öregember nevét. Csak akkor jutott eszébe, amikor már újra

biztonságban volt. De amint partot értek az öreg máris tovahajózott… Szeretet úgy érezte

sokkal tartozik neki, ezért felkereste a Tudást, s kíváncsian kérdezte tőle: – Tudás, meg

tudod mondani, ki segített nekem?

Az Idő volt – felelte a Tudás. Az Idő? Vajon miért segített rajtam az Idő? – kérdezte a

Szeretet.

A Tudás így válaszolt: Azért, mert csak az Idő érti meg, hogy milyen fontos a Világban, az

emberek életében a Szeretet.

 

Kérjük, adományával támogassa karitatív munkánkat, hogy a gondoskodó szeretetet

minél többen megtapasztalhassák az Ön segítségével!

Raiffeisen Bank

12011148-00124534-00100008

 

Forrás: karitasz.hu

joomla template