NyomtatásE-mail

A pápa beszéde a Szeplőtelen Szűz Mária szobra előtt a Spanyol téren

( 0 értékelés )

"MEG KELL TANULNI NEMET MONDANI AZ ÖNZÉSRE ÉS IGENNEL

VÁLASZOLNI A HITELES SZERETETRE" - Az Örök Város központjában, a híres

Spanyol téren állított emlékművet IX. Piusz pápa a Szeplőtelen Fogantatás dogmája

kihirdetésének 1854-ben, mely műemlék azóta is nagy tiszteletnek örvend. A Szentatya a

hagyománynak megfelelően lerótta tiszteletét Szűz Mária előtt a Spanyol téren felállított

szobornál.

Luigi Poletti szobrászművész a 30 méter magas márványoszlop tetejére tervezte meg a

Szeplőtelen Szűz Mária bronzszobrát, melyet virágkoszorúval megkoronázva 200 pápai

tűzoltó helyezett fel az oszlopra. 1857. december 8-án maga IX. Piusz pápa leplezte le

az emlékművet.

December 8-án, Szeplőtelen Fogantatás ünnepének reggelén az oszlopon álló szobor

karjára hagyományosan virágkoszorút akasztanak a római tűzoltók, majd szünet nélkül

érkeznek a térre a cserkészek, a katolikus iskolák tanulói, szerzetesek, a papnövendékek

és a zarándokok.

A Szentatya délután 4 óra után érkezett a Spanyol térre, ahol Agostino Vallini bíboros, a

pápa római helynöke és Gianni Alemanno polgármester fogadta. A térre vezető Via

Condotti elején megállt néhány percre a Szentlélek templom előtt, ahol a híres római

bevásárló utca kereskedői köszöntötték a pápát. 

A Szentatya a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén a hagyománynak megfelelően lerótta

tiszteletét Szűz Mária előtt a Spanyol téren felállított szobornál. Elmélkedésében három

pontban foglalta össze, hogy mire tanít a Szeplőtelen Szűz bennünket Advent idején.

Meg kell tanulnunk Isten Szavát meghallani a csendben; befogadni kegyelmét,

megszabadít a bűntől és minden önzéstől; hogy ezáltal megízlelhessük az igazi örömöt. 

„Mindig különleges öröm a Spanyol téren összegyűlni a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén.

Rómaiak, zarándokok és turisták együtt állnak spirituális Édesanyánk szobra előtt, aki

egységbe hoz bennünket a hit jegyében” – kezdte beszédét a pápa. Utalt a Hit évére

amelyet az egyház ebben az időszakban él. Majd az Angyali üdvözlet evangéliumi

részletéhez fűzte gondolatait. 

A pillanat, amikor Isten emberré lesz, az emberiség sorsának meghatározó pillanata nagy

csendben zajlik. Ez a misztérium csendben megy végbe. Az, ami valóban nagy

jelentőségű, gyakran észrevétlenül történik, a békés csend sokkal termékenyebbnek

tűnik, mint a frenetikus nyüzsgés, amely városainkat jellemzi. Mária az Angyali Üdvözlet

napján elmerült lelkében és ugyanakkor nyitott volt Isten meghallgatására. Istennel való

kapcsolata mentes a legkisebb szennyeződéstől is, nincs elkülönülés, az önzés árnya,

csak tökéletes összhang. Kis emberi szíve tökéletesen Isten nagy szívére összpontosít –

állapította meg XVI. Benedek.

Ez elsősorban arra emlékeztet bennünket, hogy Isten szavát nem a zsivajban és a

nyüzsgésben ismerjük fel. Isten személyes és társadalmi életünkre vonatkozó tervét nem

akkor fogjuk fel, ha felszínesek maradunk, hanem akkor, amikor a legmélyebbre szállunk

le, ahol nem a gazdasági és politikai erők, hanem az erkölcsi és spirituális erők hatnak.

Mária arra hív bennünket, hogy ide szálljunk alá és teremtsünk összhangot Isten

akaratával. 

A második fontos dolog, amit a Szeplőtelen Szűz tanít nekünk, hogy a világ üdvözülése

nem az ember, hanem a kegyelem műve. De mit is jelent ez a szó? – tette fel a kérdést

a Szentatya. A kegyelem a szeretetet jelenti a maga tisztaságában és szépségében,

Isten maga, aki a Bibliában elmondott üdvösségtörténetben nyilatkoztatta ki magát és

Jézus Krisztusban teljesedett be. Mária, aki kegyelemmel teljes, arra emlékeztet

bennünket, hogy Isten szeretetének ereje sokkal erősebb a gonosznál, fel tudja tölteni

az űrt, amelyet az önzés provokál a személyek, a családok, a nemzetek és a világ

történetében. Ezek az űrök pokollá válhatnak. Azok a hamis gyógymódok, amelyeket a

világ kínál fel ezeknek az űröknek a betöltésére, pl. a kábítószerek által, csak kiszélesítik

ezt a szakadékot. 

Csak a szeretet menthet meg ettől a mélyrepüléstől – figyelmeztetett a Szentatya. Csak

az a szeretet, amely magában foglalja az isteni kegyelem tisztaságát, amely átalakít és

megújít. Mária azt tanítja, hogy az ember bármilyen mélyre is zuhan, az Isten számára

sosem túl mély, mert Ő egészen a poklokig jutott el. Szívünk bármennyire is legyen utat

tévesztett, Isten szíve mindig nagyobb a mienknél. 

A harmadik dolog, amiről a Szeplőtelen Szűz szól nekünk: az a hiteles öröm, amely a

bűntől megszabadult szívet tölti el. A bűn szomorúságot hoz magával, amely arra

ösztönöz, hogy magunkba zárkózzunk. A kegyelem hozza el a valódi örömöt, amely nem

a dolgok birtoklásától függ, hanem a személy legbelső szférájában gyökerezik és senki

vagy semmi nem szakíthatja el tőle. 

A kereszténység Örömhír, ami hirdeti a kegyelem győzelmét a bűn és a halál felett. Ha

ez lemondásokkal, mentális és szívbeli fegyelemmel illetve bizonyos viselkedéssel jár,

akkor ez azért van, mert az emberben benne él az önzés mérgező gyökere, amely

fájdalmat okoz önmagának és másoknak. Meg kell tehát tanulni nemet mondani az önzés

szavára és igent mondani a hiteles szeretetre. Mária öröme azért teljes, mert szívében

nincs a bűn árnyéka sem. A méhében megtestesült Jézus Mária és egyben az egyház

öröme – zárta beszédét XVI. Benedek.


Forrás: Vatikáni Rádió

joomla template